Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-238

•'M À nemzetgyűlés 238. ülése 1924 és hirdet, épen azokon a helyeken tenné lehetetlenné vagy legalább is nehezítené meg a földbirtokreformtörvény végrehajtását, ahol annak végrehajtása a legszükségesebb, olyan helyeken, ahol földszüke van, mert hiszen olyan helyeken, ahol kevés a föld és sok az igénylő, ahol kevés a fóka és sok az eszkimó, ilyen helyeken szokták felhajtani a fold árát, ilyen helyeken szokott a föld ára sokkal magasabb összegekben jelentkezni, mint amennyi belső értéke szerint indokoltan lehetne annak a földnek az ára. Elnnek folytán épen azokon a helyeken, ahol elsősorban kellene végrehajtani a földbirtokreformtörvényt, lehetetlenné válnék ennek végrehajtása, mert ott a földszüke következtében olyan magasra hajtották fel a föld árát, hogy azt a kisember többé nem tudja megfizetni. (Ugy van! Ugy van!) De továbbmenve, még egy elv kell, hogy érvényesüljön a föld birtokreformtörvény végrehajtása során. Ha már egyszer azt az elvet tettük magunkévá, ha egyszer elhatároztuk, hogy a földreformtörvényt becsületesen fogjuk végrehajtani, ugy, amint azt megalkottuk, akkor oda is kell törekednünk, hogy azok az emberek, akiket mi földhöz juttatunk, tényleg meg is tudjanak élni azon a földön, ki is tudják fizetni a földet és exisztálni is tudjanak rajta. De ha mi lehetővé tesszük azt, hogy egyes esetekben — mondom, nem általánositok — a túlhajtott árakat is megfizettessük az egyes igénylőkkel, akkor ezzel azt fogjuk elérni, hogy azok egymásután mennek tönkre. (Ugy van! a jobboldalon.) Ha vállalkoznak is a föld kifizetésére és talán ma még, amikor bizonyos kedvező gazdasági konjunktúrák vannak, egy ideig eleget is tudnak tenni fizetési kötelezettségüknek, később azonban tönkre fognak menni azon a földön és mi törvényhozók ahelyett, hogy elértük volna a célt, amelyet annak idején szándékoltunk, ennek épen az ellenkezőjét fogjuk elérni és exisztenciákat teszünk tönkre. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ezzel nem azt akarom mondani, — amint a földmivelésügyi minister ur sem azt mondotta— és amint magából a törvényből sem következik, hogy itt prédáljunk földeket, ingyen adjunk földeket s hogy — amire Gaal Gaston képviselőtársam hivatkozott — kommunizmust teremtsünk ebben az országban. Nem. De ha már vállalkoztunk egy földbirtokreformtörvény megalkotására és keresztülvitelére, akkor azt a törvényt hajtsuk végre ugy, hogy abból áldás fakadjon erre az országra, áldás és boldogság fakadjon arra a népre, amelynek érdekében ezt a törvényt megalkottuk. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Gaal Gaston képviselőtársam a »méltányosság« kifejezéssel kapcsolatban arra is hivatkozott, hogy hiszen akkor az egyik személy a méltányosság elvének keresztülvitele mellett sokkal jobb helyzetbe fog kerülhetni, mint a másik személy s ebben látja ő jogi felfogása szerint azt, hogy ez még rosszabb, mint a kommunizmus, mert hiszen a kommunizmus egyenlő mértékkel mér. T. Nemzetgyűlés! Amikor a törvényhozás ebbe a szakaszba bele fogja venni a »méltányosság« szerint kifejezést, akkor itt nem személyekre történik hivatkozás, nem egyes szemébek érdekében vesszük be ezt a kifejezést. Itt nem egyes személyek érdekében fog méltányosság gyakoroltatni, hanem tárgyi méltányosságot fognak gyakorolni. (Gaal Gaston: Egyesek árán!) ugy mint a minister ur is, a tárgyi méltányosságot értjük akkor, amikor ezt a kifejezést a törvénybe fogjuk bevenni. Nem azt akarjuk elérni, hogy Nagy Pál vagy Kiss Péter olcsóbban kapja a földet, mint a társa, hanem azt, hogy egyes vidékeken, ahol a konjunkturális haszon következtében, sok helyen . évi február hó 12-én, kedden. épen az Amerikából hazatért és dollárokat magukkai hozó egyének földárfelhajtása következtében a föld ára sokkal magasabbra emelkedett, mint amilyennek lennie kellene a föld tényleges belső értéke alapján, ott a tárgyi méltányosság elvét gyakorolva (Helyeslés balfelöl.) és lehetővé téve annak gyakorlását, az Országos Földbirtokrendező Biróság a föld tényleges belső értékének megfelelően állapítsa meg annak értékét. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Itt nem kommunizmusról van szó, legkevésbé jogtalanságról, mert hiszen a jognak abszolút alkalmazása szüli mindig a legnagyobb igazságtalanságokat. Itt méltányosságról van szó és arról, hogy ezt a törvényt hi ven és becsületesen hajtsuk végre. (Ugy van! a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy ha ezt az értelmet adjuk ezeknek a kifejezéseknek, akkor Gaal Gaston képviselőtársam kifogásai igen sokat veszitenek az értékükből. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Csontos Imre! Csontos Imre: T. Nemzetgyűlés! Nem szólalnék fel, ehhez a szakaszhoz, ha nem érintett volna bennünket szinte sértően az a szó, hogy itt a kommunizmusba akarunk visszamenni. Bocsánatot kérek, a birtokreformot épen azért szándékozunk megcsinálni — és ezt Gaal Gaston képviselő ur nagyon jól tudja — hogy a kommunizmus teljesen kiirtassek és a kommunista elv kiküszöböltessék. Vájjon avval csinálnánk-e jót, ha a »méltányosság« szót kihagynók és ha — mint az előttem felszólalt képviselő ur is kifejtette, — olyan birtoktesteket kapnának, amelyeket sohasem tudnának kifizetni aszerint az ár szerint, amely majdnem általánosságban ma is felszinen lebeg. Épen a nagybirtokosság érdekében kell bevenni, a »méltányos« szót. Egyenesen kijelentem, hogy ez nekik kötelességük, — elsősorban Gaal Gaston képviselő urnák, — aki nyíltan sikra szállott a nagybirtok védelmére. (Gaal Gaston : Az igazság védelmére!) Igazság az is, kedves képviselő ur... (Gaal Gaston : Ugyan azt mondom, amit a minister ur mondott "két évvel ezelőtt!) A képviselő ur birtokreformot akar, de a tulajdonjognak semmiféle megsértésével. (Zaj.) Bocsánatot kérek, a képviselő ur ezt hangoztatja. Vájjon honnan kapnánk földet, ha az államhatalomnak illetőleg a törvénynek nem adnánk jogot arra, hogy ahol kell, kisajátíthasson. (Ugy van! a jobboldalon.) Határozottan állítom, hogy éneikül senki sem adna semmit. A háború és a forradalom alatt meg volt az az intenció, hogy mindent adtunk volna, csak szabadultunk volna, de most, amikor a viszonyok rendezettebbek, a tulajdon szentségét velünk, kisgazdákkal szemben, a kisgazdapárttal szemben védelmezi Gaal Gaston képviselő ur. (Gaal Gaston: Az ön ministerét citáltam!) Mi tartjuk a hátunkat az elégedetlen néppel szemben azért, hogy a nagybirtok szentsége mégis megmaradjon, de becsületes reformot akarunk végrehajtani annak az intenciónak megfelelően, hogy sem a nagybirtokot ne érje baj, se bennünket, akiket könnyebben ér el, mert mi kisgazdák semerre se tudunk szaladni ebből az országból, mig a nagybirtokos el tud szaladni, ha szorul a helyzet. Én a képviselő urnák tiszteletet adok, azért, hogy nem szaladt el a borzasztó veszedelmek alatt, hanem amint hallottam fogta a kapát. Mindamellett önök könnyebben elmehetnek, de nekünk ebben az országban kell élnünk vagy meghalnunk ezzel a szegénységgel együtt. (Ugy van! a jobboldalon. Zaj balfelől. — Cserti József: Sokan elszaladtak!) Fel méltóztatott itt hozni azt is, hogy az ipari munkásság ne kapjon földet. (Gaal Gaston: Egy szóval sem beszéltem erről!) Bocsánatot kérek.