Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-238

14 nemzetgyűlés 2È8. ülése 1924. évi február hó 12-én, hedden. 345 Dehogy item ! Sőt !) Megint megvárom, mélyen t. minister ur ; már türelmesebb nem lehetek. (Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Kérem a képviselő urat, méltóztassék folytatni. Gaal Gaston:"Az elnök ur szives engedelmé­vel folytatom. Amint nem kívánom a minister úrtól, hogy az én álláspontomra helyezkedjék, — messze is van az én álláspontomtól ebben a szakasz­ban, ezt nyiltan, becsületesen és őszintén konsta­tálom .— viszont azonban azt hiszem, hogy a mélyen t. minister ur is elismeri teljes jogosult­ságát annak, hogy amikor engem egy szakasznak nemcsak elvi intézkedései, hanem a végrehajtható­sága szempontjából is becsületes, hazafias aggályok állítanak ide és a szószékre, akkor viszont az én tiszteletteljes álláspontomnak adhassak - énsze­rintem a köz érdekében —- kifejezést. Előbbi fel­szólalásaimban sem titkoltam, most sem titkolom, — nem azt, amit Rácz János t. képviselőtársam mond, hogy ez kommunizmus, mert hiszen kommu­nizmus az volna, hogy mindenkiét elvegyék — ezt nagyon jól tudjuk, Rácz János t. képviselő­társain és én is, anélkül hogy kölcsönösen ki­oktatnék egymást — hanem azt, amit igenis állí­tok, hogy ez az intézkedés, amint előbb is csak ezt állítottam, elesuszamlás a vagyonkategóriák egy vonalán a kommunizmus felé, amelyben részem­ről osztozni nem kívánok. Amennyiben azonban nem méltóztatnak elfo­gadni az általam beterjesztett indítványt, amely­ben az egész szakasz törlését javaslom, abban az esetben Farkas Tibor t. képviselőtársam indít­ványához járulok hozzá. Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Rubinek István! Rubinek István : T. Nemzetgyűlés ! Amikor Gaal Gaston t. képviselőtársam a 13. §-hoz hoz­zászólott és ennek a szakasznak teljes egészében való törlését indítványozta, abban a meggyőző­désben voltam, hogy Gaal Gaston képviselőtársam legfőbb kifogása e szakasz ellen az, hogy a vegyes bíróságoknak (Gaal Gaston : Az is ! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügi minister : Azt mondta, hogy az nem baj !) és végső fokon a királyi Curiának eddigi, az alaptörvényben meg­határozott hatáskörét e szakasz a Földbirtokren­dező Biróságra háritja át. Most azonban második felszólalásából azt veszem ki, hogy belenyugodott abba, hogy a vegyes bíróságok hatásköre (Gaal Gaston : Törölni kívántam !) átmenjen a tárgyaló bizottság elnökére és a királyi Curiáé a Föld­birtokrendező Biróságra. Ha igy áll a helyzet, ha Gaal Gaston t. képviselőtársamnak az a véle­ménye, hogy ebbe ő belenyugszik, akkor közöt­tünk, illetve a minister ur és Gaal Gaston t. kép­viselőtársam között elvi jelentőségű differencia már alig van. (Gaal Gaston : Óriási !) T. Nemzetgyűlés ! Melyek volnának azok a differenciák, amelyek közöttünk ezek után még fenforognak ! Az egyik differencia akörül mutat­kozik, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam rá­mutatott arra. hogy a vegyes bíróságnál két szak­értő alkalmazandó, akiknek egyikét az érdekelt felek nevezik meg. (Gaal Gaston : Nem kettő, hanem három !) A vegyes bíróságnál két szakértő van, az ellentétes érdekű felek részéről egy-egy es a harmadik a biró. A jelenlegi törvényjavas­latban pedig a tárgyaló bizottság elnöke mellé a vármegyei mezőgazdasági bizottság két tagja volna kijelölve. r Annak idején, amikor ezt a kérdést a bizott­ságokban és a pártban tárgyaltuk, az igazat meg­vallva, azt az álláspontot foglaltam el, amelyet most Gaal Gaston t. képviselőtársam itt a Ház­ban hangoztat. Én azt tartottam kezdetben, hogy sokkal helyesebb, ha az ellenérdekű felek vannak képviselve a vegyes bíróságban, — mert hiszen tulaj donképen az alapfokon meg is tartja a jelen­legi törvény is a vegyes bírósági jelleget csak máskép nevezi — és a magam részéről is diffi­kultáltam a jelenlegi törvényjavaslatnak Gaal Gaston t. képviselőtársam által kifogásolt rendel­kezését, amely a vegyes bíróságok két ellenérdekű fél által bejelölt szakértőjének hatáskörét a vár­megyei mezőgazdasági bizottság két tagjára ruházza át. Amikor azonban utána gondoltam a kérdés gyakorlati jelentőségének és visszagondol­tam magam is gyakorlati tapasztalataimra, akkor arról kellett meggyőződnöm, hogy a jelenlegi forma a helyes. A régi vegyes bírósági forma, mellett, amikor az ellenérdekű felek neveztek meg egy-egy szakértőt, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mindig a bírónak kel­let döntenie!) akkor ezeknek az ellentétes érdekű feleknek szakértői mindig a saját felük érdekét képviselték, sohasem tudott a két szakértő egy álláspontra jutni és minden egyes esetben, amikor a szakértők között vita merült fel, a biró volt kénytelen eldönteni a kérdést akár jobbra, akár balra. Végeredményben tehát teljesen mindegy volt az, hogy a két ellenérdekű fél szakértője ott volt-e vagy nem, végeredményben a biró döntötte el akár jobbra, akár balra a jogvitát. A jelen esetben azonban a helyzet az, hogy a vármegyei mezőgazdasági bizottság által a gyakorlati életben bevált és szakértőül elismert egyének közül titkos szavazással választatnak meg azok az egyének, akik a jövő vegyes biróságbaii — mert hiszen csak az elnevezés más — fognak szerepelni, akik ott sem az egyik félnek, sem a másik, ellenérdekű félnek érdekeit nem képviselve, tisztán és kizáró­lag a gyakorlati élét és az igazság szempontjait tartva szem előtt, fogják birói funkcióikat gya­korolni. Ebben a formában tehát, véleményem szerint gyakorlati értelemben véve a kérdést, Gaal Gaston t. képviselőtársam és a törvényja­vaslat jelenlegi szövege között elvi ellentét nincs. Kifogásolta Gaal Gaston t. képviselőtársam épugy, mint Farkas Tibor képviselő ur a törvény­javaslatnak azt a rendelkezését, — helyesebben magát a kifejezést— amely szerint ezentúl a méltányosság elvének figyelembe vételével fogjak megállapítani a váltságár összegét. Én az egész törvényjavaslatot s az alaptörvényt magát is nem a jogon, hanem a méltányosságon felépült tör­vénynek tartom, mert hiszen maga az alaptör­vény is igen lényegesen belevág a magánjogba, ezt pegig csakis a méltányosság alapjára, a mél­tányosság elvére helyezkedve tudjuk megmagya­rázni és megindokolni. És ennek a 13. §-nak, ennek a rendelkezés­nek, amely a 13, §-ban foglaltatik, igen nagy jelentőséget tulajdonitok, mert véleményem sze­rint ezen a 13. §-on fordul meg az egész alaptör­vény helyes módon való végrehajthatósága. (CT g y van! Ugy van! a jobb-, bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha kimondjuk azt, — az alaptörvény is kimon­dotta — hogy magadjuk a megváltási jogot, de kimondjuk azt is, hogy a megváltási jog gyakor­lása mindenkor szigorúan az alaptörvény 44. §-á­nak alkalmazása mellett történjék, akkor ezzel igen sok esetben — nem általánositok — lehetet­lenné tettük az első elvnek, az alapelvnek, a meg­váltási eljárásnak gyakorlati lehetővé tételét és keresztülvitelét, (Gaal Gaston: Szóval kevesebbet kapnak érte, mint amennyit ér! Erről van szó! — Zaj.) lehetetlenné tettük ennek az elvnek szi­gorú keresztülvitelét. (Gaal Gaston: Ez a kom­munizmus!) Rátérek arra is a t. képviselőtársam, hogy milyen messze áll ez a kommunizmustól. Ennek az elvnek szigorú keresztülvitele, amelyet Gaal Gaston t. képviselőtársam (Zaj. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) itt magáévá tesa

Next

/
Thumbnails
Contents