Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-238

14 nemzetgyűlés 2È8. ülése 1924. évi február hó 12-én, hedden. 345 Dehogy item ! Sőt !) Megint megvárom, mélyen t. minister ur ; már türelmesebb nem lehetek. (Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Kérem a képviselő urat, méltóztassék folytatni. Gaal Gaston:"Az elnök ur szives engedelmével folytatom. Amint nem kívánom a minister úrtól, hogy az én álláspontomra helyezkedjék, — messze is van az én álláspontomtól ebben a szakaszban, ezt nyiltan, becsületesen és őszintén konstatálom .— viszont azonban azt hiszem, hogy a mélyen t. minister ur is elismeri teljes jogosultságát annak, hogy amikor engem egy szakasznak nemcsak elvi intézkedései, hanem a végrehajthatósága szempontjából is becsületes, hazafias aggályok állítanak ide és a szószékre, akkor viszont az én tiszteletteljes álláspontomnak adhassak - énszerintem a köz érdekében —- kifejezést. Előbbi felszólalásaimban sem titkoltam, most sem titkolom, — nem azt, amit Rácz János t. képviselőtársam mond, hogy ez kommunizmus, mert hiszen kommunizmus az volna, hogy mindenkiét elvegyék — ezt nagyon jól tudjuk, Rácz János t. képviselőtársain és én is, anélkül hogy kölcsönösen kioktatnék egymást — hanem azt, amit igenis állítok, hogy ez az intézkedés, amint előbb is csak ezt állítottam, elesuszamlás a vagyonkategóriák egy vonalán a kommunizmus felé, amelyben részemről osztozni nem kívánok. Amennyiben azonban nem méltóztatnak elfogadni az általam beterjesztett indítványt, amelyben az egész szakasz törlését javaslom, abban az esetben Farkas Tibor t. képviselőtársam indítványához járulok hozzá. Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Rubinek István! Rubinek István : T. Nemzetgyűlés ! Amikor Gaal Gaston t. képviselőtársam a 13. §-hoz hozzászólott és ennek a szakasznak teljes egészében való törlését indítványozta, abban a meggyőződésben voltam, hogy Gaal Gaston képviselőtársam legfőbb kifogása e szakasz ellen az, hogy a vegyes bíróságoknak (Gaal Gaston : Az is ! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügi minister : Azt mondta, hogy az nem baj !) és végső fokon a királyi Curiának eddigi, az alaptörvényben meghatározott hatáskörét e szakasz a Földbirtokrendező Biróságra háritja át. Most azonban második felszólalásából azt veszem ki, hogy belenyugodott abba, hogy a vegyes bíróságok hatásköre (Gaal Gaston : Törölni kívántam !) átmenjen a tárgyaló bizottság elnökére és a királyi Curiáé a Földbirtokrendező Biróságra. Ha igy áll a helyzet, ha Gaal Gaston t. képviselőtársamnak az a véleménye, hogy ebbe ő belenyugszik, akkor közöttünk, illetve a minister ur és Gaal Gaston t. képviselőtársam között elvi jelentőségű differencia már alig van. (Gaal Gaston : Óriási !) T. Nemzetgyűlés ! Melyek volnának azok a differenciák, amelyek közöttünk ezek után még fenforognak ! Az egyik differencia akörül mutatkozik, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam rámutatott arra. hogy a vegyes bíróságnál két szakértő alkalmazandó, akiknek egyikét az érdekelt felek nevezik meg. (Gaal Gaston : Nem kettő, hanem három !) A vegyes bíróságnál két szakértő van, az ellentétes érdekű felek részéről egy-egy es a harmadik a biró. A jelenlegi törvényjavaslatban pedig a tárgyaló bizottság elnöke mellé a vármegyei mezőgazdasági bizottság két tagja volna kijelölve. r Annak idején, amikor ezt a kérdést a bizottságokban és a pártban tárgyaltuk, az igazat megvallva, azt az álláspontot foglaltam el, amelyet most Gaal Gaston t. képviselőtársam itt a Házban hangoztat. Én azt tartottam kezdetben, hogy sokkal helyesebb, ha az ellenérdekű felek vannak képviselve a vegyes bíróságban, — mert hiszen tulaj donképen az alapfokon meg is tartja a jelenlegi törvény is a vegyes bírósági jelleget csak máskép nevezi — és a magam részéről is diffikultáltam a jelenlegi törvényjavaslatnak Gaal Gaston t. képviselőtársam által kifogásolt rendelkezését, amely a vegyes bíróságok két ellenérdekű fél által bejelölt szakértőjének hatáskörét a vármegyei mezőgazdasági bizottság két tagjára ruházza át. Amikor azonban utána gondoltam a kérdés gyakorlati jelentőségének és visszagondoltam magam is gyakorlati tapasztalataimra, akkor arról kellett meggyőződnöm, hogy a jelenlegi forma a helyes. A régi vegyes bírósági forma, mellett, amikor az ellenérdekű felek neveztek meg egy-egy szakértőt, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mindig a bírónak kellet döntenie!) akkor ezeknek az ellentétes érdekű feleknek szakértői mindig a saját felük érdekét képviselték, sohasem tudott a két szakértő egy álláspontra jutni és minden egyes esetben, amikor a szakértők között vita merült fel, a biró volt kénytelen eldönteni a kérdést akár jobbra, akár balra. Végeredményben tehát teljesen mindegy volt az, hogy a két ellenérdekű fél szakértője ott volt-e vagy nem, végeredményben a biró döntötte el akár jobbra, akár balra a jogvitát. A jelen esetben azonban a helyzet az, hogy a vármegyei mezőgazdasági bizottság által a gyakorlati életben bevált és szakértőül elismert egyének közül titkos szavazással választatnak meg azok az egyének, akik a jövő vegyes biróságbaii — mert hiszen csak az elnevezés más — fognak szerepelni, akik ott sem az egyik félnek, sem a másik, ellenérdekű félnek érdekeit nem képviselve, tisztán és kizárólag a gyakorlati élét és az igazság szempontjait tartva szem előtt, fogják birói funkcióikat gyakorolni. Ebben a formában tehát, véleményem szerint gyakorlati értelemben véve a kérdést, Gaal Gaston t. képviselőtársam és a törvényjavaslat jelenlegi szövege között elvi ellentét nincs. Kifogásolta Gaal Gaston t. képviselőtársam épugy, mint Farkas Tibor képviselő ur a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, — helyesebben magát a kifejezést— amely szerint ezentúl a méltányosság elvének figyelembe vételével fogjak megállapítani a váltságár összegét. Én az egész törvényjavaslatot s az alaptörvényt magát is nem a jogon, hanem a méltányosságon felépült törvénynek tartom, mert hiszen maga az alaptörvény is igen lényegesen belevág a magánjogba, ezt pegig csakis a méltányosság alapjára, a méltányosság elvére helyezkedve tudjuk megmagyarázni és megindokolni. És ennek a 13. §-nak, ennek a rendelkezésnek, amely a 13, §-ban foglaltatik, igen nagy jelentőséget tulajdonitok, mert véleményem szerint ezen a 13. §-on fordul meg az egész alaptörvény helyes módon való végrehajthatósága. (CT g y van! Ugy van! a jobb-, bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha kimondjuk azt, — az alaptörvény is kimondotta — hogy magadjuk a megváltási jogot, de kimondjuk azt is, hogy a megváltási jog gyakorlása mindenkor szigorúan az alaptörvény 44. §-ának alkalmazása mellett történjék, akkor ezzel igen sok esetben — nem általánositok — lehetetlenné tettük az első elvnek, az alapelvnek, a megváltási eljárásnak gyakorlati lehetővé tételét és keresztülvitelét, (Gaal Gaston: Szóval kevesebbet kapnak érte, mint amennyit ér! Erről van szó! — Zaj.) lehetetlenné tettük ennek az elvnek szigorú keresztülvitelét. (Gaal Gaston: Ez a kommunizmus!) Rátérek arra is a t. képviselőtársam, hogy milyen messze áll ez a kommunizmustól. Ennek az elvnek szigorú keresztülvitele, amelyet Gaal Gaston t. képviselőtársam (Zaj. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) itt magáévá tesa