Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-238

À nemzetgyűlés 238. ülése 1924 Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a kataszteri tiszta jövedelem alapján való értékelés az egyetlen helyes bázis, mert, én igazságosnak, helyesnek és elfogadhatónak azt tartom, ha a földtulajdonos azt az értéket kapja meg, amely érték után fizeti az államnak az adóterheket. A kataszteri tiszta jövedelem tehát, amelyet az igen t. minister ur, illetőleg az előadó ur az eredeti javaslatban kontemplált és lefektetett, nézetem szerint helyesebb volt és helyes is. Ennek következtében én azon az állásponton vagyok most is, — hogy ha most már le kell szegeznem ezt az álláspontot, — hogy mindenesetre, végeredményben most is helyeslem a 13. § intézkedését; elfogadom, bár nem tartom szerencsésnek és egészségesnek, hogy az igen t. törvényszerkesztő, ur azt mondja, hogy a méltányos szempontokat figyelembe kell venni, de a törvény 44. §-a rendelkezéseinek szem előtt tartásával fogják esetleg ezt majd összeegyeztethetni. Mert hiszen itt tulajd önképen attól félek, hogy ugy fogják értelmezni ének a 44. §-nak a fentartását, hogy amit a balkézzel adunk, azt a jobbkézzel elvesszük. Ezen szempontokból vezéreltetve bátorkodom indítványomat megtenni, amely egyezik az előadó ur eredeti javaslatával ós amely a következőképen szól (olvassa) : »A 13. § második bekezdése második mondata helyett a következő mondat iktattassék be: Ebben a hatáskörben ugy a jelen szakaszban megjolölt módozatok szerint eljáró tárgyaló biró, mint az Országos Földbirtokrendező Bíróság az eset minden körülményének gondos számbavételével a méltányossághoz képest lehetőleg a kataszteri tiszta jövedelem alapul vételével határoz. A törvény 44. §-ának a teljes értékre vonatkozó rendelkezése hatályon kívül helyeztetik.« Ami a javaslatnak azt a részét illeti, hogy most már az Országos Földbirtokrendező Bíróságra bizza az ár megállapítását; ezt a magam részéről a legmelegebben üdvözlöm ós helyeslem, mert hiszen egyedül az Országos Földbirtokrendező Bíróság mély betekintése az összes körülményekbe az, amely mellett dönteni kell az ár, kérdésében. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szakáts József! Szakáts József: T. Nemzetgyűlés! A 13. $ második bekezdése második mondatához vagyok bátor pár szót hozzáfűzni. Midőn ezt a törvényjavaslatot tárgyaltuk, engem is aggodalom töltött el a tekintetben, hogy az Országos Földbirokrendező Bíróságnak, különösen akkor, amikor annak tagjait laikus elemekkel is bővítjük, olyan széles latitüdök között mozgó jogokat adjunk, hogy ennek a törvénynek mondhatni legalapvetőbb, legfontosabb kérdésében, a megváltás utján elveendő, kisajátítandó ingatlanok vételár megállapítása tárgyában a méltányossághoz képest határozhat, Ez a szó annyira tág értelmű hogy ez azokra az emberekre nézve, akik a tulajdonjog szentségének alapján állanak és akik az alaptörvény 44. §-ában lefektetett azzal az elvvel, hogy az elvett ingatlanért a tulajdonost teljes kártalanítás illeti meg, egyetértenek, bizonyos kiábrándulást jelent. Én magam is azon az állásponton voltam, hogy a novellának ezt a kitételét rettentő veszedelmesnek tartom. Már pártunk bizottsági tárgyalásán azonban a földmn^elésügyi minister ur megnyugtatott bennünket a tekintetben, hogy ez a kitétel hogy az OFB. a méltányossághoz képest határoz'a vételár megállapítása tárgyában, nem áll ellentétben az alaptörvény évi február hó 12-én, kedden. 343 44. §-ának vonatkozó részével, amely azt mondja, hogy a megváltási ár megállapitásakor meglevő teljes értéket kapják a tulajdonosok kárpótlásul, mert ez a szó csupán olvan rendkívüli esetekre vonatkozik, amikor bizonyos ingatlanok, mondjuk, egy községben pretium affeetionis mellett cseréltek gazdát és a Curia vegyes tanácsa, a vegyes bíróság ezeket az úgynevezett és a bíróság előtt igazolt pretium aftectionis-árakat vette a megváltandó ingatlan megváltási áránál irányadókul. Arra kérem az igen t. földmivelésügyi minister urat, hogy mint ennek a törvénytervezetnek leghivatásosabb interpreíátora, szíveskedjék a nemzetgyűlés előtt nyilatkozni és az indokolásnak idevonatkozó hiányait pótolni azzal, hogy ez a szó, hogy méltányos, nem áll ellentétben az alaptörvény 44. §-ával és csupán az. általam imént említett kivételes esetekre, szóval olyan estekre vonatkozik, amidőn a megváltandó ingatlan forgalmi ára a tulajdonképeni forgalmi árnál bármilyen rendkívüli viszonyoknál fogva magasabb volna, hogy tehát nem ez a rendkívüli körülmények között felcsigázott ár, hanem a normális forgalmi ár az irányadó. Csak ezt az óhajomat akartain elmondani. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Griger Miklós! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Szólásra következik? Perlaki György jegyző* Nincs más fel iratkozva. Elnök: Kivan valaki szólni? Gaal Gaston képviselő ur. Gaal Gaston: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Magának az egész szakasznak szellemére vonatkozólag az első pontnál elmondtam a magam tiszteletteljes felfogását, most méltóztassanak meg*engedni, hogy a 2. pontnál is megtegyem mindazokat az észrevételeket, amelyeket részben magára a szakaszra vonatkozólag, részben pedig az előttem elhangzott szónokok felszólalásaira meg kell tennem. Mindenekelőtt az utóbbiakkal foglalkozom. Ráez t. képviselőtársamnak csak annyit mondok, hogy ugy látszik, félreértette szavaimat, mert én nem azt kifogásoltam, hogy a földbirtok értékének megállapítása ezentúl átmegy az OFB-ra, — mert én akár a vegyesbiróságnál, akár az OFB-nál egyforma megnyugvást találok ebben a tekintetben; itt legfeljebb eg\ aggodalom vezethetne bennünket, az, hogy az OFB-nak amúgy is súlyos és sok teendőjét ezzel még csak szaporítjuk és így az eljárást nem gyorsítjuk, hanem lassítjuk, — hanem nehezményeztem és nehezményezem most is, hogy amikor az alaptörvény kimondja azt, hogy ez a jog, amely az államnak adatik, par excellence kisajátítási jog, — ezzel a szóval hangsúlyozza maga az alaptörvény —- akkor a kisajátítási jog korolláriumát képező egyéb jogokat a felektől elveszik, a feleket azoktól megfosztják. Ha kisajátításról van szó, akkor a kisajátítási eljárás minden kritériuma kell, hogy érvényesüljön, ennek pedig első és főkritéruma, hogy szakértőt nevezhet a kisajátítást szenvedő, szakértőt nevezhet a kisajátítást élvező és szakértőt nevez végül a hatóság, amely a két szakértő között igazságot tesz. így nekem ennél az eljárásnál megvan a megnyugtatásom, hogy megfelelő szakértő mellett akár mint megváltást szenvedő, akár mint igénylő a magam érdekeit védelmezhetem. Hogy azonban a mezőgazdasági bizottság által