Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-238

À nemzetgyűlés 238. ülése 1924 Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a kataszteri tiszta jövedelem alapján való értékelés az egyetlen helyes bázis, mert, én igaz­ságosnak, helyesnek és elfogadhatónak azt tar­tom, ha a földtulajdonos azt az értéket kapja meg, amely érték után fizeti az államnak az adóterheket. A kataszteri tiszta jövedelem te­hát, amelyet az igen t. minister ur, illetőleg az előadó ur az eredeti javaslatban kontem­plált és lefektetett, nézetem szerint helyesebb volt és helyes is. Ennek következtében én azon az állásponton vagyok most is, — hogy ha most már le kell szegeznem ezt az álláspontot, — hogy mindenesetre, végeredményben most is helyeslem a 13. § intézkedését; elfogadom, bár nem tartom szerencsésnek és egészségesnek, hogy az igen t. törvényszerkesztő, ur azt mond­ja, hogy a méltányos szempontokat figyelembe kell venni, de a törvény 44. §-a rendelkezései­nek szem előtt tartásával fogják esetleg ezt majd összeegyeztethetni. Mert hiszen itt tulaj­d önképen attól félek, hogy ugy fogják értel­mezni ének a 44. §-nak a fentartását, hogy amit a balkézzel adunk, azt a jobbkézzel elvesszük. Ezen szempontokból vezéreltetve bátorko­dom indítványomat megtenni, amely egyezik az előadó ur eredeti javaslatával ós amely a következőképen szól (olvassa) : »A 13. § má­sodik bekezdése második mondata helyett a következő mondat iktattassék be: Ebben a ha­táskörben ugy a jelen szakaszban megjolölt módozatok szerint eljáró tárgyaló biró, mint az Országos Földbirtokrendező Bíróság az eset minden körülményének gondos számbavételé­vel a méltányossághoz képest lehetőleg a ka­taszteri tiszta jövedelem alapul vételével hatá­roz. A törvény 44. §-ának a teljes értékre vonat­kozó rendelkezése hatályon kívül helyeztetik.« Ami a javaslatnak azt a részét illeti, hogy most már az Országos Földbirtokrendező Bíró­ságra bizza az ár megállapítását; ezt a magam részéről a legmelegebben üdvözlöm ós helyes­lem, mert hiszen egyedül az Országos Földbir­tokrendező Bíróság mély betekintése az összes körülményekbe az, amely mellett dönteni kell az ár, kérdésében. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szakáts József! Szakáts József: T. Nemzetgyűlés! A 13. $ második bekezdése második mondatához va­gyok bátor pár szót hozzáfűzni. Midőn ezt a törvényjavaslatot tárgyaltuk, engem is aggo­dalom töltött el a tekintetben, hogy az Orszá­gos Földbirokrendező Bíróságnak, különösen akkor, amikor annak tagjait laikus elemekkel is bővítjük, olyan széles latitüdök között mozgó jogokat adjunk, hogy ennek a törvénynek mondhatni legalapvetőbb, legfontosabb kérdé­sében, a megváltás utján elveendő, kisajátí­tandó ingatlanok vételár megállapítása tár­gyában a méltányossághoz képest határozhat, Ez a szó annyira tág értelmű hogy ez azokra az emberekre nézve, akik a tulajdonjog szent­ségének alapján állanak és akik az alaptör­vény 44. §-ában lefektetett azzal az elvvel, hogy az elvett ingatlanért a tulajdonost teljes kártalanítás illeti meg, egyetértenek, bizonyos kiábrándulást jelent. Én magam is azon az állásponton voltam, hogy a novellának ezt a kitételét rettentő ve­szedelmesnek tartom. Már pártunk bizottsági tárgyalásán azonban a földmn^elésügyi minis­ter ur megnyugtatott bennünket a tekintetben, hogy ez a kitétel hogy az OFB. a méltányos­sághoz képest határoz'a vételár megállapítása tárgyában, nem áll ellentétben az alaptörvény évi február hó 12-én, kedden. 343 44. §-ának vonatkozó részével, amely azt mondja, hogy a megváltási ár megállapitása­kor meglevő teljes értéket kapják a tulajdo­nosok kárpótlásul, mert ez a szó csupán olvan rendkívüli esetekre vonatkozik, amikor bizo­nyos ingatlanok, mondjuk, egy községben pretium affeetionis mellett cseréltek gazdát és a Curia vegyes tanácsa, a vegyes bíróság eze­ket az úgynevezett és a bíróság előtt igazolt pretium aftectionis-árakat vette a megváltandó ingatlan megváltási áránál irányadókul. Arra kérem az igen t. földmivelésügyi mi­nister urat, hogy mint ennek a törvényterve­zetnek leghivatásosabb interpreíátora, szíves­kedjék a nemzetgyűlés előtt nyilatkozni és az indokolásnak idevonatkozó hiányait pótolni azzal, hogy ez a szó, hogy méltányos, nem áll ellentétben az alaptörvény 44. §-ával és csupán az. általam imént említett kivételes esetekre, szóval olyan estekre vonatkozik, amidőn a megváltandó ingatlan forgalmi ára a tulaj­donképeni forgalmi árnál bármilyen rendkí­vüli viszonyoknál fogva magasabb volna, hogy tehát nem ez a rendkívüli körülmények között felcsigázott ár, hanem a normális forgalmi ár az irányadó. Csak ezt az óhajomat akartain elmondani. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Griger Miklós! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Szólásra következik? Perlaki György jegyző* Nincs más fel iratkozva. Elnök: Kivan valaki szólni? Gaal Gaston képviselő ur. Gaal Gaston: Mélyen tisztelt Nemzetgyű­lés! Magának az egész szakasznak szellemére vonatkozólag az első pontnál elmondtam a ma­gam tiszteletteljes felfogását, most méltóztas­sanak meg*engedni, hogy a 2. pontnál is meg­tegyem mindazokat az észrevételeket, amelye­ket részben magára a szakaszra vonatkozólag, részben pedig az előttem elhangzott szónokok felszólalásaira meg kell tennem. Mindenekelőtt az utóbbiakkal foglalkozom. Ráez t. képviselőtársamnak csak annyit mon­dok, hogy ugy látszik, félreértette szavaimat, mert én nem azt kifogásoltam, hogy a föld­birtok értékének megállapítása ezentúl átmegy az OFB-ra, — mert én akár a vegyesbiróság­nál, akár az OFB-nál egyforma megnyugvást találok ebben a tekintetben; itt legfeljebb eg\ aggodalom vezethetne bennünket, az, hogy az OFB-nak amúgy is súlyos és sok teendőjét ezzel még csak szaporítjuk és így az eljárást nem gyorsítjuk, hanem lassítjuk, — hanem nehezményeztem és nehezményezem most is, hogy amikor az alaptörvény kimondja azt, hogy ez a jog, amely az államnak adatik, par excellence kisajátítási jog, — ezzel a szóval hangsúlyozza maga az alaptörvény —- akkor a kisajátítási jog korolláriumát képező egyéb jogokat a felektől elveszik, a feleket azoktól megfosztják. Ha kisajátításról van szó, akkor a kisajátítási eljárás minden kritériuma kell, hogy érvényesüljön, ennek pedig első és fő­kritéruma, hogy szakértőt nevezhet a kisajá­títást szenvedő, szakértőt nevezhet a kisajátí­tást élvező és szakértőt nevez végül a hatóság, amely a két szakértő között igazságot tesz. így nekem ennél az eljárásnál megvan a meg­nyugtatásom, hogy megfelelő szakértő mellett akár mint megváltást szenvedő, akár mint igénylő a magam érdekeit védelmezhetem. Hogy azonban a mezőgazdasági bizottság által

Next

/
Thumbnails
Contents