Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-238
3 *2 "A nemzetgyűlés 238. ülése 19< bogy a földtulajdonosnak olyan értéket is adjon az állam vagy a földigénylő, amely az ingatlannak a konjunkturális értéket is, vagyis a jövőbeli, reménybeli emelkedési értékét is magában magában foglalja, amit ugy hívnak, bogy spekulativ érték. Ezért igen helyesnek találom azt az elvet, amelyet az igen t. törvényszerkesztő a 13. § második bekezdésében leszegezett. Más kérdés már most, hogy vájjon helyesen oldja-e meg akkor, amidőn ugy gondolja megoldani a kérdést, hogy beszúrja, hogy méltányosság szerint kell megállapítani az árat. ugyanakkor pedig fenhagyja a törvény 44. §-ának szemmeltartását is. Felvetődött itt az a kérdés, — és felvetődött ez a múltban is — hogy miért csak a földbirtokososztály viselje a földreform terhét. Ez kétségtelenül jogos kérdése a földbirtokosoknak: miért csak ők! De mesr kell adni erre a feleletet. Azért, mert ilyen földreformtörvényt csináltak. Hiszen akkor, amikor a törvényt csinálták, előre láthatták már. hogy ebből a törvényből, ahogyan megcsinálták, valóság és áldás csak uey lesz, ha olyan áron fogják megszabni a földet, amelyet azok, akiket ennek a törvénynek alapján a magyar törvénvhozás földben akar részesiteni. ki is tudják fizetni. Mert ha kimondom egyelői azt, hogy a magántulajdont mee-sértem, mert ime ezeket és ezeket az ország érdekében földhöz akarom juttatni, a. másik oldalon pedig azt mondom, azonban oly áron adom nekik a földet, amelvet azok nem tudnak megfizetni, mert abba bele van kontern piálva a konjunkturális, spekulativ megváltási ár is : akkor tulaj donképen nem véírzett a nemzetgyűlés semmit sem. Ennek következtében igen helyes, amikor a földbirtoknovella 13. §-ának második pontja keresi a megoldást, hogyan lehetne ezen az anomálián segíteni. Nekem is volt esetem a Curia vegyes bírósága előtt. Odaállottunk mi, a földigénylők, és odaállottak a földtulajdonosok is. A földtulajdonosok a legmagasabb értékeket, tehát a konjunkturális értékeket tartalmazó szerződéseket prezentálták a Curia vegyes biróságúnál és a Curia vegyes bíróságának tanácsa, ha itt meg lett volna neki adva a mód arra, hogy figyelembe vegye az összes körülményeket és a méltánylandó körülményeket, egy középitéietet hozhatott volna, amellyel nem járt volna roszszul semmi körülmények között a földtulajdonos, mert megkapta volna a kárpótlást, de nem a konjunkturális árat, viszont a földigénylők is jól jártak volna, mert valamivel olcsóbban kapták volna meg azt a földet. Ehelyett kimondotta a Curia vegyes tanácsa, hogy — fájdalom — a törvény 44. §-a expressis verbis kimondja, hogy a teljes értéket tartozik megfizetni a földigénylő, ennélfogva elfogadta a legmagasabb árakat tartalmazó szerződéseket és a legmagasabb árakat állapította meg. (Hegedűs György: A föld ára ma sem éri el a békebeli árat! Hol van a konjunkturális ár? — Kubinek István: Egyes helyeken már túllépte!) Ugv van, egyes helyeken... (Hegedűs György : Dehogy lépte túl ! — Halász Móric : Nincs az a földbirtok, amely a békebeli árakat túllépi! Tessék megmutatni! — Rubinek István: Tessék bejönni hozzám, megmutatom, hogv egy vagon búza egy hold föld! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Dénes István: Én azt hiszem, hogy a t. képviselőtársaim közül sokan voltak földreformtárgyalásoknál a vidéken és ott hallhatták azt, hogy bizony, igen sokszor történtek . évi február hó 12-én, kedden. ilyen esetek. Tisztelet a kivételeknek. Ismerek földtulajdonost például az én kerületemben, aki nagyon szép, méltányos egyezséget csinált, amely közmegnyugvásra szolgál ; azonban ismerek földtulajdonosokat egyes helveken, akik elkértek 80—90 métermázsa búzát egy hold földért. Megborzadtak a földigénylők, (Csontos Imre: Természetesen!) és kénytelen volt a bíró elfogadni a javaslatot, miután a törvény köti ót; mert hoztak olyan szerződést, amelyben 80 métermázsa búzát is adtak, de ebben benne van egy reménybeli, egy jövőben elérendő értek is. Ezek tények, amelyeket csak azért vagyok bátor felhozni, hogy némileg megindokoljam, miért tartom szükségesnek, hogy itt mód adassék a biróságoknak arra, hogy a méltányossági szempontokat is figyelembe vegyék. (Hegedűs György: Itt nem lehet méltányosság!) Akkor nem kellett volna megcsinálni a törvényt! Mert igaza van önnek, de, fájdalom, ez a törvény ilyen módon, ahogyan megcsinálták... (Hegedűs György: A törvényben nincs méltányosságról szó! — Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak állandó közbeszólásaikkal a szónok urat zavarni! Dénes István: Mélyen t. képviselő urak! Itt viták támadtak arról, hogy ha a »méltányosság« szót benthagyjuk a törvényben ilyen módon és ilyen formában, mi lesz ennek következménye Én kijelentem, hogy mindenesetre sokkal jobbnak és szükségesnek tartom ezt is, bár kétségtelenül nem helyes jogi kifejezés, de szükségesnek tartom megadni a biróságoknak azt az eszközt, hogy a méltányos szempontokat figyelembe vegyék. Felvetem azonban most ismét azt a kérdést, vájjon nem lett volna-e helyesebb, nem lett volna~e_ igazságosabb, ha az igen t. minister ur fentartja az eredeti előadói javaslatot, amelvnek 17. §-a a következőképpu szólott (olvassa) : »Az évi járadékot és annak megváltási összegét készpénzben vatry más értékben a fizetési módozatokkal egvíitt az érdekelt felek esrvezségileg állapíthatnák mee\ egyezség hiányában pedig ezekben a kérdésekben bármelyik érdekelt fél által előterjeszthető kérelemre az Országos Földbirtokrendező Bíróság a kataszteri tiszta jövedelem alapul vételével határoz.«Ugy gondolom, hogy ha az igen t. minister ur fentartotta volna az eredeti előadói iavaslatnak ezt az intézkedését, akkor kiküszöbölte volna ezeket a vitákat. Lehet, hogy nem, azt a részét a vitának azonban mindenesetre mellőzhettük volna, hogy itt isry is dönthetnek, ugy is dönthetnek, mert a minister ur akkor megtartotta volna az igazságos alapot, am elvnek az a lényes-e. hogy az állam a földtulaídonosoknak a föld árát abban az értékben fizeti ki. vagy vissza, amely érték után ők a közterheket fizetik az államnak. Ez nem uj dolog. Németországban a német birodalmi gyűlésen, amikor keresztül ment a földreform, igy csinálták a dolgot. Az előző esztendőkben a német nagybirtokosoktól a vagyonadó céljaira bekivánták a föld értékének bejelentését. A német földbirtokosok akkor bejelentették, hogy mennyit ér a földiük. Amikor jött a földreform, akkor azt mondták a német birodalmi gyűlésen. — természetesen ott is szerettek volna magasabb árat elérni a földtulajdonosok, mert hiszen ez természetes részükről —: Kérem, amikor a vagyonadót kellett fizetni, önök ennyire beesülték ingatlanaikat, most tehát az állam is ennyit fizet önöknek vissza.
