Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-237
328 A nemzetgyűlés 237. ülése 1924. tisztázhatja. (Zsirkay János : A Döhmel-ügyet is lehetett teljesen tisztázni!) Még nincs tisztázva, t. uram, sokat nem mondtak még el a Döhniel-ügyben, nagyon sokat nem mondtak el és jó lesz nem provokálni engem. (Zsirkay János : Sokat mondtak el ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Pakots József : T. i. a bíróság előtt olyan kérdéseket nem lehet tisztázni, amelyek politikai természetűek, és amelyek vád tárgyát egyáltalán nem képezik. Hiszen a mai tárgyalás bizonyitja ezt, amikor a tárgyaló elnök állandóan a következő módon akadályozta meg, hogy egyes tanuk vagy pl. & főmagánvádló bizonyos nyilakozatot tehessen. (Erődi-Harrach Tihamér : Nem tartozik a vádra !) Azt mondja az elnök egy kérdésre: Ez nem érdekli a bíróságot. A másikra azt mondja: Erre nem tartozik felelni excellenciád. A harmadikra azt mondja, hogy nem engedj meg, hogy a tanú ur a szavait befejezze. (Erődi-Harrach Tihamér : Nagyon helyes, mert nem tartozik a peres kérdésre!) Ezek a félbenmaradt mondatok azok, amelyek a legnagyobb nyugtalanságot keltik. Maga Klebelsberg kultuszminister ur konstatálja mai beszédében, amelyet a bíróság előtt tartott, hogy rendkívül nagy nyugtalanság volt abban az időben, sőt megállapítja, hogy ma is nagy nyugtalanság van ezek miatt a kérdések miatt, amelyek ma a pörök tárgyát és anyagát képezik a bíróság előtt. Egyáltalán öt esztendőnek bűnei jelentkeznek most a bírósági tárgyalásokon. Sötét emlékekként kisértenek felénk és végre, hogy ezeket a kisértő szelemeket visszakergessük a maguk sötét odvába, illő volna, hogy lezárjuk már ezeket a kérdéseket. (ügy van! Ugy van! jobbfelől. — Erődi-Harrach Tihamér: Le lesz zárva és be lesz zárva!) Meg fogjuk egymást érteni. A lezárás módja csak egy lehet; hogy a kormány ezekben a kérdésekben (Zaj.) a maga nagyon határozott álláspontját juttassa kifejezésre és tagadja me^ a közösséget ezekkel az emberekkel, akik ma is ebből biztositanak maguknak létalapot és ebből merik azt a hangot megütni, amely a mai tárgyaláson is kifejezést nyert, hogy nekik bizonyos sötét természetű összeköttetéseik voltak a kormányzatokkal. (Erődi-Harrach Tihamér: A vádlott mindig igyekszik védekezni!) Nem lehet meg.nem hallottakká tenni azokat a megjegyzéseket és kérdéseket, és azokat a félbenmaradt mondatokat, amelyek a mai tárgyaláson felmerültek. Akkor, mikor egy beliigyminister szobájában azt meri mondani valaki, aki ellen vizsgálatot akar megindítani, hogy vigyázzon, mert bajba kerül, akkor nagy perspektívája van egy sötét hatalomnak, amely az államhatalommal szemben erőt akar képviselni. Mi meg akarjuk szüntetni azt a disszonáns, azt a balkáni állapotot, hogy Magyarországon más hatalom létezzék, mint az államhatalom és mint a törvény ereje és azt szeretném, hogy a^ többség bennünket ebben a törekvésünkben támogasson,, mert ez igazi hazafias kötelességünk, nem áz, hogy homokba dugjuk fejünket strucc módjára, liogy ne tudjuk, hogy mik történnek körülöttünk. (Berki Gyula: Sohasem fedeztünk semmiféle gazságot !) ön még nem ült itt a Házban, amikor mi szembeszállottunk az atrocitásokkal a nemzetgyűlésen. (Zaj.) Elnök : Berki képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak, a baloldalon is. Pakots József: Berki Gyula t. képviselő urat megnyugtatom, hogy én nemcsak a menévi februßr hó 8-án, pénteken. telmi jog alatt, hanem azelőtt is nehéz időkben megmondtam a véleményemet ezekről a gaz atrocitásokról és vállaltam egyéni kényelmetlenséget és vállaltam egyéni veszélyt. Tehát nem azért beszélek most, mert a mentelmi jog véd. Megmondtam ezt a Házon kivül is és meg fogom mondani... (B. Podmaniczky Endre : Nem is mondta senki ! — Esztergályos János : A kormány főéeeszgébere mondta ! — Berki Gyula : Zalaegerszegi éceszgéber ! — Peyer Károly : Vegyék el a kenyerét : Szüntessék meg Zalaegerszeget!) Elnök : Csendet kérek ! Pakots József : Amikor az akkori belügy minister ur kijelenti a mai tárgyaláson, hogy annak idején fel is oszlathatta volna az Ébredő Magyarok Egyesületét, de nem tette meg. Ha ő érezte ezt a törvényes kötelességét, hogy feloszlassa, igenis kérdőre kell vonnunk, mi volt az oka annak, bogy nem oszlatta fel, (Kuna P. András : Nem talált rá okot !) mert ha feloszlatta volna az egyesületet, sok szomorú és kellemetlen esemény maradt volna el és ezeknek számláját nem fizetné az ország ma is. Jóakaratot tanúsított a belügyminister ur ezekkel az urakkal szemben. Miféle jóakarat lehet egy olyan szervezettel, egyesülettel szemben, amely tudvalevőleg állandóan a közrendet, a köznyugalmat veszélyezteti, ezt nem értem meg. Itt a kormányhatalom gyengesége látszik, de tovább megyek, nemcsak gyengesége, hanem bizonyos szolidaritása is, (Erődi-Harach Tihamér: Látszik, bogy megtámadták! Ha szolidáris lett volna, nem támadták volna meg !) hiszen egész szép leleplező komédiát játszanak el. Azok az emberek, akik valamikor együtt voltak, ma egymást leplezgetik le. Kettős pör folyik. Egy magánbecsület keresése címén, de folyik a pör egymás között is. Jelentkeznek a bűnök és ma már egymást igyekeznek lehetőleg olyan helyzetbe hozni, hogy.a maguk felelősségét kisebbítsék. Ez mutatkozik az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerénylet rendőri nyomozásánál is, amikor az egyik, aki a főbünös őrültséget szimulál, .hogy kimentse magát, a másik pedig a fejére olvassa: te tanítottál bennünket arra, hogy őrültséget szimuláljunk. (Zaj.) Ez jelentkezik minden perben : a régi cinkosok, összevesznek. Rendszerint igy szokott történni, hogy a cinkosok összevesznek, és a volt belügyminister urnák csakugyan kényelmetlen, hogy most ráolvassák : te valamikor igen jó barátságban vokál velünk, mit akarsz tőlünk: (Zsirkay János : A képviselő ur mikor fog öszeveszni Döhmel úrral f) Nekem nincs okom összeveszni Döhmel úrral, inert ő csak tanú volt. (Zaj. — Neubauer Ferenc : Informátor a képviselő ur volt ! — Barla-Szabó József: Agent provocateur volt ! — Zsirkay János közbeszól.) Elnök : Zsirkay képviselő urat kérem, ne méltóztassék a szónokot közbeszólásokkal zavarni. (Állandó zaj.) Esztergályos János képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zai a balközépen.) Zsirkay képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni. Pakots József: Megnyugtathatom tűzről pattant t. képviselőtársamat hogy nekem semmiféle diferenciám nincs Döhmel úrral. Döhmel úrral csak Ulain képviselő urnák volt diferenciája. aki levelet is irt érdekében igen magas helyre, a kormányzó ur őfőméltóságához, hogy ne bántsák ezt az embert, (Zsirkay János; Tisztfázta, a bíróság!) mert ez Németor*
