Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-237
A nemzetgyűlés 237. ülése 1924. szag- kitűnőségre, és ha valami baja esnék, súlyos politikai konfliktusok állanának elő Németország- és Magyarország között. (Zaj balfelől.) Elnök: Csendet kérek! Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Pakots József: Nem akartam én szenvedélyeket felkelteni ezzel a kérdéssel, csak teljesen objektive rá akarok mutatni azokra a veszedelmekre, amelyek az ilyen pörök tárgyalása folyamán a közhangulatban keletkeznek, mert a pörök vádlottai ilyenkor konkolyt igyekeznek elhinteni a lelkekben, hogy ki tudja milyen sötét rugók működtek közre a háttérben, hogy ők ilyen szépen, szabadon űzhetik a maguk kis játékait. El tudom képzelni, hogy a kormánynak nehéz a helyzete, mert nem lehet a rágalmak és az ilyen gyanúsítások ellen egykönnyen védekezni és nagyon is kaotikus idők voltak, amikor ezek az események történtek. A kormánynak azonban mégis ineg van adva a kategorikus imperativus«, amely ezeket a hitvány embereket hallgatásra kényszeríti azzal, hogy az igazságot elmondja. Az igazság pedig lehet az is, hogy én tévedtem, lehet az is, hogy nem tudtam, milyen emberekkel állok szövetségben és bizonyos célok érdekében, amelyeket nemeseknek iíéltem, segitőerőket kerestem, de ezek csirkefogók, hitvány emberek voltak, akik visszaéltek az eszmével, a gondolattal, velük tehát semmiféle közösséget nem vállaltam és nem vállalok. De ezek abból az erkölcsi tőkéből igyekszenek élni, amelyet egy eszme adott a " számukra és amely eszmével ma is igyekeznek visszaélni! Milyen egyszerű az egész probléma! Méltóztassék egyszer végre nyíltan megmondani, hogy quo vadis, meddig ment el az ő szerepűk. De amikor azt kérdik az egvik tanutói: tud-e Exeedlenciád arról, hogy a kormánynak szerződése volt az ÉME nemzetvédelmi osztályával és a biró ur nem engedi meg erre a feleletet, akkor minden józanul gondolkodó és elmélkedő emberben feltámad a kér.lés. hogy mi volt az a szerződés. Lehet, hogy nem is igaz az egész, de elhintették ezt a maszlagot, ezt a mételyt, tehát ne hagyjuk ezt ott nyitott kérdésnek, hanem nyilatkozzék a kormány. Amikor ellenzéki nézőszögből nézem ezt a kérdést, akkor is objektiv A^agyok és a kormány álláspontját akarom megkönnyíteni ebben a kérdésben, hogy egyszer végre-valahára némuljanak el azok az emberek, akik mindig csak nyugtalanságot támasztanak a társadalomban és akik mindig azt idézik elő, hogy itt becsületes emberek nem tudnak komoly gazdasági és nemzetépítő munkában összefogni. Ez a célja a mai indítványnak is és én mély tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék honorálni azokat az intenciókat, amelyek Farkas István t. ' képviselőtársamat vezették. Az indítvány technikailag és időben is könnyen megvalósíthatóvá teszi a kérdés megoldását, mert a nemzetgyűlés mélyen t. elnöksége holnapra amúgy sem kontemplált ülést, tehát kitűzhetjük holnapra ennek a kérdésnek tárgyalását, hogy azzal egyszersmindenkorra végezzünk. Ajánlom Farkas képviselőtársam napirendi indítványának elfogadását. (Zaj. — Szilágyi La;jos ; Úgyis keresztül kell rajta esni !) évi február hó 8-án, pénteken. 329 Elnök : Csendet kérek ! Rubinek István képviselő urat illeti a szó. Rubinek István: Tisztelt Nemzetgyűlés! Azok «tán a tömör szavak után, amelyekkel Gaal Gaston t. képviselőtársam az elnöki napirend elfogadását megindokolta, nekem csak nagyon kevés szavam van hátra, amellett, hogy az elnöki napirendet magamévá tegyem és annak elfogadását ajánljam. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy nagyon röviden rátérjek azokra a kitételekre is, amelyeket Farkas István és Pakots József t. képviselőtársaim itt használtak. Mind a két képviselőtársam szemelvényeket olvasott itt fel lapokból, tényállításokat, amelyekről nem tudjuk, hogy vájjon megtörténtek-e és ha megtörténtek, nem tudjuk, hogy tényleg milyen alakban tétettek. Azt hiszem, bíróság előtt tárgyalásról és bíróság előtti tárgyaláson tett tényállításokról akkor, amikor ezeknek a tényállításoknak minden egyes szava, kifejezése súllyal búmat a szerint, hogy hogyan alkalmazták, lapjelentések alapján elindulni teljes lehetetlenség-. Ebben a kérdésben a tárgyaláson történt tényállításokat illetőleg elindulni mindaddig, amíg azokról hiteles feljegyzéseink nincsenek, egyáltalában nem lehet. (Ügy van! jobb felől.) De meggyőződésem az, hogy ezeknek a kérdéseknek megvitatása egyáltalán nem is tartozik a nemzetgyűlés elé. (Ügy van! ügy van! jobbfelől. — Farkas István : A bíróság elé nem tartozik, mert politikai kérdés és a nemzetgyűlés elé sem tartozik?) Ha ezeket a kérdéseket tisztán óhajtjuk kivizsgálni, ha azt akarjuk, hogy ezek minden egyes részletre nézve hitelesen állapíttassanak meg, (Szilágyi Lajos: Akkor abból kormányválság lesz!) ez csak coiitradictorius eljárás alapján és az összes szereplő tanuknak eskü alatti meghallgatása után lehetséges, erre pedig a nemzetgyűlés egyáltalán nem alkalmas, {ügy van! jobbfelől.) Ennek egyedüli és kizárólagos fóruma a független magyar bíróság. (ügy van! jobbfelöl. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Látjuk!) Épen az a körülmény, hogy ezek a tanúvallomások, amelyekről nem tudom most még megállapítani, hogy milyen módon történtek meg, egyáltalán megtörténhettek, hogy a független magyar bíróság foglalkozhatik-e ezekkel a kérdésekkel, a legnagyobb bizonyítéka és biztositéka annak, hogy, igenis, a mai magyar kormányzati rendszernek nincsen semmi takargatni valója (ügy van! jobbfelől.) és hogy a mai magyar kormányzati rendszer abszolúte nem azonositja magát azokkal a cselekedetekkel, amelyek a múltban itt megtörténtek ós amelyeket annyira a szemére hánytorgatnak. (ügy van! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék visszagondolni, visszzahelyezni magunkat abba a korszakba, amely a kommün leverése után ebben az országban volt. (Rothenstem Mór : Már megint !) Méltóztassék minden egyes képviselőtársamnak szeme elé idézni azt az óriási káoszt, amely akkor volt és métóztassék azt a csekély tényleges hatalmat eképzelni, amely a kormánynak rendelkezésére állott, hogy ebben az országban a rendet tényleg fentartsa. (Farkas István : Az a szerződés a második nemzetgyűlési választásokra szólt !) Ha ezeket az akkori viszonyokat, akkori állapotokat tárgyilagosan a szemeink elé hozzuk, (Uny van ! jobbfelől.) akkor meg kell állapitanunk azt, — ha objektiv bírálatot akarunk gyakorolni — hogy a kormány megtette a maga kötelességét olyan határok között, amely 45*
