Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-237

~Á nemzetgyűlés 2B7. ülésé 1924. deti szöveggel és Farkas Tibor igen t. képviselőtársam javaslatával, a következő (olvassa): »Nemzetgyűlési képviselő a saját kerületében a földbirtokrendezési bíróság hatáskörébe eső ügyekben sem félképviselő, sem szakértő nem lehet az, aki valamely kerületben fél-képviseletet vagy szakértői megbízást vállal, e megbízás megszűntétől va»-y az ügy jogerős befejeztétől számított hat hónapon belül a*bban a kerületben nemzetgyűlési képviselővé nem választható«. Szükségesnek találnám még, hogy azt az esetet is megfontolás tárgyává tegyük, amikor valaki a saját ügyében jár el. Erre is kell gondolni, mert saját ügyében természetesen mindenki, összeférhetlenség- nélkül is eljárhat, biszen a természetadta körülmények kényszerítik abba a helyzetbe, hogy eljárjon. Talán szükséges volna ezért azt is hangsúlyozni, hogy a hozzátartozók bizonyos kategóriája, mint például a feleség, a gyermek vagy az apa érdekében való eljárás tehát nem tartozik ide. Én azonban — tekintettel arra, hog3^ jogi felfogásom szerint ez magától értetődik és természetes, vagyis az, akinek törvényes képviseletére valaki a törvénynél fog'va kötelezve van, az köteles is az illető képviseletében eljárni, s mert a nemzetgyűlésnek t e tekintetben bizonyára azonos a jogi felfogása az enyémmel — nem egészítettem ki ilyen értelemben a határozati javaslatot. Nehogy mégis a gyakorlat ettől esetleg eltérő legyen, kérem a nemzetgyűlést, hogyha valakinek e tekintetben más a jogi felfogása, méltóztassék javaslatomat ilyen értelemben kiegészíteni. Ha ilyen kiegészítés nem történik, akkor a helyes törvénymagyarázatnál fogva bizonyára ugyanúgy fogják magyarázni a törvényt, mint ahogyan kifejteni bátor voltam. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólani? (Nem.) A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés! Ezzel a módosítással már az előbbeni szakasz tárgyalásánál foglalkozott a tisztelt Nemzetgyűlés, Farkas Tibor t. képviselőtársam javaslata kapcsán. Most újból felmerült ez a kérdés és a vélemények nagyon megoszlanak. Már a bizottsági és a pártban való tárgyalásnál is nagy vitára adott okot ez a pont, és ugy a pártnak, mint a "bizottságnak határozataképen került az előttünk fekvő hivatalos szöveg a nemzetgyűlés elé. Én, aki a bizottsági tárgyaláson hozzájárultam ehhez a szöveghez, természetszerűleg ennek védelmére szólaltam fel. Nem tartom azonban helyesnek, hogy előre bizonyos feltételeket állapítsunk meg, vagy valami szabályt állítsunk fel, hogy a jövő nemzetgyűlési választásokon ki lehet képviselőjelölt és ki nem. Ezt nem tartanám helyesnek, mert ebben a tekintetben teljesen szabad kezet kívánok adni. Az a szinezete lehetne a dolognak, mintha a jelenlegi képviselők mennél többet szeretnének kizárni az esetleges későbbi jelöltek sorából, hogv ne lehessenek ujabb és unabb jelöltek. Ez az én egyéni felfogásom. Én nem mennék erre a térre és nem korlátoznám ily módon a jövő választást. (Helyeslés jobb felöl.) m Ha a novellába felvennénk azt a módosítást, amelyet Farkas Tibor, vagy azt, amelyet Zsitvav Tibor t. képviselőtársam beterjesztett, akkor bizonyos, hogy ez nagy zavarokra adna okot. Hiszen most már két év óta folyik a toldMrtokreforra tárgyalása és eddig semmifele évi február M 8-án, pénteken. 321 ilyen kikötés nem volt. Egyik-másik képviselőtársam elvállalta néhány községben az igénylők védelmét, vagy az igénylők szakértői megbízását s az eljárást le is folytatták, másokat pedig képviselőtársaim közül talán nem kértek fel, vagy ők maguk nem is kívánkoztak belenyúlni a dologba. S akkor most ilyen javaslatot hallunk. Ezt visszaható erővel mégsem lehet felruházni, mert azok, akik eddig ezt a missziót teljesítették, nem számíthattak arra, hogy utóbb emiatt visszaható erővel megfosztják a képviselőket mandátumuktól, vagy megfosztják az embereket a jelöltetés lehetőségétől. E tekintetben is valami olyan közbeeső intézkedésnek, vagy módosításnak kellene tehát történnie, hogy ez csak a jövőre vonatkozik. De megállapítani a jövő választásokra nézve azt, hogy valaki volt-e szakértő ott, vagy beleszólt-e azokba a földbirtokreform-tárgyalásokba, amelyek a községekben lefolytathattak (Ugy van! balfelöl.), s ezen a címen azután egyéneket kizárni a jelöltség vállalásából, ez olyan tág teret enged arra, hogy embereket, akik talán nem látszanak meg-felelőknek, a különböző kormányok alatt a képviselőjelöltségből kizárjanak, hogy ebbe belemenni én — és ezt mint a kormány tagja mondom — a magam részéről nem tartanám helyesnek. (Igaz! Úgy van! Helyeslés jobbfelől.) Ezt az álláspontomat, amelynek kifejezést adtam az előző szakaszok egyikének tárgyalásánál is, ma is vallom. Én azt hiszem, e tekintetben igen sok zavarra és sok lehetőségre adnának okot a tisztelt képviselőtársaim által benyújtott indítványok. Ami az ügyvéd-képviselőket illeti, bizonyos, hogy ez a kérdés nagyon lényegesen érinti az ügyvéd-képviselőket. Eddig a parlamenti gyakorlat az volt, hogy ami nem is volt szabad más képviselőnek — például az ilyen jogi védelem — az az ügyvéd-képviselőnek mindig meg volt engedve, elismerték az ehhez való természetes jogát, miután ez az ő kenyérkeresete, hivatása volt. Ezt az eddigi parlamenti gyakorlat soha meg nem akadályozta. S ha valamelyik ügyvéd, esetleg ügyvéd-képviselő is, netalán visszaélt e jogával, azt hiszem, azt általánosítani mégsem lehet az ügyvéd-képviselőket illetőleg. (Ugy van! jobbfelől.) Hiszen a visszaéléseknek sokféle formája van; mert ha meghozzuk is ezt a tiltó rendelkezést. az az ügyvéd-képviselő — én nem állítom senkiről, hogy tett ilyesmit — könnyen kijátszhatja ezt a tilalmat egyszerűen ugy, hogy nem ő maga megy oda tárgyalni, hanem az ügyvédtársát küldi el, aki aztán azt az ügyet képviseli. (Ugy van! jobbfelől.) Ezt a lehetőséget tehát még- ilyen tiltó intézkedéssel sem tudjuk kizárni. (Ugy van! jobbfelől.) Ezért nekem az az álláspontom, — amit a múltkor is hangoztattam, — hogy ez az intézkedés zavarokra vezet és beláthatatlanok a következmények atekintetben, hogy miként történnek és mire vezetnek majd ezek a megállapítások. Ebből a szempontból, múltkori felszólalásomhoz híven, most is amellett vagyok, hogv sokkal helyesebbnek tartanám, ha megmaradna a tisztelt Nemzetgyűlés az eredeti szövegnél. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Miután azonban itt ellentétes nyilatkozatok történtek e szakasz megváltoztatása vagy meg nem változtatása tekintetében, nem szeretném kockáztatni magát a földreformot, amely én előttem igen nagy dolog (Ugy van! jobbfelől), s ezért »belemegyek abba, hogy 44*