Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-237

320 A nemzetgyűlés 237. ülése 1924, felelhet meg- a képviselő lelkiismerete szerint, ha látjuk továbbá azt, amire más képviselőtársaim már rámutattak, hogy egyes képviselők — de nem is egyesek, hanem a képviselők nagy többsége — a szakértői működésből a törvény, illetőleg a törvény végrehajtási utasítása, értelmében ki vannak zárva és ha látjuk azt is, hogy ezzel a szakértői állással igen sok tekintetben még anyagi szempontból is igen könynyen vissza lehet élni és csak egy-két ilyen eset a képviselői tekintély általános aláásására vezethet : akkor én mégis azt tartom helyesebbnek, ha egyszerűen egy imperativ rendelkezéssel a szakértői és egyéb végrehajtói működésből a képviselőket kizárják. Ez nem jelenti azt, mélyen t. Csontos képviselőtársain, hogy az a képviselő minden jogos ügyben a leerjobb tanáccsal, útbaigazítással, utravezetéssel stb. választóinak segítségére ne lehessen. Én csak a magam kerületére utalok, t. képviselőtársam. Szakértő egvetlen egy közsóe-ben sem voltam, fel sem kértek rá. Ha felkéltek volna, elutasítottam volna, mert azt mondtam volna, hogy engem azért választottak meer képviselővé, hogy idefent teriesitsem kötelességemet és én nem járhatok heteken, hónapokon ^ keresztül a bírósággal a községekbe szakértősködni. Ellenben minden községemben, ahol akármelyik fél valamelv tekintetben sértve érezte magát, vagy valamelvik fél nem tudta az eljárást, hogy az ő esetében mit kell csinálnia, ha az c-n gem felkeresett — és kerületemben már tudiák, hogy én minden vasárnap otthon vagvok és vasárnap délelőttönként néha nénváudorlásszerüleg jönnek entern a legkülönbözőbb kérdésekben tanácsért felkeresni — minden eerves esetben a lehető leartártatlanabb, legjobb, fiz igazságnak megfelelő tanácsot adtam választóimnak és nem hiszem, hogy krületemben bárhol is méltóztatnának panaszt hallani abban a tekintetben, hogv én az ő jogos érdekeiket elhanyagoltam volna, bár szakértőként egyáltalában sehol sem fungáltam. Mélyen t. képviselő urak. én mindennél nagyobb érdeknek tartom a képviselői tekintély lehető óvását és minden olyan alkalom lehetetlenné tételét, ahol a képviselői tekintely bármilven tekintetben is bepiszkolódhatnék, vagy súrlódásokra vezethetne. Épen ezért tisztelettel kérem a képviselő urakat, hogy eerves ilyen specialis helyi érdekekfői, amelyeknek igazságát én elismerem, méltóztassanak a kérdés nagy vonásaival és oldalaival szemben eltekinteni és méltóztassanak hozzájárulni ahhoz a módosításhoz, amelyet Farkas Tibor t. képviselőtársain nézetem szerint is mint leghelyesebbéi, le<nohbat. a képviselői állásihoz legiobban méltót itt a mélven f. Ház ítélőszéke elé bocsátott. (He^'f^s inhbfplő.) Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Könyves Lajos ! Könyves Lajos : Igen t. Nemzetgyűlés ! Sajnos, ez egy alkalommal nem vagyok egy véleményen Csontos t. képviselőtársammá]. Nagyon kényes dolog egy embernek mint nemzetgyűlési képviselőnek odaállni a nép elé, amikor annak a népnek érdeke öt-hat felé szakad ás mindegyik azt "kívánja, hogy neki legyen igazsága. Speciális eseteket hozok fel. Választókerületemben két község akarja, hogy legyen vizszabályozás, két község azt akarja, hogy ne legyen, mert az első kettő azt mondja, hogy tönkreteszi őket, ha vízszabályozás lesz, a máévi február hó 8-án, pénteken. eik kettőt pedig az teszi tönkre, ha nem lesz vizszabályozás. Mit csináljon, hogyan járjon el, melyiknek védelmére álljon oda ilyenkor a képviselő ? (Ugy van! jobb felől.) Van azután egy uradalom a kerületemben, amelyhez három község csatolódik. Mindegyik érdekelve van, mindegyik azt kívánja, hogy bizonyos mennyiséget kapjon abból a földből. Az egyik azt mondja, hogy ennyit igényel, a másik annyit igényel, a harmadik ám annyit igényel. Most melyiknek a védelmére álljon a képviselő ? Amit abból a birtokból követelnek, kivannak, elnyerni óhajtanak, egyikre sem telik ki. Hogyan ossza meg a három község között ? Nincs annál nehezebb mint az emberek kívánságának kielégítése. Mikor odaáll, hogy kielégítse azt a népet, arra nincs eset, hogy akként tudjon eljárni, hogy az kifogás alá ne essék, nincs arra eset, hogy akként tudja megcsinálni, hogy mindenkinek jó legyen. Ebből kifolyólag előáll az, hogy egy is, másik is elégedetlen marad és ki vallja kárát? A képviselő! A képviselő! Nagyon röviden, csupán ennyit akartam elmondani. Nem kívánok egyebet hangsúlyozni, mint azt, hogy ez egy nonsens, egy lehetetlen dolog. (Ugy van! jobbfelől.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kiván-e még valaki szólani? Zsitvay Tibor: Szót kérek! Elnök : Zsitvay Tibor képviselő urat ületi a szó. Zsitvay Tibor: T. Nemzetgyűlés! Nem kívántam a vitában résztvenni, de még sem zárkózhatom el ez elől, amikor ugy látom, hogy az indítványt tevők alapvető indokában valamennyien osztozunk, amelynek erkölcsi célzata el nem tagadható. A földbirtokrendezés ügye az agitációnak kétségtelenül oly tág teret ad, és az ezzel való visszaélésre annyi alkalom kínálkozik, hogy csak helyeselni lehet, ha a törvényhozás ezeknek a visszaéléseknek minden téren, ahol csak lehetséges, gátat akar vetni. Hangsúlyozni kívánom, hogy a törvényhozásról alig tudom feltételezni, hogy ezen a téren már a múltban oly mérvű súlyos visszaéléseket tapasztalt volna, hogy ezeknek következtében a törvényhozás nézete szerint olyan geniális rendelkezésre volna szükség, mint aminőt Farkas Tibor t. képviselőtársam javaslata tartalmaz. Méltóztassék arra gondolni, hogy már is vannak törvényes szabályaink a tekintetben, hogy bizonyos hatósági jogkörrel biró személvek bizonyos területen, ahol hatósági jogkört gyakoroltak, bizonyos időn belül nem választhatók képviselőnek. Ebbe a gondolatkörbe szeretném visszazsugoritani igen t. képviselőtársam javaslatát is, s azért vagyok bátor ilyen értelmű határozati javaslatot benyuj

: tani. •' '.''" Azt hiszem, ezzel megoldjuk egyrészt azt, hogy földbirtokreform ügyekbe tényleg sem a szakértő, sem a jogi képviselő nem fog poitikát belevinni, hanem megmarad tisztán és kizárólag a maga szakkörében. Ezt akarjuk elérni, és javaslatom elfogadásával, azt hiszem, ezt a célt el is érjük. Ennek következtében bővebb indokolás nélkül bátor vagyok javaslatomat előterjeszteni és kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy azt elfogadni sziveskedjék. Határozati javaslatom közbevető szövege, szemben az ere-