Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-237

A nemzetgyűlés 237. ülése 1924. évi február hó 8-án, pénteken. 315 nem holmi forradalmi kényszer folytán, hanem a vagyonkezelőségek szabad elhatározásából és hozzájárulásával. így Dél-Soniogyban, a Dráva mentén elhúzódó közalapitványi birtokokon a kisemberek kezén 20 katasztrális holdig terjedő kishaszonbérletek voltak. Ezeken a kishaszonbéiieteken a kisemberek a viszonyok kihasználásával nagyon szépen megerősödtek, a megfelelő gazdálkodáshoz szükséges felszereléssel magukat ellátták és éhez alkalmazkodva, berendezkedtek. Mikor a birtokreform törvényjavaslata törvénnyé vált, természetesen ezeknek a községeknek földniives lakói a megváltási eljárást kérelmezték és a tárgyalások során az oda leküldött biró azon községek területén a családi birtok típusául hat katasztrális holdat állapított meg és egyúttal azt javasolta az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak, hogy a megváltási eljárást, tekintettel épen ezeknek a vagyonuknak kulturális céljára, húsz évre halassza el s addig a kishaszonbérletek tartassanak fenn. Minthogy azonban a családi birtok nagyságául csupán hat katasztrális holdat állapított meg; azt javasolta, hogy ezek a kishaszonbérletek a jövőben hat katasztrális holdig engedélyeztessenek. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság ebez a javaslathoz hozzájárult és most ezekben a községekben az a lehetetlen állapot állott elő, hogy az eddigi huszholdas ki shazonbér letek helyett hat katasztrális holdra esett vissza a kishaszonbérletek nagysága. Ez inditott engem arra, hogy javasoljam ennek az uj bekezdésnek beiktatását a törvénybe. Ismét hangsúlyozom, hogy azért vettem fel a szövegbe azt, hogy a vagyonkezelőségeknek szabad elhatározásából vagy hozzájárulásável létesített kishaszonbérletekről van szó, mert egyáltalán nem akarok semmiféle uj rendet beállítani e nagy kulturális célt szolgáló vagyonoknak kishaszonbérleti rendjére vonatkozólag, hanem tnlajdonképen a már eddig évtizedek alatt kialakult kishaszonbérleti rend fentartását óhajtom, mivel az az érzésem, hogy épen a szociális béke, a szociáis nyugalom érdekében feltétlenül szükséges, hogy ez a régi rend biztosittassék. Minthogy javaslatom a meglevő, kialakult régi rend biztosítását célozza, tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólani 1 (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát berekeszteni. A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A képviselő ur felszólalása teljesen indokolt. így nem egészen értem a dolgot. Furcsa állapot az, hogy azokra a közalapitványi birtokokra nézve, amelyek már bérbe voltak kiadva kisgazdáknak és amelyekre kimondták, hogy kisajátítást nem alkalmaznak legalább húsz éven belül, most mégis kimondták azt, hogy a hat holdon felüli kisbérleteket megszüntetik. Ez az eljárás szinte érthetetlennek látszik. E pillanatban nem vagyok egészen tisztában, hogy nem azzal a helyzettel állunk-e ismét szemben, hogy egy birói ítéletre vonatkozólag statuálunk visszaható erővel törvényes rendelkezést. Egyet azonban le akarok szögezni. Ha tényleg ugy történt, ahogy a képviselő ur előadta, — s a képviselő ur állítása szerint az ő kerületében öt községgel történt meg ez a dolog, — ez meg nem állhat. A kisbérleteket az eddigi bérlőktől csak olyan esetekben vehetik el, ha a kisebb igénylők között is kell kiosztást eszközölni ugyanabból a területből, amelyet eddig is béreltek. A képviselő ur előadása szerint a helyzet az, hogy az elvett eddigi kisbérleteknek tulajdonképen nincs gazdája, azokat újra kellene valakinek kiadni. Nézetem szerint, lehetetlen az, hogy amikor a kisbérletek már megvoltak és a bíróság csupán azért szállította le a. bérletek mennyiségét, mert hat holdban állapította meg a családi kisbirtokot, az azon felüli bérleteket elvegye. Gondolkodtam ezen és első pillanatra én is azt mondottam képviselőtársamnak, hogy ilyen módosítást el lehet fogadni. Kérem azonban, hogy méltóztassanak talán eltekinteni ettől _ a módosítástól. ígéretet teszek itt a nyilvánosság előtt, hogy az Országos Földbh-tokrendező Bírósággal érintkezésbe lépek atekintetben, hogy ha a. dolog így hajtatott végre, az reparáltassék. Azt hiszem, hogy ha így történt, ezt lehet és kell is reparálni, (Helyeslés.) mert épen most hoztunk törvényt arról, hogy az alapítványi birtokok kisbérleteken hasznosittassanak s ennek következtében lehetetlen, hogy a kisbérlöktől elvegyék a földet azért, hogy más bérlőknek adják. Ez a kultuszmimstériumnaksem lehet álláspontja és nem is hiszem, hogy ez volna az álláspontja. Ha ilyen eljárás történt, én magamra vállalom, hogy el fogok járni a biróságnál és ezt a sérelmet reparálni fogjuk. (Helyeslés.) A képviselőtársamat kérem, méltóztassék eltekinteni attól, hogy az általa javasolt rendelkezést törvénybe iktassuk, mert ennek is az volna a színezete, hogy egy meghozott itélet ellen hozunk törvényt. (Helyeslés jobbfelül.) Elnök : Barla-Szabó József képviselő ur kíván szólani. Barla-Szabó József : A földmivelésügyi minister ur megnyugtató szavai után indítványomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök : Az indítvány tárgytalan lévén, következik a 11. § tárgyalása. Elrendelem ennek a szakasznak is bekezdésenként való tárgyalását. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az első bekezdést olvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa az első bekezdést, amely észrevétel nélkül elfogadtaUk. Olvassa a második bekezdést): Patay Tibor! Patay Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Helyesen jelentette ki tegnap a földmivelésügyi minister ur, hogy ugy az alaptörvény, mint ez a novella is bizonyos tekintetben kerettörvénynek minősíttetik. Véleményem azonban mégis az, hogy ahol lehet, inkább precíz, szabatosabb szöveget válasszunk. Szerintern a 11. § második bekezdése nem egészen szabatos szövegezésű, vagyis nem azt fogja elérni, amit ez a bekezdés tulaj donképen céloz. Az egész alaptörvény épugy, mint a novella is, a középbirtoknak bizonyos védelmét akarja elérni. Ha pedig ez a szöveg igy marad, a törvény esetleg a nagybirtok előnyére, a középbirtok rovására fog végrehajtatni. Épen azért, hogy az a bizonyos határvonal, amely igen fontos,'a közép- és nagybirtok között szabatosabban legyen megállapítva, bátor vagyok ujabb szövegezést ajánlani. A 11. § második bekezdése ugyanis a középbirtokot, illetőleg nagybirtokot negativ formában minősiti, amikor azt mondja (olvassa): »Az olyan birtok, amelynek területe az erdőt és földadó alá nem eső részt kivéve, az ezer katasztrális holdat eléri és amelynek legalább 8000 korona kataszteri tiszta jövedelme van, középbirtoknak nem minősíthető.* E szöveg helyett tisztelettel bátor vagyok