Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-237

314 r A nemzetgyűlés Vâ7. ülése 1924. Hogy Farkas Tibor t. képviselőtársam ennek nem látja olyan nagy szükségét, azt készséggel elhiszem. De ha at. képviselő ur az én helyze­temben lett volna és hallotta volna azt a renge­teg panaszt, amelyet én hallottam ebben a tekin­tetben, akkor valószinüleg más nézeten volna. Azok a nagyobb uradalmak, amelyek tényleg birtak azzal a szociális érzékkel, hogy a föld­reformtörvény előtt, sőt némelyik már .lóval előbb is, a községek közelében nagy területeket kiadtak bérletbe, most, amikor a vagyondézsma leadása jött, saját érdekeiknek teljesen megfe­lelően, mindenhol majdnem kivétel nélkül vagyon­dézsma-földnek azt a területet jelölték ki, ahol a kisbérletek voltak. Ebből mi következett? Az előb­beni kisbérlők, ugyebár, azok voltak, akiknek más földjük is van, akikben tehát bizni lehetett, hogy a bérleti összeget meg tudják fizetni és hogy ter­melni tudnak. Tehát nem a nincstelenek kapták meg régeb­ben a bérleteket, hanem a kisgazdák. A vagyon­váltságföldekből történő igényléseknél elsősorban jönnek a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, ezek után pedig jönnek a nincstelenek elsősorban, azután pedig a családi kisbirtok; az eddigi bérlők tehát kiszorulnának belőle. Ott, ahol a családi kisbirtok minimumát, illetőleg maximumát egy meglehetős határra felemelik, ott nincs nagy baj; de megtörténik akárhány esetben, hogy megálla­pítják a családi kisbirtok maximumát hat hold­ban s az a bérlő, akinek van saját földje 6—8 hold, bérelt hozzá 10—15 holdat éveken át és meg­élhetett belőle, s akinek megvan hozzá a beren­dezése, a szükséges állatállománya, akinek tehát megvan az a kis hold földje, ez most egyetlen egy holdat sem kap, elveszíti a bérletét és a bér­lete átmegy más kezekbe. Minthogy ezen segiteni akarunk, Létay t. képviselő ur inditványát épen ezért nem vettük bele a szöA^egbe. Olyan eset. amelyre Farkas Tibor képviselő ur hivatkozott, nagyon kevés van. A képviselő ur azt mondta, hogy: hátha van olyan birtokos, akinek minden földje kisbérletbe volt kiadva. Ez a rendelkezés a va gyón váltságban le­adott földre szól és teljesen kárpótolja a birtokost azért a földért, amelyet vagyon váltságért adott le. Vagyonváltság címén legfeljebb 12—15%-ot kellett leadni. Itt tehát az illetőnek nem egész birtokáról van szó s igy nem áll fenn az a vesze­delem, amelyre méltóztatott gondolni. Ezért nem vettük be a további kiterjesztést. Ez a szakasz is tényleg megegyezés eredmé­nye. Mi azokon a kisembereken kivántunk segi­teni, akik tekintetében megfordítva folytatódik le a birtokreform, mert a helyett, hogy a biróság földet adna nekik, földet vesz el tőlük, azon a címen, hogy a kisbérletüktől elesnek. De nem lesz rajtuk segitve teljes egészében. Épen a múlt hé­ten volt itt a bérlőknek egy küldöttsége, amely a bérlők részére 30—40 holdat igényelt nagy terü­leten. Azokra nem szól ez a szakasz, mert az csak 15 holdig szól, nem orvosolja tehát egészen a pa­naszokat és a bajokat. De azt a legszegényebb em­bert, akinek van 6 hold földje és megállapították arra a családi kisbirtokot s van neki még 4—10 hold bérletföldje, ne üssük el egyszerre attól a bérlettől, amikor már ott be van rendezkedve, az állatállománya, a felszerelése megvan; ne tegyük ki az ilyen kisembert annak, hogy a birtokreform címén megfosszuk őt földjétől. Ezeket a bajokat akarja ez a szakasz orvosolni, de nem mentünk túl azokon a határokon, ahol már a birtokosság­nak mindig sokkai nagyobb sérelmével jár az intézkedés. Mi igyekeztünk megtalálni a helyes utat. . évi február hó 8-án, pénteken. Kérném, méltóztassék ezt a bekezdést eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben az előadó ur adott be egy módosítást. (Szabó István (nagyatádi) föld­mivelésügyi minister: Ahoz hozzájárulok.) Farkas Tibor képviselő ur pedig kívánta a szakasz törlését. Elsősorban felteszem a kérdést arra, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szem­ben az előadó ur módosításával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az előadó ur által módositott szöveget szembeállítom Farkas Tibor képviselő ur indítványával. (Helyes­lés.) Felteszem tehát elsősorban a kérdést, méltóz­tatnak-e a bekezdést eredeti szövegezésében elfo­gadni, igen vagy nem! (Nem!) A nemzetgyűlés a bekezdést eredeti szövegében nem fogadja el. Most kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur szövegezésében fogadják el a bekezdést, szemben Farkas Tibor képviselő ur indítványá­val, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Több­ség. A nemzetgyűlés a bekezdést az előadó ur szövegezésében fogadta el s igy Farkas Tibor képviselő ur indítványa elesett. Következik a határozathozatal Létay Ernő képviselő ur indítványa felett, amely pótlást, ki­egészítést tartalmaz. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Létay Ernő képviselő ur inditványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Létay Ernő képviselő ur inditványát nem fogadta el. Az ülést d. u. 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a 10. § 3. bekezdésének tárgya­lása. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 10. §. 3. bekez­dését). Elnök : Szólásra ki van feljegyezve? Hebelt Ede jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: Nem vagyok felírva, tévedés! Elnök: Kíván még valaki szólni? Minthogy senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom; a szakaszt, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. Ç 4. bekezdésének tárgya­lása. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 10. § A. bekez­dését, amely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: A 10. § 4. bekezdése után Barla-Szabó József kép\ T iselő ur kivan szólni. Barla-Szabó József: T. Nemzetgyűlés! A 10. <j>-hoz utolsó 5. bekezdésül a következő uj be­kezdést javaslom hozzácsatolni (olvassa): »A jelen törvény 9. §-ának 3. bekezdésében felsorolt birto­kokon levő, a vagyonkezelőségek szabad elhatáro­zásából vagy hozzájárulásával létesült, egyenkint 20 katasztrális holdat meg nem haladó kishaszon­bérletek, amennyiben azok területét az OFB. meg­váltás utján vagy mások részére kisbérletek ala­kítása céljából igénybe nem veszi, változatlanul meghagyandók. « T. Nemzetgyűlés! Az első pillanatban talán szokatlannak látszik az, hogy amikor a tegnapi napon erről tárgyaltunk és a nemzetgyűlés egy­hangú tetszése mellett fogadtuk el a törvény 9. §-ának 3. bekezdéséhez azt az indítványt, hogy a közalapítványi és tanulmányi célokat szolgáló vagyonokon elsősorban kishaszonbérletek ala­kíttassanak, ón most ismét e kishaszonbérletek kér­désével foglalkozom. A közalapítványi birtokokon már azelőtt, a béke idején is voltak kishaszon­bérletek, még pedig hangsúlyoznom kell, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents