Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-237
314 r A nemzetgyűlés Vâ7. ülése 1924. Hogy Farkas Tibor t. képviselőtársam ennek nem látja olyan nagy szükségét, azt készséggel elhiszem. De ha at. képviselő ur az én helyzetemben lett volna és hallotta volna azt a rengeteg panaszt, amelyet én hallottam ebben a tekintetben, akkor valószinüleg más nézeten volna. Azok a nagyobb uradalmak, amelyek tényleg birtak azzal a szociális érzékkel, hogy a földreformtörvény előtt, sőt némelyik már .lóval előbb is, a községek közelében nagy területeket kiadtak bérletbe, most, amikor a vagyondézsma leadása jött, saját érdekeiknek teljesen megfelelően, mindenhol majdnem kivétel nélkül vagyondézsma-földnek azt a területet jelölték ki, ahol a kisbérletek voltak. Ebből mi következett? Az előbbeni kisbérlők, ugyebár, azok voltak, akiknek más földjük is van, akikben tehát bizni lehetett, hogy a bérleti összeget meg tudják fizetni és hogy termelni tudnak. Tehát nem a nincstelenek kapták meg régebben a bérleteket, hanem a kisgazdák. A vagyonváltságföldekből történő igényléseknél elsősorban jönnek a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, ezek után pedig jönnek a nincstelenek elsősorban, azután pedig a családi kisbirtok; az eddigi bérlők tehát kiszorulnának belőle. Ott, ahol a családi kisbirtok minimumát, illetőleg maximumát egy meglehetős határra felemelik, ott nincs nagy baj; de megtörténik akárhány esetben, hogy megállapítják a családi kisbirtok maximumát hat holdban s az a bérlő, akinek van saját földje 6—8 hold, bérelt hozzá 10—15 holdat éveken át és megélhetett belőle, s akinek megvan hozzá a berendezése, a szükséges állatállománya, akinek tehát megvan az a kis hold földje, ez most egyetlen egy holdat sem kap, elveszíti a bérletét és a bérlete átmegy más kezekbe. Minthogy ezen segiteni akarunk, Létay t. képviselő ur inditványát épen ezért nem vettük bele a szöA^egbe. Olyan eset. amelyre Farkas Tibor képviselő ur hivatkozott, nagyon kevés van. A képviselő ur azt mondta, hogy: hátha van olyan birtokos, akinek minden földje kisbérletbe volt kiadva. Ez a rendelkezés a va gyón váltságban leadott földre szól és teljesen kárpótolja a birtokost azért a földért, amelyet vagyon váltságért adott le. Vagyonváltság címén legfeljebb 12—15%-ot kellett leadni. Itt tehát az illetőnek nem egész birtokáról van szó s igy nem áll fenn az a veszedelem, amelyre méltóztatott gondolni. Ezért nem vettük be a további kiterjesztést. Ez a szakasz is tényleg megegyezés eredménye. Mi azokon a kisembereken kivántunk segiteni, akik tekintetében megfordítva folytatódik le a birtokreform, mert a helyett, hogy a biróság földet adna nekik, földet vesz el tőlük, azon a címen, hogy a kisbérletüktől elesnek. De nem lesz rajtuk segitve teljes egészében. Épen a múlt héten volt itt a bérlőknek egy küldöttsége, amely a bérlők részére 30—40 holdat igényelt nagy területen. Azokra nem szól ez a szakasz, mert az csak 15 holdig szól, nem orvosolja tehát egészen a panaszokat és a bajokat. De azt a legszegényebb embert, akinek van 6 hold földje és megállapították arra a családi kisbirtokot s van neki még 4—10 hold bérletföldje, ne üssük el egyszerre attól a bérlettől, amikor már ott be van rendezkedve, az állatállománya, a felszerelése megvan; ne tegyük ki az ilyen kisembert annak, hogy a birtokreform címén megfosszuk őt földjétől. Ezeket a bajokat akarja ez a szakasz orvosolni, de nem mentünk túl azokon a határokon, ahol már a birtokosságnak mindig sokkai nagyobb sérelmével jár az intézkedés. Mi igyekeztünk megtalálni a helyes utat. . évi február hó 8-án, pénteken. Kérném, méltóztassék ezt a bekezdést eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben az előadó ur adott be egy módosítást. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ahoz hozzájárulok.) Farkas Tibor képviselő ur pedig kívánta a szakasz törlését. Elsősorban felteszem a kérdést arra, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó ur módosításával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az előadó ur által módositott szöveget szembeállítom Farkas Tibor képviselő ur indítványával. (Helyeslés.) Felteszem tehát elsősorban a kérdést, méltóztatnak-e a bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem! (Nem!) A nemzetgyűlés a bekezdést eredeti szövegében nem fogadja el. Most kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur szövegezésében fogadják el a bekezdést, szemben Farkas Tibor képviselő ur indítványával, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a bekezdést az előadó ur szövegezésében fogadta el s igy Farkas Tibor képviselő ur indítványa elesett. Következik a határozathozatal Létay Ernő képviselő ur indítványa felett, amely pótlást, kiegészítést tartalmaz. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Létay Ernő képviselő ur inditványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Létay Ernő képviselő ur inditványát nem fogadta el. Az ülést d. u. 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a 10. § 3. bekezdésének tárgyalása. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 10. §. 3. bekezdését). Elnök : Szólásra ki van feljegyezve? Hebelt Ede jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: Nem vagyok felírva, tévedés! Elnök: Kíván még valaki szólni? Minthogy senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; a szakaszt, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. Ç 4. bekezdésének tárgyalása. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 10. § A. bekezdését, amely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: A 10. § 4. bekezdése után Barla-Szabó József kép\ T iselő ur kivan szólni. Barla-Szabó József: T. Nemzetgyűlés! A 10. <j>-hoz utolsó 5. bekezdésül a következő uj bekezdést javaslom hozzácsatolni (olvassa): »A jelen törvény 9. §-ának 3. bekezdésében felsorolt birtokokon levő, a vagyonkezelőségek szabad elhatározásából vagy hozzájárulásával létesült, egyenkint 20 katasztrális holdat meg nem haladó kishaszonbérletek, amennyiben azok területét az OFB. megváltás utján vagy mások részére kisbérletek alakítása céljából igénybe nem veszi, változatlanul meghagyandók. « T. Nemzetgyűlés! Az első pillanatban talán szokatlannak látszik az, hogy amikor a tegnapi napon erről tárgyaltunk és a nemzetgyűlés egyhangú tetszése mellett fogadtuk el a törvény 9. §-ának 3. bekezdéséhez azt az indítványt, hogy a közalapítványi és tanulmányi célokat szolgáló vagyonokon elsősorban kishaszonbérletek alakíttassanak, ón most ismét e kishaszonbérletek kérdésével foglalkozom. A közalapítványi birtokokon már azelőtt, a béke idején is voltak kishaszonbérletek, még pedig hangsúlyoznom kell, hogy