Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-237

306 A nemzetgyűlés 237. ülése 1924, zottan emlékszem rá, hogy az egyik legerősebb feltétel az volt, hogy a vízvezetéket kiépitse. A magam részéről tehát mint földmivelésügyi minister minden lehetőt megtettem és lehetőséget nyújtottam ahhoz, hogy a község ezt a vízvezetéket megkapja, Ami magát a javaslatot illeti, én a hozzáértő emberek véleményét, akik a Balaton partján születtek és ott élnek, mindenesetre nemcsak ineghallgatandónak, hanem a legnagyobb mértékben honorálandónak is tartom. Reischl Richárd és Gaal Gaston t. képviselőtársaim, mint balatonmeíléki emberek, itt r az eredeti szövegen módosítást ajánlottak. Én ezeket a módosításokat helyesebbeknek találom az eredeti szövegnél és így hozzájárulok annak a szövegnek elfogadásához, amelyet Reischl képviselő ur előtei'jesztett. Ha már arról van szó, — amint Dénes képviselő nr is mondta, — hogy a Balatont ápolni és fejleszteni kell, ez az intézkedés éppen arra való, mert kimondja, hogy 500 méteren belül nem lehet mindenképen kisajátítani. De itt téved t. képviselőtársam, amikor azt hiszi, hogy itt a kisembereket akarjuk kiszorítani abból, hogy ott házhelyekhez juthassanak. Nem lehet a törvénybe behozni azt, hogy kisemberek részére házhelyeket közvetlenül a Balaton partján sajátítson ki a bíróság ; ez nem is alkalmas kisemberek lakóhelyének, mert vízparton télen nem szeret senki sem lakni, másrészt nem is anyira célszerű kisebb házakkal beépíteni a Balaton vidékét, mint a Balaton fejlesztése érdekében arra alkalmas fürdőépületekkel. Azért mentem bele abba a megszorításba, hogy 500 méter körzetben a kisajátítás megköttessék és a fürdőügyi minister meghallgattassék, hogy olyan területeket, amelyeknél a közeljövőben legalább arra lehet számítani, hogy ott a fürdőtelep céljaira parkírozások és fürdőépitkezések történhetnek, például legelő céljaira ne sajátíthassanak ki, mert ilyen esetek is előfordulhatnak. Ez a javaslat tehát épen a Balaton gondozását célozza és a Balaton fejlődését akarja biztosítani. Mondom, ezek a bekezdések sorban ezt a célt szolgálják. Itt változtatást kivánnék tenni a szövegen. A legutolsó bekezdésben, amely azt mondja, hogy megváltás előtt az illető községi elöljáróság véleménye is meghallgatandó,^ én az elöljáróság helyett a községi képviselőtestületet kívánnám bevenni a törvénybe. (Helyeslés.) Ezzel a változtatással hozzájárulok Reischl Richárd képviselő ur javaslatához és kérem annak elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll Reischl Richárd és Dénes István képviselő ur módositó indítványa, melyek az eredeti szöveggel ellentétesek. Elsősorban felfogom tenni a kérdést az eredeti szövegre. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfoeradni, külön fogom feltenni a kérdést Reischl Richárd és Dénes István képviselő ur indítványára. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget, igen, vagy nem! (Nem!) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Reischl Richárd képviselő ur módositó indítványát elfogadni, igen. vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés Reischl Richárd képviselő ur indítványát fogadta el. (Csontos Imre: A minister ur pótlásával!) A képviselő ur abban a szövegben adta be indítványát, ahogy a minister ur kívánja. (Hehieslés a jobboldalon.) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Dénes . évi február hó 8-án, pénteken. István képviselő ur indítványát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Dénes István képviselő ur indítványát nem fogadta el. Következik a 10. §. első bekezdése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre, jegyző (olvassa a 10. §. első bekezdését). Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre, jegyző: Dénes István! Dénes István: T. Nemzetgyűlés! A törvény 33. $-a szerint a megváltást szenvedők beleegyezése nélkül csak akkor szabad gyakorolni a megváltás jogát, ha az üzem továbbra is okszerűen folytatható. Az alaptörvénynek ez a rendelkezése nem helyes. Nem helyes pedig azért, mert, amint a gyakorlatban volt szerencsénk immár két és fél esztendőn keresztül tapasztalni, az igen t, nagybirtokos urak ügyvédeikkel és szakértőikkel minden egyes esetben bebizonyítják azt, szinte megcáfolhatatlanul, hogy az ő nagybirtokaikból nem lehet jóformán egy grammot sem elvenni, mert ha elvesznek belőle, akkor nem lehet okszerűen fob^tatni annak a gazdálkodási típusnak megfelelő gazdálkodást. A gyakorlatban nem is alkalmazták ezt a szabályt, (Gróf Széchényi Viktor közbeszól.) Igaza van. t. képviselőtársamnak, a gyakorlatban nem is alkalmazták a törvénynek ezt a rendelkezését és felszólalásom épen azt tárgyazza, hogy miután a gyakorlat túltette magát ezen a rendelkezésen, mert hiszen abszurdumot tartalmaz, küszöb öltessék az ki a törvény szövegéből és helyes szöveget iktassunk be. Ha az OFB. a törvény ezen szakasza alapján járt volna el. tényleg abba a helyzetbe keiűilt volna, hogy a vagyonváltságföldeken kivül egyéb földet nem tudott volna elvenni. Mivel azonban maga az OFB. látta azt, hogy ez tarthatatlan, túltette magát a törvény rendelkezésén, és bár kimutatták a nagybirtokosok, hogy ennyi és ennyi ibirtokrész elvétele esetén a rési gazdálkodási típusnak megfelelően a gazdálkodást okszerűen folytatni már nem lehet, mégis gyakorolták a jogot és elvettek a nagybirtokokból. Magában a fogalmazásban van tehát a hiba. Egy másik hibája ennek a paragrafusnak az, hogy a törvény ugy intézkedik, hogy a nagybirtokokat abban az esetben nem érintik, ha azokon a jövőben okszerűen fognak gazdálkodni. Ez nem helyes intézkedése a törvénynek. Helyesebb megállapítani, hogy vájjon a múltban hogyan gazdálkodott az a nagybirtok és ez szabja meg azután a megváltás jogának mérvét is. Mert ha egy nagybirtokos a múltban jól gazdálkodott, egészen bizonyos, megvan a garancia arra, hogy a jövőben is jól fog gazdálkodni. De annál a nagybirtokosnál, aki a mulí'ban rosszul gazdálkodott, nincsen semmiféle garancia, arra, hogy a jövőben jól fog gazdálkodni. A 33. § alapján pedig azt tapasztaltuk, hogy egyes nagybirtokosok a földreformtörvény alapján most hirtelen beszereztek maguknak géneket, Potemkin-házakat építettek fel. Nem akarok egyébre rámutatni, mint a szegedi kendergyárra amely, mielőtt a földbirtokrendező biró oda kiszállott volna, Orosházáról rögtön kihozott egy mérnököt, felhuzatott néhány helyiséget és azt mondta, hogy még itt is, ott is épiteni fognak. Kiszáll a földbírtokrendező biró és mi történt? A szegedi kendergyár nagybirtokából alig volt képes az OFB valamit is elvenni?