Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-237

3Ö2 A nemzetgyűlés 237. ülése 1924, hozzájárulásával van helye«. Ez nem azt jelenti, hogy megkérdezzék vagy belevonják a törvényhatósági bizottságot a tárgyalásokba, hanem hogy a törvényhatóság hozzájárulásával mondhatják csak ki a kisajátítást. Amikor a bizottság erre az álláspontra helyezkedett és ezt a szöveget terjsztette elő a t. nemzetgyűlésnek elfogadás végett, akkor ezzel mindazok az elvi kérdések, hogy Budapesten vájjon helyesen járt-e el a biróság eddig, vagy pedig hogy az azután követendő eljárásra vonatkozólag mit tart helyesnek a bírósági —el vannak döntve. (Ugy van! balfelöl.) Ebben a szövegben a bizottság kimondotta azt, hogy a városokban házhelyeket kisajátítani a biróságnak csak ugy lehet, ha a városi törvényhatóság ebbe beleegyezik, tehát a biróság joga a városokkal szemben teljesen hoaza; van kötve a törvényhatóságok, tehát a városok beleegyezéséhez. Ez tehát az az elvi kérdés, amely itt le van fektetve s amely itt, a nemzetgyűlésben megtámadva sem volt. Már most, t. Nemzetgyűlés, itt van az utolsó bekezdés, amely leginkább volt vita tárgya. A bizottság jónak látta hozzátenni ehhez a megállapodáshoz, a jövőben követendő eljáráshoz azt, hogy ez a mentesség kiterjed mindazon esetekre is, amelyek a novella életbeléptekor még nincsenek végrehajtva. Mindenki tudja, hogy ez arra az egy speciális esetre vonatkozik, amely Budapesten történt, az úgynevezett kertváros-akcióval kapcsolatban. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelt Nemzetgyűlés! Mikor ez az ügy kezdődött s tőlem a földmivelésügyi ministerium vagy a kormány álláspontját kérdezték, akkor nekem — ahogy én az információkat kaptam, kisemberek deputációi jártak nálam s elmondták, hogy ők azt a kisajátított földet már régen kertté alakították át s abból élnek — az volt az első impresszióm, hogy ezt a területet nem szabad elvenni tőlük még házhelyek céljaira sem, mert kertet alakitani nem olyan könnyű munka, ahhoz kitartó szorgalom szükséges. A másik ok pedig az volt, hogy mivel a törvény előírja, hogy ha kisemberektől, kisbirtokosoktól földet vesznek el, akár házhely céljaira is. az érdekelt kisembereket ugyanolyan értékű földdel köteles kárpótolni a biróság. Nem láttam tehát kivihetőnek, hogy ha itt, Budapest közvetlen közelében valakinek egy-két hold kertgazdasága van s azt tőle elveszik, a biróság megfelelő értékű földet tudjon neki cserébe juttatni, mert annak akkora értéke van, — némelyik kisembernek lakóhelye is van ott, öntöző vizművekkel ellátva, — hogy annak megfelelő értékű földet, a törvény szerint teljes kárpótlást, a biróság egyszerűen nem adhat. Ebből kifolyólag, hogy a törvény rendelkezése ellenére is ezeket a kisembereket kár ne érje, én a magam részéről, mint földmivelésügyi minister, azon az állásponton voltam, hogy ez igy nem vihető keresztül. Azóta sok mindent felhoztak. Sokan felhozták, hogy nem kisemberek, hanem részvénytársaság kezében van a föld. (Cserti József: Az a baj, hogy a bankok kezében van! — Ugron Gábor: Huszonhét hold van hatszázból a »bankok kezében, a többi kisemberek kezében van! Nem lehet elcsavarni a dolgot!) Meggyőződtem róla, hogy tényleg van részvénytársaság kezében is föld, de ieen sok kisember kezében is van abból a földbői, amit kisajátítanak, tehát nem tartanám helyesnek, hogy az esrvik kisembertől elvegyük és a másik kisembernek odaadjuk a földet. Ezen azonban évi február hó 8-án, pénteken, már tul vagyunk, mert a bizottsági javaslat egészen más álláspontra helyezkedik. Az a kérdés, hogy ennek a paragrafusnak utolsó mondatával a biróság egyik tanácsában meghozott Ítéletet hatályon kivül helyezze-e a törvényhatóság vagy pedig rábízza a birtokrendező bíróságra, miután a birtokrendező biróságnál még megvan a lehetősége annak, hogy az elnöki tanács, vagy ma még, a novella tárgyalásának befejezése előtt, teljes ülés elé vihető a dolog és ott reparálják, vagy pedig kimondják; egyszerűen, hogy helyes volt az Ítélet. (Szilágyi Lajos: Veszedelmes dolog! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Szabó István (nagyatádi) földmive'ésügyi minister! Amikor a magam részéről arra az álláspontra helyezkedtem, hogy ezt nem teszem eüvi vagy pártkérdéssé, hanem rábizom a nemzetgyűlés többségére, ugy látszik, helyes volt álláspontom, amennyiben a nemzetgyűlés mostani tárgyalásaiból is látszik, hogy t. képviselőtársaim igen ellentétes felfogásban vannak e tekintetben és még mindig igyekeznek egymást meggyőzni az egyik vagy másik álláspont helyességéről. (Ugy van!) A helyzet nézetem szerint is az, hogy ha bennhagyjuk a javaslatban az utolsó bekezdést, ezt jogászi szempontból kifogásolják. Én nem vagyok jogász, ezért a jogtudósokra bízom ennek eldöntését. A jogászok, — de ők se valamennyien — azt mondják: szokatlan dolog, hogy birói ítéletet törvényhozási utón felboritsunk. (Szilágyi Lajos: Veszedelmes precedens! — Ugron Gábor: Főleg az érdekelt jogászok!) Mondom, miután ennyire megoszlanak^ a vélemények ebben a kérdésben még a jogászok között is, nem tettem ezt pártkérdéssé ; másfelől az a felfogásom, — ez csak nézet, — hogyha töröltetik is, a biróságnak megvan a módja arra, hogy az elsőfokú Ítéletet megváltoztassa. (Ugron Gábor: Az nem biztos!) Ha példáid a biróság ennek a novellának törvényerőre emelkedése után viszi elnöki tanács elé az ügyet, akkor egészen 'bizonyosan meg kell neki változtatnia, mert a novella után már ennek paragrafusai alapján kell ítéletet hozni, amely paragrafus a törvényhatóságot állítja oda. De arról nem vagyok teljes mértékben biztositva, hogy bevárja-e a bíróság a novellának törvényerőre emelkedését, és csak azután lehet más, mint amit a törvény leszegez, tehát meg kell semmisíteni az Ítéleteit. (Ugron Gábor: Nem fogja bevárni!) Miután ilyen sokféle lehetőség van, én nagy veszedelmet nem látok abban sem, ha benne marad a javaslatban, és abban sem, ha kitöröltetik. Akiknek jogászi szempontból ez veszedelmesnek látszik, méltóztassanak legjobb 'belátásuk szerint szavazni, akik pedig az intézkedést mindenáron megakarják semmisíteni, azok méltóztassanak ebben az értelemben szavazni. Én nem fogok belőle pártkérdést csinálni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! A 9. § negyedik bekezdésével szemben Farkas Tibor és Zsitvay Tibor képviselő urak adtak be módosító indítványt. Farkas Tibor képviselő nr indítványa azt tartalmazza, hogy az eredeti szakasz, küldessék vissza ujabb szövegezés végett az igazságügyi és közigazgatási bizottsághoz. (Zaj.) Méltóztassanak a szavazás alatt csendben maradni ! Elsősorban ezt az indítványt fogom szavazás alá bocsátani, mert ez halasztó természetű inditvány, amennyiben Farkas képviselő ur indítványát méltóztatnak elfogadni, a többit egyelőre szavazás alá nem is bocsáthatom.