Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-236

À nemzetgyűlés 2Sö. ülése 1924. évi február hó 7-én, csütörtökön. 271 ványokkal szemben tulaj donképen csak azoknak a közalapítványokat kezelő tisztviselőknek az igénye az, amely — nem tudja talán a minister ur, sem más sem tudhatja — tulaj donképen a háttérben áll. Ezek az urak nagyszerűen érzik magukat. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem hozzám tartozik !) Azért mondom, hogy nem tud róla ! De nekem bizonyos tapasztalataim vannak. Ezek a tisztviselők valósággal abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ugy érzik magukat, mintha ezek a birtokok az ő nagybirtokaik volnának, s bizony miután a ministeriumból nem lehet mindent jól ellenőrizni, igy azt sem lehet ellenőrizni, hogy miféle bérért adassanak bérbe ezek a birtokok. Ezeknek a tisztviselőknek igen szerencsés a helyzetük, valósággal a birtokok gazdáinak tekintik magukat és érthető, hogy miért ragaszkodnak hozzá. Minthogy ezek a birtokok úgyis bérlet utján kezeltetnek és nem lehet mondani, hogy ezek olyan bérletek voltak, — hiszen nagybérletbe adták ki, —- amelyek a kisemberek céljait szolgálták volna (Ugy van ! jobbjelöl.) s igy egy nagy nemzeti célt töltöttek volna be : ezekkel szemben tehát nincs semmiféle skrupulusom és a kormánynak s a nemzetgyűlésnek sem kell semmiféle skrupulust támasztania. Azért el lehet fogadnunk Zsitvay Tibor képviselőtársam indítványát, hogy ezek minden esetben kishaszonbérlet utján igénybevehetők legyenek. Ezzel ellentétben a tanitórendeknek, azután az egyházaknak — az autonóm egyházaknak is — ilynemű vagyonát, illetőleg más az álláspontom. Ezek a testületek maguk kezelik birtokaikat és pedig igen okosan, igen jól, a szervezetük is teljesen megvan erre. Ezek ugy tudják elérni céljukat, ugy tudják kivenni azt a hasznot, azt a jövedelmet, amelyre szükségük van, ha a kezükben megmarad in natura az a nirtok. Velük szemben nem tartanám megengedhetőnek azt, hogy kishaszonbérletek utján értékesíttessék a vagyonuk, mert az e törvény szerint tervezett kis haszonbérletek, ahogyan gondolom és ahogyan keresztül is kell vinni, méltányos haszonbérletek lesznek. (Csontos Imre : Kisemberek többet fizetnek 1) Ez nem helyes. Én épen azt mondom, hogy valamiképen a kishaszonbérleteket ugy keli megcsinálni, hogy azok a kisemberek azt könnyen meg tudják fizetni. Hát, hogyan lehetne itt megtalálni a kiegyenlítést? Ezek a szerzetesrendek s egyáltalában az autonóm egyházaknak iskolavagyona, amelyet ők in natura kezelnek, mert csak igy hozza meg nekik a kivánt jövedelmet, a cél veszélyeztetése nélkül, amelyet szolgálnak, nem igen adhatók kishaszonbérietbe, mert akkor azok a testületek, tanitórendek, autonóm egyházak kevés bért kapnának értük és nem tudnák fedezni kiadásaikat. Hogy a cél betöltessék, azt tartanám, hogy a tanitórendeknél és az autonóm egyházaknál is lehet arról szó, " — és igenis erre szükség is van nagyon sok esetben — hogy az ingatlan igénybe vétessék és az nem állhatja útját annak, hogy a magyar nép kezébe jusson a föld ott, ahol arra szükség van. Ugy gondolnám tehát, hogy a tanitó rendek és autonom egyházak iskolavagyona se vétessék ki abszolúte az alól, liogy igénybevehető legyen, csak azt mondanám ki, hogy ha azonban igénybe kell venni az ottani földszükséglet mérvéhez képest, az ottani viszonyok szerint azért, hogy a nép földhöz juttattassék,"akkor gondoskodni kell arról, hogy azt a földet, amelyet a tanitó rendektől elvesznek, másutt egy nagybirtokból cserebirtok utján megkapják. (Wolff Károly : Ezt kívánjuk !) De feltétlenül megkapják. Ne legyen ez senkinek diszkrecionális jogától függővé teve, (Helyeslés a középen.) hanem az illető iskolavagyon kezelőjének joga legyen kívánni, hogy : ehelyett, amit tőlem elvesztek a nemzet erősítése szempontjából, azért, mert a népesedési viszonyok itt olyanok, hogy ezt a birtokot tényleg el kell venni és nem állhatok útjába annak, hogy a nép itt erősödjék és terjeszkedjék, — adjátok vissza másutt annak aequivalensét S (Helyeslés a középen.) Méltóztassék elninni, hogy csak igy jutunk helyes földreformhoz, csak igyj utunk ahnoz, hogy a nagybirtok ne menekülhessen meg az áldozat elől, mert különben megmenekül. Hiszen mindenütt, ahol a nagybirtok-komplexumok következnek egymásután, gyér népesség van ; ott tehát volna föld, amelyet igénybe lehet venni, — lehetne telepítésről is szó, de ez nehéz kérdés, — annak folytán azonban, hogy nincs elegendő igénylő, mert nincs sürü lakosság, a nagybirtokok mind megmenekülnek. Ha ellenben ezeket az úgynevezett szent célú vagyonokat is ott, ahoi sürü a lakosság, annak rendelkezésére bocsátjuk, másrészről pedig okosan, becsületeden és a nemzeti szempont figyelembevételével gondoskodunk arról, hogy annak a birtoknak aequivalense másutt kiadnató legyen, akkor ezzel hozzáfértünk a nagybirtokhoz is, akkor a Tisza mentén, Pusztaszertől le Szegedig húzódó nagybirtokok — amelyeknek területén alig van igénylő, mert gyér a lakosság — igénybevehetők lesznek az ilyen iskolavagyonként kiadandó aequivalensek számára. (Ugy van! balfelől.) Ezt a célt vélem szolgálni a következő indítvány ómmal (olvassa) : »Indítványozom, hogy a 9. § harmadik bekezdése helyébe a következő uj bekezdés iktattassék ; Amennyiben az OFB. a vallás- és közoktatásügyi minister felügyelete, illetve kezelése alatt álló, kulturális célt szolgáló közérdekű alapok és alapítványok ingatlanait kénytelen igénybe venni, ez — a házhelyekre szükséges területek kivételével — lehetőleg ne megváltás utján, hanem hosszúlejáratú kishaszonbérletek utján történjék. Ha pedig az OFB. középiskolákat fentartó tanitó rendek vagy jóléti intézményeket fentartó más intézmények, vagy törvényesen bevett vallásfelekezetek kezelése alatt álló, kulturális vagy jóléti célokat szolgáló, legalább 10 év óta birtokolt birtokait kénytelen igénybe venni, az igénybevett ingatlanok helyett más," ugyanazon értékű ingatlanokat kell nagybirtokból való megváltás utján cserébe adni, kivéve a házhelyekre igénybevett területeket. A jelen bekezdés alá eső birtokokból középbirtok alakítása céliából igénybevételnek nincs helye.« T. Nemzetgyűlés i Ezzel elesik a 27. §-ra való hivatkozás is. ( Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kissé nehezen is értem meg az igen t. képviselőtársam által javasolt szakaszt, amellett pedig bizonyos törvényszerkesztési technikai akadályai vannak annak, hogy az elfogadható legyen, mert hiszen abban egy későbbi szakaszra történik utalás azzal, hogy majd annak NAPLÓ XX. ••M