Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-236

276 A nemzetgyűlés 236. ülése 1924. évi február hó 7-én, csütörtökön. illetőleg, mert hiszen ő kimutatásaiba és adataiba bevette bizonyára azokat a felekezeti iskolákat is, azokat a román és más felekezetű iskolákat is, amelyekben a magyar nyelv megfelelő tanitása kellő eredménnyel elérhető nem volt. De hogy ez nagy átlagban állana, azt én mint protestáns ember is kétségbevonom. Ami pedig már most a protestáns felekezeti oktatást illetCén itt részletekre nem terjeszkedem ki, de meg kell állapitanom azt, hogy aki elfogullatlan, aki a magyar históriát ismeri, az el fogja ismerni azt, hog}

r a magyar história legszebb és legragyogóbb lapjai épen azok, amelyek a magyar protestáns kultúra eredményeit tüntetik fel. (Ugy van ! Ugy van ! a jobbohlalonés a középen.) En protestáns ember létemre, — bár a mi ily célokat szolgáló ingatlanaink igen-igen kevesek, —- természetesen szintén jobbnak tartanám felekezeti szempontból, ha Zsitvay t. barátom indítványából ez a sokat emlegetett »lehetőleg« szó kitöröltetnék. Nem vagyok felhatalmazva arra, jogom sincs reá, hogy a protestáns felekezetek nevében beszéljek, mint protestáns ember azonban tudom azt, hogy a protestáns egyházak a maguk felekezeti érdekeiket mindig alá tudták rendelni a magasabb nemzeti szempontoknak és ennek a tudatában hiszem azt, hogy e szakasznak az inditványban tervezett szövegezésével a protestáns egyházak is meg lesznek nyugtatva természetesen abban a reménységben is, hogy amugyis kevés ilyen célú ingatlanaik lényegesen megcsonkíttatni nem fognak. Elfogadom Zsitvay Tibor határozati javaslatát. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon és a középen.) Elnök : Szólásra következik? Bartos János jegyző : Dénes István ! (Felkiáltások : Nincs ül !) Elnök : A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Következik? Bartos János jegyző : Rupert Rezső ! Bupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Ahogyan a vitából kiveszem, itt a nemzetgyűlésen tulajdonképen lényeges különbség egyik felszólaló felszólalása közt sem volt abban a tekintetben, hogy ő jóindulattal kezeli a tanitórendeknek és más törvényesen bevett vallásfelekezetek hasonló természetű ingatlanait. Én meg vagyok győződve arról, hogy még a t. szociáldemokrata párt részéről felszólaló t. képviselőtársaim is belátják azokat a szempontokat, amelyek amellett szólnak, hogy a tervbevett kiméletet törvénybe iktassuk. Én azt hiszem, hogy a szociáldemokrata párt részéről felszólaló t. képviselőtársaimat bizonyos, némi kis érzelmi szempontok irányitják ; bizonyos szomorú, keserű tapasztalataik lehetnek arról, hogy ezeknek a vagyonoknak kezelői között akadtak az utóbbi időben olyanok, akik a maguk hivatásától eltérőleg talán belevegyültek a politikába olyan módon, mint ahogyan azt nem lett volna szabad tenniük s ez az érzelmi szempont vezeti őket a felszólalásban, mert hiszen meg vagyok róla győződve, hogy ők hozzá szoktak az igazság képviseletéhez, belátják azt az igazságot, ami tényleg igazság, hogy a tanitórendeket és egyáltalán mindazokat a vagyonokat, aifielyek kulturális, vagy jóléti intézményeket szolgálnak, kivételes elbánásban kell részesitenünk. Hiszen az ő panaszuk főleg inkább az elemi oktatásra vonatkozik, itt pedig nekünk mindnyájunknak nagy panaszaink vannak ; ott csakugyan hibák vannak. De ami a középiskolai oktatást illeti, vegyük akár a katholikus szerzetesrendeket, akár a protestáns egyházak iskoláit s azoknak az iskoláknak fentartására szolgáló vagyonokat, ezek olyan misszió szolgálatába vannak beállitva, amely missziót nekünk dotálni kellene a közvagyonból, az állam vagyonából is abban az esetben, ha ez a vagyon nekik nem állna rendelkezésükre. (Ugy van ! a középen.) Ezért csak örömmel kell látnunk és vennünk azt, örömmel kell éreznünk azt, hogy ez a vagyon annyira-amennyire máris a kezükben van ezekre a célokra ; tehát nem lehetséges, hogy azt a vagyont, amelyet különben úgyis oda kellene nekik adnunk, elvegyük tőlük. (Ugy van ! a középen.) mert akkor egy hatalmas, nagy nemzeti célt, igazán nemzetfentartó célt hiusitanánk meg. T. Nemzetgyűlés ! A magam példájára is utalhatok, azt hiszem, azzal is megvilágíthatom, hogy ami a tanitórendeket, a szerzetesrendeket is illeti, nem kell félni attól, hogy az ő kezükben rossz helyen van az oktatás. Mert hiszen én is. mint Rakovszky István t. képviselőtársam tette, magamra mutathatok és magammal bizonyíthatom be, hogy semmi veszedelmet nem rejt magában, sem a liberalizmus, sem a demokrácia álláspontja tekintetében, hogy ezek a szerzetesrendek vannak. (Ugy van ! a középen.) Mert magam is abban a szerencsében részesültem, hogy a piaristáknak és a bencéseknek tanitványa vagyok. Méltóztassanak rámnézni. (Zajos derültség.) Az a tanítás, a szerzetesrendeknek az a tanitása ... (Nagy derültség.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Rupert Rezső : . . . íme, nem esett kősziklára ! (Folytontartó élénk derültség.) Elnök : Csendet kérek ! Rupert Rezső : Nem kell félni tehát sem libe-ralis, sem demokratikus oldalról, sehonnan sem, hogy a szerzetesrendek bármi tekintetben is, ezeknek az irányzatoknak progresszióját megakadályozzák. Én aTmagam részéről örömmel üdvözlöm azt a mentési munkálatot, amely ezeknek a tanitórendeknek és egyáltalában az egyházak tanítótestületeinek vagyonával szemben itt a t. Nemzetgyűlésen megkiséreltetik (Helyeslés a középen.), és valószínűleg ezt a mentési munkálatot közmegnyugvásra el is tudjuk intézni. Viszont azonban én is azon az állásponton vagyok, amelyet Láng János igen t. képviselőtársam foglalt el, hogy t. i. bizonyos különböztetésre azért szükség van. Mert amig mi teljes odaadással védünk minden ilyen vagyont, amely oktatási, nemzetnevelési és jóléti célokat szolgál, addig nem védhetjük ugy azokat a közalapokat, közalapítványokat, amelyeket a vallásügyi ministerium kezel s amelyeket évtizedek, majdnem azt mondhatnám, évszázadok óta bérlet, haszonbérlet utján hasznosít és pedig nem valami jó s helyes gazdálkodás mellett (Ugy van ! jobbfelől.), nem valami eredményesen (Ügy van ! jobbfelől), mert hiszen azok a közalapok ezekből a haszonbérletekből nem kapták meg, amint kiszámíthatjuk, a negyedrészét sem annak a jövedelemnek, amit azokból ki kellett volna hozni. (Ugy van ! a jobbés a baloldalon.) Itt e közalapokkal, közalapit-