Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-236

À nemzetgyűlés 236, ülése 1924, évi február hó 7-én, csütörtökön. $75 szetesen, minthogy a földigénylők száma megmaradt, ezek kénytelenek voltak igényelni a közalapítványi birtokot. Azok, akik Erdélyben akár a szerzetesek iskoláiban, akár pedig az ott levő hires nagyenyedi és marosvásárhelyi ősrégi református kollégiunban tanultak, akár pedig a római katholikus státus által fentartott hét főgimnáziu rban, épen olyan véleményen vannak mint Czettkr t. képviselőtársam, hogy ezeknek az intézeteknek a színvonala európai. Azok az adatok, amelyeket a szociáldemokrata párt képviselője itt felsorakoztatott, amelyek azt akarják bizonyítani, hogy ezek az iskolák hátramaradtak és nem felelnek meg állampolitikai célból azoknak a kívánalmaknak, amelyeknek egy modern állán ban az iskoláknak meg kell felelniök, nem állanak meg. Köztudomású tény az, hogy azokon a verseiteken, amelyeket az egyes intézetek rendeznek egymással szemben, pl. itt a Budapesten megrendezett középiskolai tanulók versenyében, a pálmát mindig a felekezeti iskolák növendékei viszik el. Ugy beállítani tehát a kérdést, mintha ezek a felekezeti iskolák nem felelnének meg céljaiknak és mintha a szóbanforgó ezen felekezeti iskolák fentartását szolgáló közalapítványi birtokokat más állami célra lehetne kisajátítani, nem igazságos dolog ; és míg egyfelől tudom jól azt, hogy a szociáldemokrata párt elvi álláspontja az, hogy az oktatást egészen felekezetmentessé, államivá akarja tenni, másfelől azonban minden józanul gondolkozó magyar hazafinak megvan a véleménye róla, hogy ezeket feltétlenül fenn kell tartani és ezek az iskolák a veszedelmes időkben — 1918-ban és azt megelőzőleg is — valóságos forrásai, védelmezői és fentartói voltak a nemzeti ideálnak. Scitovszky elnök ur szíves engedelmével az általános vita folyamán a turkevei közalapítványi birtokra vonatkozólag mondott adataimmal kapcsolatban kritika tárgyává tettem, illetőleg megemlítettem Rácz János t. képviselő ur közreműködését. Az elnök ur annak idején, amikor személyes kérdésben kívántam felszólalni, megadta nekem az engedélyt arra, hogy észrevételeimet képviselőtársam felszólalására a részletes tárgyalás folyamán tegyem meg. Bátor vagyok tehát ezzel a jogommal most élni. Elnök': T. képviselő ur, én az annak idején adott engedélyt nem vehetem fjgyelembe, merti az elnöki széket most én foglalom el, az elnök jogokat most én gyakorolom és így semmiféle más elnöki engedélyt nem respektálhatok. Kiss Menyhért : Ebben az esetben a turkevei közalapítványi birtok kisajátítására vonatkozó reflexióimat majd személyes kérdés formájában fogom a mai napirend letárgyalása után megtenni . Elnök : Szólásra következik? Bartos János jegyző' : Herczegh Béla ! Herezegh Béla : T. Nemzetgyűlés ! Egész röviden óhajtok ehhez a kérdéshez pár szóval hozzászólni. Ennek a novelláris javaslatnak és az alaptörvénynek alapos áttanulmányozása során is bárki meggyőződhetett arról, hogy az alaptörvény 2. §-a voltaképen hiányos azért, mert az alaptörvény 2. §-a a földbirtokreform egyik céljául tűzi ki a kulturális célokat szolgáló ingattanok létesítését is, ugyanakkor azonban az alaptörvény nem gondolt arra hogy a már ténylegesen meglevő és kulturális célokat is szolgáló intézmények e rendeltetésüknek valóban megmaradhassanak. E hiányosságon óhajtott segíteni az igen t. földmivelésügyi minister ur akkor, amikor a t. Nemzetgyűlés együttes bizottságai elé terjesztette az ezen 9. § 3. pontjában foglalt rendelkezéseket, amely javaslatot annak idején az együttes bizottság le is tárgyalta. A t. Ház valamennyi oldalán tárgyalták és megvitatták a fontos kulturális érdekeket, amelyek a javaslathoz, illetve a javaslatnak e bekezdéséhez fűződnek. Én ezekre kitérni, ezeket ismételni nem óhajtom. A magam részéről csupán annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy amidőn mi mindig kulturális fölényünkre hivatkozunk, s amikor erre tényleg joggal hivatkozhatunk is, hogy akkor, ha jövőbeli kultúránk fentartására nem gondolnánk, voltaképen talán azt a könyvet csapnók be, amely könyvben a história a jövendő Magyarország történetét írná meg. E nagyon fontos, e kiváló kulturális érdekekkel szembenáll azonban a földbirtokreform kétségkívül nemzeti és szociális szempontból is igen fontos érdeke. Épen ezért, t. Nemzetgyűlés, e két szempontot, egyfelől a nagy kulturális szempontot és másfelől a földbirtokreform érdekeit kell megfelelően lehetőleg összeegyeztetni. Ez a szándék indított engem arra, hogy a javaslatnak már az általános tárgyalása során is azt a gondolatot legyek bátor szíves megtárgyalás végett az igen t. előadó ur figyelmébe ajánlani, amely gondolatot egyes közalapok vagyonkezelősége már régebben is felvetett, hogy amenynyiben a földbirtokreform céljaira egyes ilyen közcélú ingatlanságok okvetlenül igénybeveendők volnának, ez esetben ezen ingatlanságok a rendelkezésre álló ingatlanságokból pótoltassanak. El tudok képzelni eseteket — bizonyára lesznek is ilyen esetek — amikor egyes helyeken a földbirtokreform okszerüleg, helyesen és ugy, hogy valóban közmegnyugvást is kelthessen, nem lesz másképen keresztülvihető, mint ugy, hogy egyes ilyen közcélú ingatlanságokhoz is hozzá kell majd nyúlni. A jelen súlyos közgazdasági körülményei között nagyon kevéssé tartom valószínűnek azt, hogy telepítés utján lehetséges volna oly helyeken a földbirtokreform végrehajtása, ahol más ingatlanságok rendelkezésre nem állanának, csakis ilyen közcélú ingatlanságok. Épen ezért tartom helyesnek és megfelelőnek azt a módosítást, illetve azt a javaslatot, amelyet Zsitvay Tibor igen t. barátom előterjesztett, amely módot ad egyrészről arra, hogy az ily közcélú ingatlanok lehetőleg mentesíthessenek, de másfelől a földbirtokreform helyes és higgadt lebonyolítása érdekében a netán szükséges alkalmakkor lehetőséget ad arra is, hogy ily közcélú ingatlanok is igénybevétessenek, ugy azonban, hogy a rendelkezésre álló ingatlanokból az igénybevett ily ingatlanságok pótoltassanak. Csupán egy-két megjegyzést vagyok bátor tenni Várnai Dániel t. képviselőtársán nak ama megjegyzésére, amellyel ő a felekezeti oktatást meddőnek jelentette itt ki. Én, mint protestáns ember, a katholikus oktatás eredményeit teljes egészében nem ismerhetem. De azt hiszem, hegy a katholikus oktatás szempontjából is valószínűleg ferde az ő beállítása a magyar nyelv oktatását