Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-230

22 A nemzetgyűlés 230. ülése 192 megtakarítás itt 74,265.924 aranykorona. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől!) Ugyanígy áll a dolog a többi kölesönökre nézve is. Elnök: A tanácskozásra szánt idő első fele lejárt, a tanácskozást tehát megszakitom és az ülést délután négy óráig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Az előadó urat illeti folytatólagosan a szó. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Miként a délelőtti ülésen elmondottakból kiviláglik, Dénes t. képviselőtársamnak a négyszázalékos aranyjáradékra, valamint az 1918. és 1914. évi négyszázalékos törlesztéses járadékkölcsönökre vonatkozó állításai nem felelnek meg a valóságnak, (Meskó Zoltán: Ministert kérünk! — Egy hang jobbfelöl: Itt van a kultussminister1 — Meskó Zoltán: Hol! — Egy hang jobbfelől: Ebben a pereben ment ki. — Derültség.) mert azok az innsbrucki egyezménnyel szemben teljesen téves alapon nyugszanak. Dénes t. képviselőtársam emiitette még, hogy 150 millió márka névértékű állami pénztárjeggyel is tartozunk és ez az ő állitása szerint 38,653.003 aranykoronát tenne ki. Ez az állitása szintén téves, amennyiben az tényállás, hogy ennek 5°/o-os kamatai márkában számitva, évenként 7,500.000 márkát tesznek ki, amely összeg paritásban 8.820.000 papirkoronát jelent, de ha ezt aranykoronákra számítjuk át, évenként körülbelül csak 1400 aranykoronát tesz ki az egész összeg. Ép igy áll a dolog a 250 milliós pénztárjegykölesönnel is, amelj

r

et Dénes t. képviselőtársam 84698.000 aranykoronának jelzett, holott ez szintén papírkor on áról szól s 5 és 34°/'°-os évi kamatai 13,750 000 papirkoronát tesznek ki. Felemiitette még Dénes t. képviselőtársam a 4%-os Tisza- és szegedi nyereménykölesönt is. Az ő állitása szerint ez 46,040.000 aranykorona lenne, holott ebben a kölcsönben 1923. évi október 1-én már csak összesen 24,600,000 papirkoronatartozás állott fenn. A 3/2%-os koronajáradék-kölcsön Dénes képviselő ur szerint 21,425.000 aranykoronát tesz ki, pedig ez is tulajdonképen csak papírkorona és évi kamata mindössze 749.875 papirkorona. Az 1910. évi 4%-os járadékkölcsön tényleg — mint azt Dénes t. képviselőtársam is állította — 88,731.860 koronát tesz ki. de ennek is tekintélyes része, körülbelül 70 millió értékben, Magyarországon van elhelyezve, úgyhogy ennek külföldre eső terhe körülbelül 724.000 aranykoronát tesz ki. A Tiszavidéki vasút megváltása folytán elvállalt adósság Dénes képviselő ur állitása szerint 11,264.069 aranykorona, holott tényleg az ezen tartozás után fizetendő annuitás évente csak 1,380.000 papirkorona, mellyel az egész adósság most folyó évben már teljes kiegyenlítést fog nyerni. Az első magyar gácsországi vasút magyarországi vonalának megváltása folytán elvállalt adósság 154.380 korona; ez olyan csekély összeg, hogy említeni sem érdemes. Megjegyzem, hogy ez is papirkoronában van számitva. A budapest—pécsi vasúti kölcsön Dénes képviselő ur állitása szerint 16,563.600 aranykorona, holott ez tényleg ugyanannyi papirkoronát tesz ki, évi kamata pedig 638.000 papírkorona. Az osztrák - magyar államvasút - társaság magyarországi vonalainak megváltása folytán elvállalt adósság Dénes képviselő ur szerint 67,829.255 aranykorona. Erre vonatkozólag szintén van egy passzus az innsbrucki egyezményben, amelynek értelmében Magyarország részéről 4. éri január hó 29-én, kedden. évente 2.118.126 francia frank fizetendő, amely összeg aranykoronára átszámítva körülbelül 900.000—1 millió aranykoronát tenne ki. Az 1870. évi nyereménykölcsön, amely Dénes képviselő ur szerint 16,760.000 aranykoronát tesz ki, a valóságban ugy áll, hogy ezek a kötvények már teljesen kisorsoltattak és az esetleg még be nem váltott kötvények a nyereménynek meg felelő összegben, de papirkoronában kerülnek kifizetésre. Nem emlékezett meg azonban Dénes t. képviselőtársam épen a legnagyobb tételről, a 4%-os koronajáradékról, amely egyik legnagyobb tótelét képezte államadósságainknak. Most már ez az összeg is papirkoronákban értendő és kitesz 1,235.021.586 papirkoronát, melynek évi kamata 49,400.000 papirkorona ; ez az összeg aranykoronára átszámítva, 8069 aranykoronát tesz ki. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Miután Dénes t. képviselőtársam 1,378.821.552 aranykoronában jelölte meg azt a^ külföldi adósságunkat, amely már a háború előtt fennállott, méltóztatnak az előadottakból látni, hogy Dénes t. képviselőtársam óriási tévedésben volt, mert a tényleges helyzet, ha összesíteni az egészet, a következőképen alakul : Az innsbrucki egyezmény szerint a 4%-OS arany járadékkölcsön után 8,016.000 aranykorona fizetendő, az 1913. évi járadékkölcsön és az 1914. évi 4%%-os törlesztéses járadékkölcsön után pedig 1,548.000 aranykorona. Éhez járul még hátralékban évenkint 2,789.423 aranykorona; éhez hozzáadva az 1910. évi 4%-os járadékkölcsön kamatait. 724.000 koronát, valamint a Steg're, az osztrák-magyar államvasút társaságra vonatkozó adósságainkat, ami évenkint szintén körülbelül 1 millió aranykoronát jelent, összes adósságaink évi annuitása 14,125.423 aranykoronára emelkedik. Az előadottakból világosan látszik az, hogy az indemnitás tárgyalása alkalmával felhozott pénzügyi kérdésekre vonatkozó vitában igen sok olyan adat volt felsorolva, amelyek, ha azokat a valóságban megvizsgáljuk, teljesen más képet fognak mutatni, mint amiként azt mélyen t. képviselőtársaim előterjesztették. Én tehát azt hiszem, hogy nagy részben túlzottak voltak különösen az adózásra vonatkozó kitételek és különösen túlzottak voltak azok, amelyek Magyarország szomorú helyzetét feltárták. Mi tényleg nagyon szomorú helyzetben vagyunk anyagiak tekintetében ; de azt hiszem, hogyha erős kitartással tovább dolgozunk közgazdasági téren, akkor helyzetünk e téren is javulni fog. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A házszabályok 213. <§>-a alapján a zárszó jogán még megilleti a szó Györki Imre, Szabó Imre, Kabók Lajos, gróf Széchényi Viktor, Rothenstein Mór, Propper Sándor és Farkas István képviselő urakat. Györki Imre képviselő urat illeti a szó, az 1. és 3. számú határozati javaslat alapján. (Nincs itt!) A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Szabó Imre képviselő urat megilleti a szó a o. számú határozati javaslat alapján. (Nincs itt!) A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Kabók Lajos képviselő urat megilleti a szó az 1. számú határozati javaslat alapján. Kabók Lajos: Igen t. Nemzetgyűlés! Az indemnitási vitában elmondott beszédem folyamán benyújtottam egy határozati javaslatot a munkanélküliség enyhítésére vonatkozólag. A határozati javaslatban azt kértem, hogy a nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy a növekvő munkanélküliség nyomán fakadt nyomor enyhítésére terjeszszen elő törvényjavaslatot az önhibájukon kivül munkanélkülivé vált munkások és alkalmazottak segélyezéséről, illetve ilyen célú segélypénztárak létesítéséről. Mindannak dacára, hogy közel egy hét előtt a munkanélküliség kérdéséről külön in-