Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-236

A nemzetgyűlés 236. ülése 1924. olyan momentum, amely válaszul szolgálhat Wolff képviselő ur meggyőződéstől hevített, szenvedélyes védőbeszédére. (Zaj és felkiáltások jobbfelől : Nem volt szenvedélyes ! — Forster Elek : Tárgyilagos beszéd volt ! — Zaj. — Elnök csenget.) A vallási és tanulmányi alapok ingatlanai egy egészen megbizható kimutatás szerint mintegy 160.000 katasztrális holdra tehetők. (Emszt Sándor : Hol?) csonka Magvarországon. (Petrovácz Gyula : Az erdőkkel együtt !>Ha ebből a 160.000 katasztrális holdból leszámitjuk a mintegy 46.000 holdat kitevő erdőgazdaságokat, akkor is tekintélyes földmennyiség maradna földbirtokpolitikai célra. (Láng János : A nádas is le van számítva ?) Le van számítva az összes közalapítványi ingatlanokból — a földbirtokpolitikai célokra alkalmas mennyiséget tekintetbe véve — a legelő. nádas és erdő. Ha ezeket a nem művelhető részeket le is számítjuk, tekintélyes földmennyiség maradna földbirtokpolitikai célokra. Ha azonban a minister ur elfogadja Zsitvay képviselő ur beterjesztett indítványát és e birtokállománnyal szemben is lemond a szabad rendelkezés jogáról, azt hiszem, a földbirtokreform végrehajtásának eredn ényei még kedvezőtlenebbül fognak alakulni, mint ahogy ezek alakulását eddig is lát íuk. Ez az egyik szempont lehet az, amely szembeállítható a beterjesztett indítvánnyal. A másik szempont — és ez is figyelemreméltó — az, hogy a katholikus tömegek is inkább erre a szempontra vannak figyelemmel és nem igen azonosítják magukat azoknak panaszaival, akik védelmezik a közalapítványi ingatlanok integritását, különösen nem azonosítják magukat azokkal az érzelmi momentumokkal, amelyekkel jól el volt látva Zsitvay és Wolff képviselő ur beszéde. Ennek bizonyítására legyen szabad rámutatnom arra, hogy a »Magyar Kultúra« cítrű folyóiratban egy katholikus egyetemi tanár, aki hosszú tanulmányában a közalapítványi birtokok védelmére kelt, épen arra a szempontra mutatott rá, hogy a katholikus tömegek is néha és néhol mennyire érzéketlenek a tanulmányi alapok iránt. (Griger Miklós : Cegléd !) Azt mondja (olvassa) : »néha még a nagyszámú katholikus lakosú városok is Csáky szalmájának tekintik a katholikus alapok birtokait és nem átallják azok megváltását kérelmezni. Valóságos típus ezen a téren Cegléd városa, amelynek 36.929 főnyi lakosságából pedig 18.353, tehát csaknem a fele, katholikus vallású. Cegléd nemrégiben a magyar katholikus vallásalap belmajori birtokából egy állítólagos gazdasági iskola részére mintegy 40 holdnyi területet, valamint házhelyeket kért s végül egy polgári iskola számára is igényt jelentett be. Hogy minő mohósággal akart Cegléd a katholikus vallásalap földjeiből részesedni, azt legjobban már maga az a szembeszökő aránytalanság mutatja, amellyel ez az igénybejelentés történt.« (Griger Miklós : Legyen szives tovább olvasni, képviselő ur ; majd meglátja, hogy tényleg perfidia volt, amit kívántak ! — Zaj.) Azt, hogy perfidia volt, nem ezekkel a szavakkal ugyan, de ezzel a lényeggel elmondja Bozóky egyetemi tanár ur is a tanulmányában ; megvádolja Cegléd városát azzal, hogy ezekkel a katholikus vallásalapitványi ingatlanokból kihasítandó birtokrészekkel közönségesen csak kuévi február hő 7-én, csütörtökön. 267 peckedni akart, nem volt szüksége iskolára, nem volt szüksége házhelyekre ; szemrehányásként említi, — és ezt, mint a témakörre érdekesen jellemző momentumot akarom felhozni, — hogy Cegléd másfél évtizeden belül máris közel ezer hold földet vett a magyar katholikus vallásalaptól, amelyet az utolsó holdig nagy nyereséggel értékesített. (Kiss Menyhért : Éber Antal birtokát mentette !) Az első idézet azt mutatja, hogy a katholikus tömegek egészen másként nézik ezeket az alapokat. Engedtessék meg annak megállapítása, hogy egészen másként is nézhetik a Duna-Tisza közén és a Tisza mentén, a Tisza mindkét oldalán, tehát ott, ahol túlnyomó részben katholikusok és túlnyomó részben tisztafaju magyarok is ezek a tömegek ; másként is keli látniok ezeknek az alapoknak hivatását, rendeltetését és eredményeit ott, ahol legnagyobb az analfabéta arányszám, annak ellenére, hogy ott ezek az állítólagos kulturális hivatásu egyházi alapok is a legnagyobbak. A másik idézetből, — amely arról szól, hogy Cegléd városa a katholikus alapokból megvásárolhatott 1000 holdat kitevő birtokrészt és módja volt azt el is adni — azt a következtetést akarom levonni, hogy a vallásalapok integritását nem mindig védelmezték azzal a hévvel, amellyel most. védelmezik, amikor a birtoktalan mezőgazdasági népesség földhözjuttatására szeretnék ezeket igénybevenni ; nem védelmezték akkoriban, amikor a megvásárlásról volt szó, nem tudom, azért-e, mert egy jó üzlet kötésére volt lehetőség, vagy pedig azért, mert túl kellett adni bizonyos birtokrészeken, hogy ezek árából esetleg invesztálhassanak a birtok más területén. Én azonban egy másik okból is inkább Szeder képviselőtársam törlési indítványát fogadom el, nem pedig Zsitvay Tibor képviselő ur indítványát. Ez az ok az, hogy ha a közalapítványi ingatlanokból kihasított birtokrészeket más helyen természetben kellene pótolni, — hiszen az indítványnak azt hiszem, ez a lényege, és az indítványban ez a legfontosabb — ha tehát a közalapítványi ingatlanokból kihasítandó részeket más helyen kellene pótolni, és pedig, amire szintén súlyt helyeznek, hasonló értékű és hasonló minőségű földdel, ezáltal annyira összezsugorodnék a megváltás utján rendelkezésre álló földmennyiség, hogy a tulaj donképeni célra, amiért a megváltás történt, alig maradna valami. Méltóztassék ezzel kapcsolatban figyelembe venni azt is, hogy a novella javaslatnak 16. és 27. §-a nem katholikus egyházi hitbizományok alakításáról rendelkezik a váltságföldek rovására. Tudatosan mondottam azt, hogy ujabb egyházi hitbizományok és kötött birtokok alakításáról van szó a javaslat 16. és 27. §-aiban. Igaz ugyan, hogy a javaslat idézett rendelkezései szerint a nem katholikus egyházak részére, és pedig nemcsak egyházközségek, hanem ezeknél magasabb egyházi közületek részére is földet lehet adni, középbirtokot is lehet adni a váltságföldek rovására, igaz ugyan, hogy ebben még nincs kimondva az, hogy ez a föld meg is kötendő, hogy örök időkre is biztosítandó a magasabb egyházi közületek és intézmények részére, azonban akkor, abban az időben, amikor ezt felvetették és amikor ezt a bizottságban tárgyalták, a bizottság katholikus vallású tagjai és az. exponáltán