Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-235
Á nemzetgyűlés 235. ülése 19$4. évi február hó 6-án, szerdán, 249 érdek, közjó, és annyira a haza érdeke, hogy a bencések, a piaristák, a premontreiek és a többi tanitórendek oly vagyonnal rendelkezzenek, amely őket eddigi kulturális kötelezettségeik teljesítésére képessé teszi. Sajnos, a gyakorlatban ezeknek az alapoknak, illetőleg javaknak máris oly nagymérvű és indokolatlan megcsonkításával állunk szemben, hogy azt nemcsak aggasztó, hanem egyenesen megdöbbentő jelenségnek vagyok kénytelen minősíteni (Igazi Ugy van! a középen.) Olyan jelenségek, mely a magyar katlioükusok lelkében jogos elkeseredést szül. még pedig annál jogosabb és annál nagyobb elkeseredést, mennél szembeötlőbb az az igazságtalanság, hogy amig a ^ háborús vagyonok szemmelláthatóan megkiméltetnek, addig a katholikus alapitványok Csáky szalmájaként kezeltetnek. Végre itt az ideje annak, hogy az említett közérdekű kulturális vasrvonok kifejezetten és félreértést nem tűrő módon törvényes védelemben részesí ttessenek. Én a magam részéről Zsitvav Tibor t. képviselőtársam módosító indítványát elfogadom, de nemcsak a masram, hanem a keresztény gazdasási párt részéről is, annál inkább, mert ez módot nyu.it arra. hogy az ilyen birtokok közelében fekvő községek is a földbirtokreform áldásaiban részesüljenek oly módon, hogy ezek az alapítványok és javak csereingatlant kanjának. (Helyeslés.) Ha a gödöllői koronauradalom részesülhetett ilyen kivételes elbánásban, amikor az, Országos Földbir'bkrendező Bíróság az ellene hozott határozatban kimondotta, hogy közérdekű voltára való tekintettel csereingatlanba részesüljön, annál méltóbb és igazságosabb volna az, hogy az alapítványok és javak is ilyen elbánásban részesüljenek. Én tehát Zsitvav Tibor t. képviselőtársam indítványát, minthogy az bennünket kielé<?it és azonkívül a felekezetközi békét is szolgálja, a magam és pártom részéről elfogadom. Elnök : Szólásra következik? Bartos János jegyző: Drozdy Győző! Drozdv Győző: T. Nemzetgyűlés! Hozzájárulok GTriger t. képviselőtársam indokolásához, mert magam is természetesnek, nemzeti és kulturális szempontból elsőrendű fontosságúnak tartom, hogy a tanitórendek vagyona megóvassék, hiszen azoknak olyan nemes, magasztos hivatásuk van. amelynél magasztosabbat semmi más módon azok a birtokok betölteni nem tudnának. Ez azonban mégsem ielenti azt, hogyha akadnak bizonyos kötött alapok, vagvonok, egyházi vagyonok, azokhoz végszükségben hozzá ne nyúlhatnánk olvformán, hogy ezeket a vagyonokat méffse kelljen véa'leg megszüntetni, hanem azoknak üzeme tovább is fentartassék és haszonnal járjon. Miként a nyelvtan mindig az élő nyelvből veszi a maga szabályait, ugy szerintem a törvényalkotásnak is a gyakorlati életből kellene merítenie a maga paragrafusait. Hogy gyakorlati példából induljak ki előteriesztendő indítványomhoz, kénytelen vagyok hivatkozni kerületem egyik községének esetére. Az én kerületemben van az esztergomi főkáptalan gondnoksága, illetőleg felügyelete alatt a budapesti papnöveldének ÍGnVer Miklós: Nem káptalani vagyon!) körülbelül 10.000 holdas birtoka. A 10.000 holdas birtok tövében 4—5 község fekszik, körülbelül 10.000 lakossal I ezeknek viszont nincs összesen 4000 hold szántóföldjük sem. Tehát az a 10.000 holdas birtok fenart eev 100 személyes papnevelőintézetet, mi g a 4000 holdas közsésri birtok 10.000 lelket kénytelen eltartani. Én igazán a legmesszebbmenőlég óhajtanám, hogy az egyházi vagyon, pláne az. amely ilyen kulturális papnevelő célt szolgál, megóvassék, azonban sehogy sem tudom belátni, hogy amikor a lakosság maga és én is mint a lakosság, illetőleg a földigéuylők szakértője arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a papnövelde birtoka megóvassék és kártalanítsák őt a legközelebbi birtokból, amely BalatonMagyaródon van és egy takarékpénztárnak háború alatt spekulációval szerzett birtoka, (Helyeslés.) ezt a kérdést a OFB-nál nem tudjuk sehogy sem dűlőre juttatni. Mi magunk a községek lakosságával együtt kérvényt nvujJottunk be, a tárgyaló bíró ezt pártolja, a környékbeli birtokosok épugy uártoliák az eszmét. hogy a papnöveldét kártalanítsák a legközelebbi nagybirtokból, amely vele épen határos is és földje is olyan jó, dacára annak, hogy ez — ismétlem — egy takarékpénztár háborúban spekulációval szerzett birtokának töredéke, nem tudunk célt érni. Miután azt látom, hogy még ezeket a részvénytársasági birtokokat is jobban védik, — amint Griger t. képviselőtársam mondta — mint az egyházi birtokokat, azért én a minister urnák és egyáltalán az egész törvényhozásnak figvelmébe ajánlom azt, hogy ne büntessük a szegény népet azzal, hogy a szakasz végére odatesszük azt, hogy: csak a végső esetben, lehetőleg ne megváltás utján, hanem hosszú lejáratú kis- és középhaszonbérletek utián történjék ott a földbirtokpolitikai célra való igénybevétel. Szóval ne azt a szegény népet büntessük, ne az ő rovására menjen ez a beneficium, ez az előny, amelyet én az egyházi birtokoknak adok, hanem menjen azoknak a birtokoknak rovására, amelveket semmiféle nemzeti érdek, semmiféle kulturális érdek nem kívánhat megóvni. Nemcsak épen a háborús birtokot, hanem minden uagvbirtokot igénybevennék előbb, mintsem ezeket az alapítványi birtokokat;^ ha valahol nincsen háborús birtok, akkor én bátran elveszek inkább az Eszterházybirtokból is, csak azért, hogy megvédjek egy bencés, egy piarista, vagy más ilyen birtokot. (Helyeslés half elől.) Szóval nem a háborús birtokok ellen nyilatkozom ezúttal, hanem igenis, a nép érdekét óhajtom megvédeni ezzel az indítványommal, (Helyeslés.) hogy vegyük ki az előadói javaslatból azt a három sort, amely erről intézkednék és tegyük be helyette a következőket. Kénytelen vagyok felolvasni az egész szakaszt, hogy miként képzelem én el az uj szöveget (olvassa): »Amennyiben az Országos Földbirtokreudező Bíróság a közalapok és közalapitványok, valamint tanulmányig célokat szolgáló vagyonok ingatlanait kénytelen igénybevenni, azokat az Országos Földbirtokrendező Biróság a szomszédos nagybirtokból kártalaníthatja.« (Ellenmondások jobb felől.) Azt a három sort pedig, hogy: »ez a házhelyekhez szükséges területek kivételével lehetőleg ne megváltás utján, hanem hosszú lejáratú kisés középhaszonbélietek utján történjék«, törölni kívánom. Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Bemutatom a budapesti érseki helytartónak a hercegprímás ur megbízásából küldött meghívóját, amellyel a folyó évi február hó 10-én délelőtt 10 órakor a budavári koronázó templomban XI. Pius pápa megkoronáztatásának évfordulóján tartandó ünnepi hálaadó istentiszteletre a nemzetgyűlés tagjait meghívja. Tudomásul vétetik. Előterjeszteni Csöngedy Gyula képviselő ur kérelmét 30 napi szabadság engedélyezése iránt.