Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-235
A nemzetgyűlés 235. ülése 1924. tett célokat, vagy ha végső eredményben nem i-s ide vinne, állami birtokok alakítására adhat alkalmat. Ha az. államnak erdő kell, vegyen magának, van hozzá meg-felelő ereje. Vegyen abban részt az állam összes adófizető polgára. De hogy egyetlen osztályt, a gazdaosztályt lehessen arra ítélni, hogy még- állami birtokok megszerzése végett is saját anyagi kárára birtoka megváltás alá essék, ez ellen szót kell emelnem. (Szabó István (nagyatádi) földniivelésügyi minister : Háborús birtokról van szó, kedves képviselő ur! Most a saját erdejét félti!) Mélyen v. minister ur, akár háborús birtokról van szó, akár nem, az különbséget nem tesz« (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: így nem vagyunk egy véleményen !) A magántulajdon én előttem szent. (Zaj.) Én a törvénybe olyan rendelkezés felvételét nem vartom megengedhetőnek, amely a közeélt, a nemzetfejiesztést nem szolgálja. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez igazán az !) Ezt a rendelkezést azonban ilyennek nem tekinthettem. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez pedig igazán az !) Talán megvárom, amíg a minister ur kiszónokolja magát, azután fogom folytatni. (Derültség. — Szilágyi Lajos : Kezd a vita érdekes lenni !) Ha megengedni méltóztatik, folytatom. (Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister : Ahogy tetszik ! Van benne módom elég !) Köszönöm a minister ur kegyességét. Folytatni fogom beszédemet abban a pillanatban, amelyben meg méltóztatik engedni. (Rassay Károly : Ministeri engedély nélkül a házszabályok is megengedik ezt !) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! Gaal Gaston : Velem is megtörtént, — amint ez mindenkivel megtörténik, — hogy közbeszóltam, parallel szónoklatokat azonban soha nem tartottam. Engem azonban a parallel szónoklat sem hoz ki a flegmából, amint méltóztatnak látni, hozzá vagyok már ehhez szokva. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A flegmából igen !) Mondom, ebben a bekezdésben olyan intézkedéseket látunk, amelyek semmi körülmények között birtokpolitikai közcélt nem szolgálnak, amelyeknek lehet olyan rejtett szándéka, amelyet én a magam részéről egyenes és határozott egyéniségemmel támogatni hajlandó nem vagyok. Azért tisztelettel beterjesztem a következő határozati javaslatot: »A szakasz hatodik bekezdése egész szövegében töröltessék.« (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ! Bartos János jegyző : Östör József ! (Nincs itt !) Elnök : A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik 1 Bartos János jegyző : Haller József ! (Nincs itt!) Elnök : A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik I Bartos János jegyző : Baross János ! Baross János : T. Nemzetgyűlés ! Most, amidőn a 7. pontot tárgyaljuk... Elnök : Most a hatodik bekezdést tárgyaljuk ! r Baross János: Bocsánatot kérek, tévedtem. Elnök : Szólásra következik t Bartos János jegyző : Senki sincs szólásra feljegyezve. évi február hó 6-án, szerdán. 231 Elnök : Kiván-e még valaki szólani ! (Farkas Tibor szólásra jelentkezik.) Elnök : Farkas Tibor képviselő urat illeti a szó. Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Nem akarom tovább megvilágítani ezt a tárgyat, mert az előttem szóló t. képviselőtársam azt u maga egészében helyesen világította meg. Csak azokról a rejtett célokról akarok kissé megemlékezni, amelyek ebben a szakaszban esetleg bentfoglaltatnak. Ugyanis itt az a szöveg foglaltatik: »amennyiben máskép ezt biztosítani nem lehetne.« Ez a máskép való biztosítás az ellen, hogy ne kerüljön az ingatlan az állam kezelésébe, végeredményben mégis azt eredményezné, hogy az állam megváltja azt a birtokot, hogy az állam lain megváltja azt a birtokot, hogy az állam szerepel a megváltást szenvedővel szemben. Végeredmény azonban ez a szakasz még a valószínűséget sem adja meg arra, hogy mégis az állam fog itt maradni, tehát lehetséges, hogy ez az erdőbirtok mégis valakinek a kezére jut. Ez a valaki lehet magánegyén vagy község. Azt hiszem azonban, hogy elsősorban talán mégis magánegyén lenne az illető, s ez az, amit nagyon veszedelmesnek tartok. De nagyon veszedelmesnek és mindenesetre megfontolandónak tartanám még annak a megengedését is, hogy a községeknek juttassuk ezt. Mert ha abból a feltevésből indulnánk ki, hogy van itt olyan erdő, amely alkalmas volna a vidék faínségén segíteni, akkor is itt mi történik ezen az alapon? Itt nem lehetne a község igényét megállapítani az illető erdőre nézve, mert erre nézve a törvényben szabályozás nincs, ugy hogy megint odajutnánk, hogy itt protekció alapján juttatnák majd ezeket a területeket egyes kedvezményben részesülő egyéneknek. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Szegény bíróság, mindig protekciót ad !) Én ilyen homályos szakaszok beiktatását egyáltalában nem tartom helyesnek. Mindenesetre, amennyire csak lehetséges, elkerülendőnek tartom azt, hogy minduntalan megbontsuk az alaptörvény szerkezetét és hogy túlmenjünk az alaptörvényen még akkor is, mikor ez egyáltalában nem látszik indokoltnak. Földbirtokpolitika azonban -ebben a szakaszban igazán nincs. Ezeknél fogva kérem előttem szóló^ t. képviselőtársam indítványának elfogadását és e bekezdés törlését. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Kíván még valaki szólani ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólani ! (Nem !) A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. • Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Gaal Gaston t. képviselőtársam különösen ennél a szakasznál olyan rejtett dolgokat tud gyönyörűen idefesteni a nemzetgyűlés színe elé, hogy igazán az ember gondolkodik azon, hogy a t, képviselő ur ezeket az óriási aggodalmait mire alapítja. Kizárólag háborús szerzeményű erdőbirtokokról van szó, tehát senkinek sincs oka arra, hogy Magyarország birtokosainak erdejét féltse ettől a paragrafustól. (Vanczák János : Akkor bele kell venni világosan !) Megváltásról vau szó, nem is elővételről, ahol a biróság határoz. Eddig a helyzet az, hogy ha valamelyik háborús birtokosnak szántóföldje, kaszálója, rétje van, azt az állam teljes egészében kisajátíthatja, de az erdőbirtokhoz, akármilyen 32*
