Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

230 A nemzetgyűlés 235. ülése 19k képviselőtársam, ősi birtokról van szó. A hatvan éven túl szerzett birtokok már ősi birtokok, ennek minősiti azokat a törvény és kiváltságos elbánásban részesiti. (Barthos Andor: Nincs különbség !) Tisztelt képviselőtársam, akkor bocsánatot kérek, kénytelen vagyok önnek még egyszer felolvasni a törvényt. Csak elvi jelentősége van az egész kérdésnek, mert egészen úgysem sajátítják ki ezeket a birtokokat. Miért mondja ki a törvény, hogy csak az ötven éven belül szerzett birtokok sajátíthatók ki egészen ? Miért teszi ezt a disztinkciót 1 Ezt nem értem. Vagy egyforma állampolgárok a birtokosok ebben az országban, vagy nem egyformák. Akkor méltóztassék megmondani, hogy itt vannak elsőrendű, másodrendű és harmadrendű állampolgár-birtokosok. (Schandl Károly : Frázis !) A földreformnál a nagybirtok kérdésében két szempont mérvadó. Az egyik az, hogy vájjon intenziven nmnkálja-e meg a nagybirtokos a földjét, vagy sem. Jtta. nem munkálja meg intenziven, nézetem szerint akárkié az a nagybirtok, akárhány esztendős is az, a magyar kormánynak kötelessége belenyúlni a dologba. A második fontos szempont, amely ennél a kérdésnél elbirálandó, az, hogy vájjon a nagybirtoknál a magyar nép fejlődése szempontjából, a földigénylők igényének kielégitése szempontjából van-e szükség arra, hogy belenyúljon az állam, vagy nincs. De a törvényben azt a megbélyegzést, hogy t. i. különbséget tegyenek ötven éven belül és ötven éven túl szerzett birtokok között, nézetem szerint egy igazságra törekvő nemzetgyűlés semmi esetre sem tarthatja továbbra is fenn. Ezért bátorkodom indítványozni, hogy méltóztassék egy uj hatodik bekezdésként bevenni és módosítani a törvény 30. Vának második bekezdését a következőkép (olvassa) ; »Egész terjedelmében is megváltható az a nagybirtok, amely akár saját kezelésben, akár haszonbérbe adva, nincs intenzive megmunkálva. A nagybirtok azon részei pedig, amelyek parlagon hevernek, de amely részek után tulajdonosaik adót egyáltalán nem vagy kismértékben fizetnek, minden körülmények között kisajátitandók«. Tisztelettel kérem inditványom elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző : Nincs senki se feljegyezve. Elnök : Kivan még valaki szólani % (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólni 1 (Nem.) A földmi velésügyi minister ur kivan szólni 1 (Nem !) Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést. Méltóztatik-e Dénes István képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az indítványt elveti. Következik a 6. bekezdés tárgyalása. Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Bartos János jegyző (olvassa a 6. bekezdést). Elnök: Szólásra következik! Bartos János jegyző: Gaal Gaston. Gaal Gaston: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az a bekezdés, amelyet most fogunk tárgyalni, egyike megint azoknak a rendelkezéseknek, amelyet én lelkiismerettel elfogadni nem tudok. Nem tudok pedig azért, mert a földbirtokpolitika céljaival abszolúte összeegyeztethetetlennek tartom azt, hogy egyesektől, magánosok'é. évi február hó 6-án, szerdán. tol az állam megváltás utján igénybevegyen birtokokat, kifejezetten abból a célból, hogj maga az állam tartsa meg, és kifejezetten azzal az utasítással, hogy ezeKet a birtoktesteket felosztani nem is szabad. Vagy azért csinálunk földbirtokpolitikát, hogy egyesektől a túltengő földbirtokot elvegyük, hogy azt a nép kezére juttassuk, vagy pedig azért csinálunk politikát, — amit ez a szakasz itt elárul — hogy az állam itt olcsó pénzen, nagy kedvezmények árán, a tulajdonosok egyenes megkárositásával olyan birtokokra tehesse rá a kezét, és vehesse azokat állami üzembe, tehát nem földbirtokcélra fordíthassa, amelyeket egyébként csak magánosok kezéből szerezhetett volna meg. Méltóztassék ezt a bekezdést figyelemmel elolvasni. A bekezdés igy szól (olvassa) : »Az egészen megváltható földbirtokhoz tartozó erdőnek az egész birtokkal együttes megváltását a törvény 83. §-a nem gátolja. Az ilyen módon megszerzett erdőt azonban feldarabolni nem szabad, hanem üzemterv szerint kell kezelni s amennyiben ezt máskép nem lehetne biztosítani, állami kezelésbe kell adni.« Vannak ennek a bekezdésnek határozott és meg nem határozott rendelkezései. Határozott rendelkezések közé tartozik az, amely megszünteti az alaptörvény 83. §-át, amely kifejezetten megmondotta, hogy erdőbirtok — miután ez birtokpolitikai célokra alkalmatlan — egyáltalában meg nem váltható. Határozott rendelkezése ennek a bekezdésnek még az, amely kimondja, hogy az ilyen módon megszerzett erdőt feldarabolni nem szabad. Határozott rendelkezése ennek a bekezdésnek az is, hogy állami kezelésbe kell adni, de ez csak félig határozott, mert előtte van az az előttem abszolúte érthetetlen és tendenciáját illetőleg végtelenül gyanús mondat, mely a következőkép szól (olvassa): »Amennyiben ezt máskép nem lehet biztositani« — t. i. az üzemterv szerinti gazdálkodást, ebben az esetben állami kezelésbe adatnak. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez természetes !) Azt kérdezem, hogy mit jelent ez a kitétel: »amennyiben máskép nem lehet biztositani« ? (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Majd megmondom !) Mert azt tudom, hogy az ilyen erdőnek nyilvánított területeket feldarabolni, szétosztani és a kisembereknek odaadni nem szabad, ezt egyenesen megtiltja ez a szakasz. Azt is tudom, hogy amennyiben nem lehet másként az üzemterv szerinti kezelést biztositani, akkor ezeket a területeket állami kezelésbe kell venni. Igazán nagyon lekötelezne a minister ur, ha megmagyarázná, hogy ez a csodálatosan elasztikus kifejezés : »amennyiben ezt máskép nem lehetne biztosítani«, mit jelenthet a gyakorlatban! Talán protekciós embereknek történő odaadás által való biztosítását az üzemtervnek 1 Vagy holmi erdőmagánbirtokok, erdőjutalmazások adása utján kivánja ezt a minister ur biztosítani 1 Amennyire hive vagyok — ezt minden alkalommal hangoztattam és be is bizonyítottam a javaslat tárgyalásánál — minden olyan intézkedésnek, mely akár megváltás, akár elővétel utján az állam kezére juttatott földeket a kisemberek, szóval birtokpolitikái célok részére biztositja, époly határozottan ellene vagyok minden olyan intézkedésnek, amely a tulajdonos, a magántulajdon felesleges zaklatásával jár, amely nem birtokpolitikái eélokat követ, hanem Isten tudja, micsoda titkos rej-