Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

220 A nemzetgyűlés 235'. ülése 1924. évi február hó 6-án, szerdán. aprózása a törvény tu iajd önképen i célja, ép bőrrel ússzák meg a törvény végrehajtását. Ennélfogva szeretnék magában a törvényben egy maximumot kimondani, amely ne tekintessék háborús szerzeménynek még abban az esetben sem, ha az háború alatt szereztetett. Ilyen maximumnak gondolok én 50 katasztrális holdat, sem többet, sem kevesebbet. Mert mig a háború alatt szerzett, 50 kataszteri holdig terjedő területet a Földrendező Biróság elég gyakran igénybevett, addig mások: kapitalisták, gyárosok vagy egyebek sokkal nagyobb értékeket szereztek, amikre semmi körülmények között nem tudja a magyar állam rátenni a kezét. Ez az egyik szempont. A másik pedig az, hogy amint emiitettem, földbirtokpolitikai szempontból is igazságtalanságnak tartom azt és nem látom a célt szolgálva azáltal, hogy az egyiktől elvesszük és a másiknak odaadjuk azt a kis darab földterületet. Ennélfogva u 8. i második bekezdésének folytatásaként a következő kiegészitő mondat felvételét javaslom (olvassa): »A háború tartama alatt szerzett, 50 katasztrális holdig terjedő terület nem tekinthető háborús szerzeménynek.« (Felkiáltások jobbfelől: Benne van!) Elnök: Szólásra következik? Bodo János jegyző: Nincs senki sem feljegyezve. Elnök: Szólásra senki felirva nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólni! (Nem.) Ha senki szólni nem kivan a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólni. Neubauer Ferenc előadó: T, Nemzetgyűlés! Ha ~ amire Szeder képviselő ur hivatkozott. — olyanokkal szemben is, akik mezőgazdálkodással foglalkoznak, s akiket az alaptörvény 28. §-ának 4. pontja is védeni kivan bizonyos területen belül való háborús földszerzésekre vonatkozóan, alkalmazta esetleg a biróság a megváltási jogot, ez épen abból következett, hogy a törvény 28. "l-ának 4. pontja kifejezetten ezt az 50 holdas, illetve 100 holdas védelmet a háború alatt, de még 1918 október 31. napja előtt szerzett ingatlanokra korlátozta. Ennek következtében az 1918 október 31-ike utáni szerzések ebben a védelemben nem részesültek. Ezt kivánja a bekezdés első része, második intézkedésével pótolni, amikor ezt a védelmet kiterjeszti a törvény életbelépésének napjáig, amelytői fogva úgyis már a törvény rendelkezései — amelyek az ingatlanok adás-vételéhez való hozzájárulásra vonatkoznak — megfelelő védelemben részesitik ezeket a szerzéseket. Ami a 100 katasztrális holdas maximumnak bizonyos esetekben 50 katasztrális holdra való leszállítását illeti, ez tulajdonképen csak az alaptörvény rendelkezéseinek megfelelő kiigazítás. Az alaptörvényben az elővásárlási jognál a kisbirtokoknak az elővásárlási joggal szemben való védelme 50 holdas maximumhoz van kötve a 17. §-ban. A 28. ^-ban ellenben, mint háborús szerzemény, maximum 100 hold van mentesitve. Nyilvánvaló, hogy ez a differencia onnan keletkezett, hogy az alaptörvény tárgyalása alkalmával folytatólagosan tárgyaitatván a törvény, — mint ahogy tárgyaljuk a jelenlegi törvényjavaslatot — nem vették észre a tárgyalásnál azt, hogy ez a differencia keletkezett, (Gaal Gaston: Dehogy nem vették észre Î) és hogy ez tulajdonképen igazságtalanság, mert a háborús szerzeményt nem lehet jobban védelmezni, mint a szabadvásárlást akkor, amikor ez a törvény életbelépte után gyakoroltatik, Ennek következtében vált szükségessé az, hogy bizonyos esetekre korlátozva az 50 katasztrális holdnak megfelelő védelem, tehát az elővásárlási jog és a megváltási jog közötti teljes azonosság állíttassák helyre. Kérem az általam előterjesztettek alapján ennek a bekezdésnek A^áltozatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon ) Elnök: Kivan a föfdmivelésügyi minister ur szólani? '(Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll Farkas Tibor képviselő ur törlést javasló indítványa. A kérdést akkép szándékozom feltenni, hogy el méltóztatik-e fogadni az eredeti szöveget, szemben Farkas Tibor képviselő ur inditványával. Amennyiben az eredeti szöveget el méltóztatik fogadni, akkor pótlóan felteszem a kérdést arra vonatkozóan, vájjon méltóztatik-e kiegészitésképen elfogadni a Szeder Ferenc képviselő ur által beadott indítványt, igen vagy nem. (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést, méltóztatik-e a második bekezdés eredeti szövegét, szemben Farkas Tibor képviselő ur inditványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. ( Megtörténik J Többség! Ezzel Farkas Tibor képviselő ur indítványa elesett. Most következik a határozathozatal Szeder Ferenc képviselő ur kiegészítési indítványa tárgyában. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e Szeder Ferenc képviselő ur kiegészitő indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik!) Kisebbség! A nemzetgyűlés az inditványt elvetette. Következik a 8. §. harmadik bekezdésének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a harmadik bekezdést). Elnök: Szólásra senki feljegyezve nincs. Kivan valaki ehhez a bekezdéshez szólni? Nem! Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A bekezdést meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 8. szakasz negyedik bekezdésének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a negyedik bekezdést). Elnök: Szólásra ki van feljegyezve? (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Senki!) Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiván-e valaki szólni. Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. (Gaal Gaston és C

settler Jenő szólásra jelentkezn ek.) Gaal Gaston: Mélyen t. Nemzetgyűlés! (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem lehet szólni! Be van fejezve!) A negyedik bekezdéshez fel vagyok irva! Elnök: Megállapítom, hogy a képviselő ur tényleg fel van iratkozva a negyedik bekezdéshez és csak tévedésből nem szólittatott fel. (Gaal Gaston: Az ötödikhez kívánok szólni!) Most a negyedik bekezdést tárgyaljuk. Czettler képviselő ur a negyedik bekezdéshez kivan szólni? (Czettler Jenő: Igen !) Fel van jegyezve a képviselő ur ehhez a bekezdéshez? Bodó János jegyző: Nincs fel jegyezve ! (Zaj a jobboldalon ) Elnök: A képviselő urnem lóvén feliratkozva, a vita berekesztése után nem illeti meg a szó. A szót a képviselő urnák tehát nem adom meg s a bekezdés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj. — Gaal Gaston: A házszabályokhoz kérek szót!) Méltóztassék ! Gaal Gaston: Mélyen t. elnök ur! A házszabályok világosan előírják, hogy amikor szónokok nincsenek már feliratkozva, mielőtt az elnök a vitát berekeszti, megkérdezi a Házat, kiván-e