Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-235
r A nemzetgyűlés 235. ülése 1924. évi február hó 6-án, szerdán. 219 gáncsolása az, ha valaki meg akarja akadályozni, hogy a bíróságnak módjában vagy jogában legyen birtokokat kisajátítani és a szegény nép kezére juttatni. (Gaal Gaston: Belsőséget!) Aki ilyen javaslattal jön, az a törvény elgáncsolására törekszik. De aki a kisajátitási jogot még erősebbé kivánja tenni a biróság kezében, az nem a birtokreform elgánesolására törekszik, hanem ellentétben t. képviselőtársam állításával a birtokreform megvalósítására. Itt van Czettler képviselő urnák az az indítványa, hogy ennek a paragrafusnak az a kitétele: »ha az elővásárlás utján is megszerezhető volna s enélktil is« hagyassék ki. Ha olyan aggályos a t. Nemzetgyűlés előtt az, hogy olyan esetben, ha egy birtokot kisajátítanak és az illetőnek házhelye van a községben, amely nein eladó, s amelyre az elővételi jogot nem lehet gyakorolni, a kisajátításnál a házhelyet is elvegyék tőle: akkor a magam részéről abba a módosításba készséggel belemegyek, hogy ez a rész hagyassék ki, különben pedig kérem a 8. § első bekezdésének e szavak kihagyásával való elfogadását. Be akarom bizonyítani, hogy olyan érvek elől, amelyek beilleszthetők vagy kivihetők anélkül, hogy megváltoztatnák a törvény formáját és amelyek indokoltak a magam részéről nem zárkózom el. De ha — mint tegnapelőtt is megtörtént — egy 17 soros paragrafushoz 20 indítványt is nyújtanak be, akkor nem vagyok abban a helyzetben, hogy elfogadjam a módosításokat. Ahhoz az indítványhoz, — mondom, — amelyet Czettler t. képviselőtársam benyújtott, hogy t. i, »ha az elővásárlás útján is megszerezhető volna és enélkül is« szavak kihagyassanak, a magam részéről hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Gaal Gaston: A 215. § b) pontja alapján kérek szót. Elnök: Majd a határozathozatal után. Gaal Gaston: Most történt a támadás. Elnök: Kivételesen megadom a szót a képviselő urnák. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés ! A t. minister ur felszólalásában azzal a váddal illetett, hogy én, aki az alaptörvény tárgyalásánál a törvény 28. §-a ellen semmiféle kifogást nem emeltem, most a novellának ama paragrafusánál^ amely csak az alaptörvény 28. <§-ának végrehajtását tervezi, a legmesszebbmenő támadást intézem a minister ur és a novella ellen. A törvény 28. §-ának első pontja a kivételek közé veszi azt, ha az ingatlan a község vagy a város belterületén fekszik. A novella 8. §-a ezt a kivételt megszünteti. Ott nem intézhettem támadást, mert azt a kivételt helyesnek tartottam, de itt kell megtennem a támadást, miután ezt a kivételt a novella megszüntetni kivánja. Ami pedig azt illeti, hogy a törvényjavaslat általános tárgyalásánál ez ellen nem emeltem volna a legmesszebbmenőleg óvást, hivatkozom a tárgyalási jegyzőkönyvekre. Amikor ezt a szakaszt tárgyaltuk, épen Rupert képviselő ur tett indítványt, hogy a 28. §~nak a beltelkekre vonatkozó 1. pontját hagyja ki a Ház. Akkor is felszólaltam, akkor is óvást emeltem ellene és felszólalásom után a többség elfogadta az eredeti szöveget, elvetvén Rupert képviselő ur indítványát. A mélyen tisztelt minister ur nagyon rosszul emlékszik, ha azt állítja, hogy én ugyanazok ellen, amik ellen most is felemelem szavamat már az általános tárgyalásnál is nem emeltem volna szót. Csupán ezeket kívántam megjegyezni. Elnök: Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll Farkas Tibor képviselő ur egész törlést s Gaal Gaston ós Czettler Jenő képviselő urak részbeni törlést javasló indítványa. A kérdést akképen szándékozom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom mind a három elleninditványt. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, elesik mind a három elleninditvány. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor, mivel az eredeti szöveghez a Czettler Jenő képviselő ur által módosított szöveg áll a legközelebb, Czettler Jenő képviselő ur indítványával szembe állítom Gaal Gaston és Farkas Tibor képviselő ur indítványát, és amennyiben a t. Ház a szöveget Czettler Jenő képviselő ur módosításával elfogadja, a törlést javasló két indítvány elesik. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Tehát felteszem a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni a javaslatot eredeti szövegében, szemben Gaal Gaston, Farkas Tibor és Czettler Jenő képviselő urak indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Minthogy a nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az eredeti szöveget a Czettler Jenő képviselő ur által indítványozott kihagyással, szemben Gaal Gaston és Farkas Tibor képviselő urak indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A határozatot ekképen mondom ki. Ezzel Gaal Gaston és Farkas Tibor képviselő urnák törlésre vonatkozó indítványa elesik. Következik a 8. § második bekezdésének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a bekezdést felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a bekezdést): Farkas Tibor! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Az alaptörvény kimondja, hogy 1918 október 30. napja határidő, amely előtt szerzett és 100 holdnál nem nagyobb ingatlanok mentességben részesülnek. Ez a szakasz meg akarja az alaptörvénynek ezt az intézkedését változtatni, még pedig kétféleképen. Elsősorban ugy, hogy a, határidőt két évvel kitolja, mert a jelen törvényjavaslat szerint ebben a kategóriában még az alaptörvény által megállapított két éven túl megszerzett ingatlanok is megváltás alá kerülhetnek. Ez kitágítása volna az alaptörvénynek, amit a magam részéről nem fogadhatok el. Azonkívül megváltoztatja az alaptörvényt annyiban is, hogy a 100 holdas maximumot leszállítja 50 holdra, amit szintén célszerűtlennek tartok, mert itt talán nem is annyira közép- és nagybirtokról van szó, hanem inkább kisebb gazdaságokról. Nem tudom belátni, miért szükséges itt az aránylag úgysem nagy maximumot, a 100 katasztrális holdat 50-re leszállítani. Ezért tisztelettel a szakasz második bekezdésének törlését inditváuyozom. Elnök: Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! A 2. bekezdés az alaptörvénynek megváltoztatását célozza akképen, hogy a 100 katasztrális holdra Aonatkozó mentesitést leszállítja 50 katasztrális holdra. Ez ellen nekem semmi kifogásom nincs, de én egészen más szempontot szeretnék belevinni ebbe a szakaszba, nevezetesen azt, hogy a háború alatt szerzett kisbirtokokat védelmezzék meg. A törvény végrehajtásánál tapasztaltam azt a jelenséget, hogy a kisbirtokokat, mint háborús szerzeményeket kezelték és a Földrendező Biróság elrendelte rájuk a megváltási eljárást akkor, amikor a nagybirtokok úgyszólván ép bőrrel menekültek a mentesítési eljárás alól. Az én felfogásom szerint pedig földbirtokpolitikai, vagy legalábbis földbirtokreformpolitikai célokat nem szolgálhatunk ugy, ha kisbirtokokat háborús szerzeménynek minősítve igénybeveszünk ugyanakkor, amikor a nagybirtokok, amelyeknek fel-
