Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-234
egyesegyedül csak a mezőgazdasággal foglalkozó belsőségtulajdonost hagyta meg a törvény hatálya alatt, akkor konstatálni vagyok kénytelen, hogy ugyané törvényjavaslat ugyanezen szakaszában, egy másik pontban, még sokkal messzebbmegy a törvényalkotó, amennyiben a gyáriparnak, a bányaiparnak és — amint mondja — más ipartelepnek s még csak meg sem nevezi, hogy miféle ipartelepre gondol, szóval bármiféle ipartelepnek — nemcsak telepét mentesiti, hanem az^ iparteleppel összefüggő munkáslakásait, belsőségeit, sőt kertjeit is és az ipartelep céljait szolgáló egyéb munkásjóléti érdekből művelt ingatlanait is. Hát, bocsánatot kérek, mélyen 1. Nemzetgyűlés, amikor azokat a gazdákat, akiknek ősei esetleg évszázadok óta ott gazdálkodnak és annak az ingatlannak megművelésével foglalkoznak abszolút vogelfrei-oknak nyilvánítja a törvényszakasz, ugyanakkor — s itt már aztán Rupert Eezsö képviselőtársam is megnyugtatást találhat, mert hiszen gyáripart, bányaipart és egyéb ipart Magyarországon a keresztény felekezethez tartozó tulajdonosok nem igen tarthatnak fenn, tehát ez a törvényszakasz olyan kedvezést biztosit a keresztényeknek épen nem nevezhető tulajdonosoknak, aminőt a másik oldalon abszolúte nem találhat meg a képviselő ur, amire azonban én nem helyezek súlyt» mert előttem a jog jog' marad s azt tökéletesen egyformán kell alkalmazni akár keresztényről van szó, akár nem, — mondom, ugyanakkor rá akarok mutatni a mélyen tisztelt túloldalnak arra az esetleges szándékára, amelyet ebben a szakaszban elérni óhajt, hogy bizonyos nem kivánatos elemeket a faluból kiszorítson, amely szándékával szemben épen a nem kivánatos elemeknek nyújt kivételes elbánást, kivételes helyzetet, szemben az ősi birtokosokkal, akiknek belsőségét épen az előbbi szavazással tették túloldali képviselőtársaim tulajdonképen eladhatatlanná, mert hiszen a kormánynak bármikor joga van az elővételi joggal élve azt a belsőséget biztosítani. Nem tehetek róla, de az én agyvelőmben csak egyféle gondolkodás fér el: az egyenes, a becsületes, a célokat szem előtt tartó és a cél eszközeit mérlegelő olyan gondolkodás, amely nem akar protekciót nyújtani sem jobbra, sem balra, hanem egyforma mértékkel mér a földtekén mindenkinek. Épen ezért kénytelen vagyok rámutatni, hogy úgy látszik, ezeknek a tisztelt vállalatoknak elég nagy befolyásuk volt arra, hogy ők, szemben a javaslat egyéb intézkedéseivel, saját érdekeiket ilyen pompásan és jól meg tudják védelmezni. Erre azonban csak rá akartam mutatni, mert — nem tehetek róla — ha a mélyen tisztelt minister ur ilyen kivételeket statuál ezeknek a par excellence nem keresztény foglalkozási ágaknak, mint amilyenekről itt szó van, akkor ne méltóztassanak megfeledkezni róla, hogy lehetnek még az országban egyéb olyan érdekek is, amelyek kívánatossá teszik, hogy elővásárlás jogán holmi nagy befolyásos pénz- vagy bankcsoportok rá ne tehessék kezüket bizonyos ingatlanokra. Én véletlenül olyan vidékről való vagyok, ahol teszem azt a fürdőügy nagyon nevezetes és fontos anyagi érdeke mindazoknak a községeknek, amelyek a Balaton mellett terülnek el. Ha tehát a gyáripart, a bányaipart és általában az ipartelepeket mentesiti a tisztelt minister ur az elővételi jog gyakorlása alól a javaslat különböző szakaszaiban, akkor kérdezem, miért méltóztatik különbség-et tenni a évi február hó 5-én, kedden. 203 fürdőtelepekkel % (Reischl Richárd: Ugy van ! — Derültség balfelöl.) Ha egy fürdőtelepet a tulajdonos esetleg el akar adni olyan embernek, akiről tudja, hogy a község érdekeit fogja szolgálni, ha azt a telepet megveszi, miért nem biztosítja az állani ezt is és miért nem akadályozza meg, hogy a nagybankok befolyásával vagy egyéb befolyások utján megtörténhessék az, hogy az a fürdőtelep ne annak kezébe kerüljön, akinek kezére az előbbi tulajdonos — megbízva annak tehetségében és a községhez való ragaszkodásában — juttatni akarta, ha nem igy nagy részvénytársaságok kezére játszható legyen. Ne méltóztassék eng-em félreérteni. Én nem mondom azt, hogy a tisztelt minister ur ministersége alatt ezt lehetségesnek tartom, sőt meg vagyok róla győződve, hogy a tisztelt minister ur sohasem lesz kapiiató semmiféle ilyen bank- és egyéb érdekeltségek számára, hogy ilyen dolgot csináljon. Azonban jöhet más minister is, (Szilágyi Lajos : Egyelőre ki van zárva! —Szabó István (nagyatádi) íoldmivelésügyi minister: Miért volna: Nincs kizárva !) akinél én ezt a garanciát nem találom meg és akinél érvényesülhetnek olyan befolyások, aminőket én sem kívánatosaknak, sem a (birtokpolitikái törvény céljaival összeegyeztetlietőknek nem tartok. Ha már ezeket a kivételeket méltóztatott statuálni, ha már a gyáripar, a bányaipar és általában az ipar részére ilyen kivételes helyzetet méltóztatott biztosítani, akkor én nagyon kérem a minister urat, legyen jó ezt a kivételes helyzetet biztosítani a fürdőtelepek részére is, ( H e,y calés a középen,} hogy ezek is ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a többi ipartelepek, amelyeknek jelentősége egy hajszállal sem nagyobb, mint a fürdőtelepeké, azokon a helyeken, ahol ilyen fürdőtelepeknek megfelelő rendeltetésük van. Mindezek alapján, anélkül, hogy elvileg bele tudnék helyezkedni abba a gondolkodási módba, hogy ilyen kivételeket statuáljunk foglalkozási ágak között, ha a mélyen t. Nemzetgyűlés bölcsesége igy határozott, fájó szivvel bár, kénytelen vagyok ebbe belenyugodni, de akkor saját vidékem érdekében arra kérem a mélyen tisztelt minister urat és a Nemzetgyűlést, méltóztassék elfogadni a Balaton védelme szempontjából és sok-sok, majdnem száz község szempontjából is azt a rendkívül fontos, módosítást, hogy a mentesség a fürdőtelepek számára is biztosittassék. Módosításom a következőképen szól (Olvassa): »A szakasz 2. és 3. pontjában, ahol a szövegben »akár gyár-, bánya-, vagy ipartelep szavak előfordulnak, mindenütt az alábbi szöveg vétessék be : »gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep.« Tisztelettel kérem módosító indítványom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : A tárgyalásra szánt idő letelt. A vitát megszakítom és megteszem elnöki előterjesztéseimet. Bemutatom a belügyminister ur átiratát, amelyben a kivándorlásról szóló 1909 : II. te. 6. §-ának rendelkezéseihez képest bejelenti, hogy az United States Lines newyorki gőzhaj óstársaságnak 22.536/1922. B. M. szám alatt adott és 230.536/1922. B. M. szám alatt nieghoszszabbitott engedélyét 1924. évi december hó 31-éig meghosszabbította. A belügyminister ur jelentése a hozzátartozó engedélyokiratokkal együtt ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás
