Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-234

À nemzetgyűlés 234. ülése 1924. évi február hó 5-én, kedden. 2ÖÍ nyeitől. Meg' fogja tehát gondolni, hogy áruba bocsássa-e házát és felelevenítse az elővásárlási jogot, mert így rosszabbul jár és esetleg sokkal rosszabb viszonyok között kénytelen ottmaradni azon a helyen, ahol eredetileg lakott. Ez végtelenül igazságtalan és a jobbágyság bizonyos formájának jellegét viseli magán azoknak javára, akiknek részére a törvény az elővásárlási jogot biztosítani akarja. Szerény felfogásom szerint tehát ennek a szakasznak nem szabad törvénnyé válnia; ha pedig törvénnyé válik, akkor a törvényhozás bizonyos kategóriákkal szemben végtelenül igazságtalanul jár el, olyan következmények súlyával, amelyeket ebben a pillanatban talán felmérni sem lehet. De nemcsak ipari munkásokról lehet itt szó, hanem kereskedőkről, kisiparosokról és más kisexiszteneiákról, akik a taxativ felsorolásból hiányoznak. Ha ezeknek A^an egy kis ingatlanok, rájuk nézve megszűnik a szabadforgalom, megszűntek urai lenni a saját tulajdonuknak; nem bocsáthatják azt áruba, mert rögtön jelentkezik az elővásárlási jog valakinek vagy valakiknek javára és megszűnik a szabadforgalom, szabad egyezkedés. T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlésnek nem lehet célja a jobbágyságnak, vagy mondhatnám a bosevizmusnak is ezt a burkolt formáját megteremteni, inert ez a magántulajdon érintése volna és épen a legszegényebbeknek, legfüggőbbeknek kárára történnék, amit én semmi körülmények között sem tartok megengedhetőnek. Épen ezért én is arra kérem a minister urat és az egységespártot, méltóztassék ettől eltekinteni, méltóztassék ezt a szakaszt elejteni, mint igazságialant, mint olyant, amely egész sereg kisexisztenciát sújt, vagy előreláthatólag sújthat, mert hiszen a szabad mozgásukban, szabad munkakeresésükben, szabad érvényesülésükben gátolja őket és helyhez köti azáltal, hogy képtelenek az ingatlanuktól megválni olyan körülmények között, mint ahogyan mások meghálnak az ingatlanaikjói: szabad forgalom utján, szabad egyezkedés alapján. Nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék Rupert képviselőtársam indítványát elfogadni és ezt a nagy igazságtalanságnak készülő és induló szakaszt a törvényjavaslatból kihagyni. Elnök : Kivan még valaki szólani ! (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát berekesztem. Az előadó ur nem kivan szólani. A földművelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmiveíésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ennél a szakasznál széles mederben folyt a vita. Nem térhetek ki a szónokok valamennyi érvelésére. Kétféle irányú indítvány adatott be. Az egyik az egész szakasz törlését kívánja ; ebbe semmi szin alatt sem mehetek bele. A másik indítvány, amelyet ketten is méltóztattak beadni, Östör és Czettler képviselő urak, azt célozza, hogy a 7. § első pontjának első részlete, amely a 25. lapou van, méghagyassék, de ugyanennek a bekezdésnek másik része, amely a 26. lapra esik s amely a felépített házakra vonatkozik, töröltessék. (Östör József : Csak ez!) A magam részéről ennek a második résznek törlése ellen nem foglalok állást. (Helyeslés bálfelől.) T. Nemzetgyűlés! Ezekre az elhangzott kifogásokra meg kell mondanom annyit, hogy ez a szakasz épen a falit békéjét akarja munkálni, Ne méltóztassék ugy venni, hogy ha valamire megvan az elővásárlási jog, ez a jog feltétlenül minden egyes esetben gyakoroltatni is fog. (Propper Sándor : De lehetséges ! — Horváth Zoltán : Ha a politika azt kívánja.) Semmi politika. Ne méltóztassék politikáról beszélni. (Horváth Zoltán : Lehet, hogy a miniszter urnái nem!) Nem politikából csinálom ezt, higyje el a képviselő ur. (Horváth Zoltán: A minister ur nem, de az utódja esetleg igen! — Halljuk! Halljuk!) Mielőtt a földmiveíésügyi ministerium az elővásárlási jog kérdésében határozna, feltétlenül meg kell kérdeznie az illető községet vagy községeket, amelyeket az az ingatlan érdekel. Mármosv, ha egyes községekben olyan állapotok fordulnának elő, mint aminőkre példa van, hogy a községek azzal a kérelemmel jöttek a földmiveíésügyi ministerhez, hogy a községben nem birnak az orvos, a jegyző számára házat venni, vagy a hitelszövetkezet részére egy helyiséget megszerezni, pedig történtek eladások, azonban az olyan egyének, akik pénzzezl bőségesen rendelkeznek, megelőzték őket, és hozzá se jutottak ahhoz, hogy alkudhassanak erre a házra, akkor szerintem igenis közibe kell lépni. (Renezes János : Három háza is van egy zsidónak, az orvosnak meg nem jut !) Ilyen eset sok van, és nem azzal munkáljuk a falu nyugalmát, t. képviselőtársaim, ha szertelenül megengedjük, hogy egyes felgazdagodott emberek t minden eladó házat megszerezzenek a községben és kiszorítsanak minden szegény embert. Hiszen saját tapasztalatukból tudhatják t. képviselőtársaim, akik községeket képviselnek, hogy mi a helyzet. Nem lehet egy házat se megvenni. Ha valaki kihirdeti, hogy eladja a házát, egyszerre tiz vevő is szalad hozzá, aki mind venni akar. Elsősorban a község akar venni, mert olyan esetek is vannak, hogy a község nem tud az orvosnak házat, vagy a jegyzőnek lakrészt venni, nem tud a gyógyszertárnak házat szerezni. Nem ugy áll a dolog, hogy csak bizonyos osztályok ellen irányult volna ez a paragrafus, de igazán nem akarnám a falut annak kitenni, hogy amikor ilyen óriási vagyoni eltolódások vannak, hogy ha az illető máshol nem tud érvényesülni, aki rengeteg pénzt összeszerzett, akkor az a községben minden eladó házat összeszerezzen magának, mert más vele versenyezni nem képes. Ne gondolja t. Gaal Gaston képviselőtársam, hogy arra céloz a paragrafus, hogy olcsóbbak legyenek a házak. A házak tekintetében olyan árak vannak a vidéken is, hogy a kinek eladó háza van, nyugodtan bocsátkozhatik bele az eladásba, igen tisztességes árat kap. Tehát nem célozta ezt a törvényjavaslat, hanem azt célozta, hogy ha ilyen esetek felmerülnek, akkor a földmivelügyi ministernek ós a bíróságnak igenis joga legyen a község kérésére belenyúlni a dologba, — mert hiszen csak a bírósággal lehet jogerősen kimondatni. — Ilyen esetekre szükséges, hogy meglegyen az államhatalom belenyuJási joga, hogy ne engedje meg azi>, hogy ha egy községben vaunak üres telkek és eladó házak, azokat üzérkedés szempontjából valaki összeszedhesse. Ez volt a törvényjavaslat intenciója, és azért nem helytálló Dénes t. képviselőtársamnak az a sok magyarázata, hogy milyen károk származnak ebből és milyen igazságtalanságokra vezet ez. Még kommunizmusról is