Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-234

A nemzetgyűlés 234. ülése 192ilyen óriási hatalmat, a/

; adás-vételi szerződések, jogügyletek tudomásulvételének, vagy tudomásul nem vételének jogát nem lehet többé az albizottságok kezében hagyni, hanem az országos földreform-bizottságnak, mint független magyar bíróságnak hatáskörébe kell utalni. T. Nemzetgyűlés! Mondom, nem lehet ezt a kérdést a gazdasági albizottságok hatáskörében hagyni. Mert kik ülnek a gazdasági albizottságokban! Kedves vármegyei úriemberek, igen jóindulatú, derék emberek, akik azonban mégis ezer és egy befolyásnak vannak kitéve; ők mégsem független bírák. Különben is ezer és egy szál fűzi őket a vármegyei, községi érdekeltséghez, ugy hogy nézetem szerint nem lehet többé ezt a nagyhatalmat közmegnyugvás szerint a gazdasági albizottságok kezében hagyni, mert magyar állampolgárok exisztenciájáról, vagyonáról van szó, már pedig exisztenciális kérdésekben kardinális módon egyedül a független biróság itélkezhetik. Méltóztattak látni, hogy a földmivelésügyi minister ur olyan esetekben gyakorolta az elővételi jogot — nem tudom, tájékozatlanságból-e, vagy kinek hatása alatt és következtében — amelyek mélyen sértik a magyar állam törvényes rendjét, a magyar alkotmányt és a magyar exisztenciák érdekeit. A földreform célja az, hogy ahol nagy, szétterpedt latifundiumok vannai, azokból lenyessenek valamit és kissé arányosabb és egészségesebb birtokmegoszlást csináljanak ebben az országban. A földreform célja —- én ugy fogom fel — nem lehet az, hogy az egyik kisembertől elvegyük a földet és odaadjuk a másik kisembernek. Hiszen akkor a törvényhozás nem végzett földreformátori munkát: egyszerüeii csak vagyonelkobzást csinált, elvette Pétertől és odaadta Pálnak; De tovább menve, nincs semmi értelme annak és nem is szabad, hogy a mai viszonyok között a földmivelésügyi minister ur földbirtokpolitikai célból gyakorolja az elővételi jogot. Nincs pedig ennek helye azért, mert a földmivelésügyi ministeriumnak törvényünk értelmében tulajdonképen az egész földreformra nincs ingereneiája, az egész földreformhoz nincs köze. A földreformtörvény ugy van megalkotva, hogy a földreform ki van véve a földmivelésügyi minister ur hatásköre alól. Ha a törvényünk értelmében a földreformot az Országos Földbirtokrendező Biróság csinálja, akkor nagyon természetes, hogy az ilyen fontos, az állampolgárok exisztenciáját érintő kérdésekben is az Országos Földbirtokrendező Biróságnak kell döntenie. Igaz ugyan, hogy végeredményben minden egyes esetben csak borzasztó kálvária után kerül az ügy az Országos Földbirtokrendező Birósághoz, a földmivelésügyi ministerium határozatával, mely szerint közérdekből szükségesnek látja az elővételi jog gyakorlását. Az Országos Földbirtokrendező Biróság tehát befejezett tény elé van állitva. Az OFB helyzete igen nehéz, mert sokszor a földmivelésügyi ministeriummal szemben kell állást foglalnia, különösen nehéz azért, mert a biróságban bent ül a földmivelésügyi ministerium embere. Törvényünk értelmében a földreformot az Országos Földbirtokrendező Biróság intézi ós igy természetszerűleg csak az OFB tudhatja — és ez a legfontosabb az elővételi jog kérdésében — hogy földbirtokpolitikai célból hol van szükség földre és hol szükséges az elővételi jogot gyakorolni. Az igen t. töldmivelésügyi minister ur s a gazdasági albizottság ezeket nem tudhatja. A Földbirtokrendező Biróság bírái kint vannak az ország minden részében, tehát egyedül ők tudhatják, hogy hol van szükség az elővételi jog gyakorlására. Ma az a helyzet, hogy az igen t. minister ur, amikor felérkezik hozzá a gazdasági í. éri február hó 5-én, kedden. 176 albizottságnak tudomásul nem vételt tartalmazó határozata, kénytelen egy ministeri tanácsost kiküldeni, külön költséget csinálni és külön eljárást indítani annak megállapitására, hogy szükség van-e arra a földre, vagy nincs szükség. Ezt a torturát, ezt a külön kiadást, külön köitségeskedést és bizonyos tekintetben a hozzáértés hiányát ki kell küszöbölnünk ennél a kérdésnél. Az egész elővételi jog kérdését kizárólag az Országos Földbirtokrendező Biróság kezébe kell letenni. Az országban — amint említettem — mindenfelé a földbirtokrendező birák csinálják a földreformot, ök tudják, hogy mennyi földre van szükség; ők tudják, hogy valamely eladott kisbirtokra földbirtokpolitikai célból szükség van-e vagy sem. Náluk vannak a térképek, náluk vannak feldolgozva az ethnografiai és területi viszonyok, tehát a logikus és reális csak az lehet, hogyha az elővásárlási jog gyakorlása szükségének kérdése felmerül, ebben a kérdésben egyedül és kizárólag a független biróság döntsön. A földmivelésügyi ministeriummal szemben is ugyanaz a fontos szempont érvényesül, amely a gazdasági albizottságokkal szemben, t. i, hogy a földmivelésügyi ministerium nem független biróság, tehát természetesen különféle befolyások alatt állhat. Azok az állampolgárok, akiknek vagyonára az állam elővételi jogot akar gyakorolni, nem fognak és nem tudnak belenyugodni, mint ahogy számtalan esetben nem tudnak belenyugodni abba, hogy a »földmivelésügyi minister gyakorolja az elővételi jogot és elvegye a kis birtokaikat; nem pedig azért, mert olyan áron vették el tőlük, amely mellett azok a kis exisztenciák ráadásul még tönkre is mentek. A novella 6. §-ának 1., 2. és ?>, pontját tehát, amely arról rendelkezik, hogy továbbra is meghagyja a gazdasági albizottság, illetőleg a földmivelésügyi minister kezében ezt a rettenetes nagy jogot, melyet én nyugodt lélekkel csak a független biróság kezébe tudok letenni, a következő módon kérem átalakitani. Indítványozom, hogy: »Olyan esetben, amelyben az államot illető elővásárlási jog gyakorlását kizáró valamely körülmény feliforgását a felek a megszabott módon hitelt^ érdemlően külön bizonyítják, a telekkönyvi hatóság a kért bejegyzés elrendelése esetében való határozathozatal előtt a jogügyletről szóló okirat egy példányát vagy másolatát nyolc nap alatt felterjeszti az Országos Földbirtokrendező Birósághoz« — tehát nem a földmivelésügyi niinisterhez — »Az Országos Földbirtokrendező Biróság az ügy tudomásulvétele kérdésében az iratok vételétől számított 30 napon belül dönt és erről az érdekelteket, valamint a telekkönyvi hatóságot is értesiti. A határidő elmulasztása esetében a jogügyletet ugy kell tekinteni, hogy az Országos Földbirtokrendező Biróság a jogügyletet tudomásul veszi«. Vagyis a földmivelésügyi minister és a gazdasági albizottság helyébe én egy független bíróságot, az Országos Földbirtokrendező Biróságot kivánom tenni az ország közmegnyugvására. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző: Östör József! Östör József: T. Nemzetgyűlés! Nem az én hivatásom, hogy Dénes István képviselőtárson! indítványával szemben védjem a javaslatot, csak arra vagyok bátor rámutatni .., Elnök: Kérem Östör képviselő urat egy pillanatra. Most látom, hogy Dénes képviselő ur indítványa, amelyet beadott, módosítás a törvényjavaslat első, immár elfogadott, továbbá második és harmadik bekezdéséhez. így nem lehet tárgyalni és ebben a formában ezt az indítványt, semmi körülmények között el nem fogadhatom 25»