Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-234

MA A nemzetgyűlés 284. ülése 1924. éri február hó 5-én, kedden. albizottság. Néhány holdas szőlőbirtok adásvételét nem vette tudomásul, már pedig a szőlőbirtok adásvételét tudomásul kell vennie, mert a szőlőbirtok nem tartozik a mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok körébe s igy az ilyen adásvétel nem tartozik a földreform körébe, sőt ellenkezően, élénken sérti a közérdeket, amikor egy kicsiny szőlőbirtokra nézve gyakorolja az elővételi jogot az igen t. földmivelésügyi ministerimm még pedig azon a különös címen, hogy ezt az értékes és immár magas kultúrájú kisbirtokot elveszi házhely céljából. Igen t. minister ur, ugy-e itt nem méltóztatik közbeszólni? (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Dehogy nem !) Itt nem halljuk a minister ur szavát ! {Zaj a jobboldalon. — Erdélyi Aladár: Előbb az volt a baj, hogy közbeszólt, most az, hogy miért nem szól! — Meskó Zoltán: Eleget szólnak közbe mások — Zaj. Elnök csenget. — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Annyi ideje senkinek sincs, hogy önnek minden helyt nem álló állítását megcáfolja.) Konkrét esetet hozok fel, igen t. minister ur, erre nem mondhatja, hogy meg lehet cáfolni, vagy nem lehet megcáfolni, mert módjában áll bekéreni azokat az aktákat, amelyekből meggyőződhetik arról, hogy igaz vagy nem igaz-e az, amit mondott. Szeged határában egy kis szőlőbirtokot vettek meg (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Kik?) Újhelyi Nándor és Kertész Jenő gazdálkodók Szeged belterületén. Az igen t. földmivelésügyi minister ur egyszerűen gyakorolta az elővételi jogot, még pedig azon a címen, hogy erre az értékes szőlőterületre házhely céljára szüksége van, Amidőn ilyen visszásságokat látok, amidőn ilyen hatalmat látok a gazdasági albizottság és a földmivelésügyi ministeri um kezében, akkor hangsúlyoznom kell, hogy ezt a kérdést rendezni és szabályozni kell, mert nem engedheti meg a mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy az állampolgárok vagyonát és jogbiztonságát egy helytelen ministeri intézkedés veszélyeztesse. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Bizzuk rá Dénes Istvánra, nem a ministerreí Majd ha minister lesz akkor csinálhatja.) Azt akarom ezzel a felszólalásommal elérni, hogy kiküszöböltessék még a lehetősége is annak, hogy ilyen intézkedések történjenek. Tudom, hogy a minister ur nem ér rá minden egyes esettel foglalkozni, tudom, hogy a minister urnák talán ebben az esetben sem volt semmi tudomása a dologról, és meg vagyok győződve arról, hogy ha tudomása lett volna, akkor ehhez nem járult volna hozzá. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem tudom, melyek az okok! Meg kell előbb vizsgálni, nem lehet egyoldalúan eldönteni! — (ügy van! Úgy ran! a jobboldalon.) Hála Istennek, az OFB teljes-ülése már döntött ebben a kérdésben, és amit a gazdasági albizottság és a földmivelésügyi ministerium elrontott, az OFB teljes-ülése hosszas küzdelem, rengeteg áldozat és szenvedés után végre reparálta. (Kuna P. András: No akkor rendben van!) De nincs rendben, igen t. képviselőtársam, hogy egy esztendei küzdelem után történik végre reparálás egy teljes-ülési határozattal, mert itt hajszálon függött emberek joga. Ezt nem. lehet igy hagyni, azt hiszem, önnek sem az a szándéka. Én azt akarom, hogy a magyar földmivelésügyi minister ne legyen kitéve ilyen dolgokban meggyanusitásoknak és távol álljon tőle annak lehetősége, hogy beleszólhasson az egyes dolgokba ilyen módon. Mondom, itt az történt, hogy egy szőlőbirtokra gyakorolták az elővételi jogot akkor, amikor van 50.000 holdas birtok is á határban, amelyet házhely céljára igénybe lehetett volna venni. Mégis erre a szép kis szőlőbirtokocskára gyakorolták az elővételi jogot. Azt mondotta előbb az igen t. minister ur, hogy ha a kisgazda vásárol meg birtokot, akkor ő nem él az elővételi joggal. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ötven holdig!) Mégis megtörtént az az eset, hogy Darvas községben három kisgazda megvásárolt fejenkint 50 holdat, amelynek javarésze legelő s amelyre azért volt szükségük, hogy gazdaságukat némileg kiegészítsék, mert már erőteljesebb gazdasági felszereléssel rendelkeztek. Ekkor az történt, hogy bizonyos vármegyei befolyásra, bizonyos érdekeltségek befolyására^ a gazdasági albizottság nem járult hozzá az adásvételi szerződéshez, nem vette tudomásul az adásvételi szerződést. Ennek alapján az ügy felkerült a földmivelésügyi ministeriumba, és mi történt! A földmivelésügyi ministerium tényleg élt az elővételi joggal. Itt kisgazdaemberekről volt szó, akik a háborút végigküzdötték, s akik gazdasági felszereléssel rendelkeznek, tehát a földreform szempontjából igazán közérdek volt, hogy ezek megkapják az általuk megvett és kifizetett kisbirtokocskát. Annál indokolatlanabb és érthetetlenebb volt az elővételi jog gyakorlása, — amint erre a következő passzusnál fogok rátérni — mert ott a környéken nagybirtokok állottak rendelkezésre, még pedig idegen kezekben, nem földmives kezében. Ott van tebbek között a nagyváradi görög szertartású káptalan birtoka, ott vannak más nagyobb birtoktestek is. Ha tehát csak kissé a földreform érdekeit tartották volna szem előtt, nem lett volna szabad hozzányúlni ezekhez a kis birtoktestekhez és nem lett volna szabad a földmivelésügyi ministeriumnak ezekre vonatkozólag az elővételi joggal élni. Nyilvánvaló, hogy a földmivelésügyi ministerium nem volt kellően informálva a dologban, nem látott tisztán, mert hiszen nem is hozzátartozik tulajdonképen a döntés, hanem az OFB-hez. A három kisgazdát azonban mégis elütötték attól, hogy megtarthassák ezt a kis birtokot. Most jön azonban a legjava a dolognak. Ezek a kisbirtokosok, ez a három kisgazdatestvér lefizette a vételárat jó pénzben és visszakapta másfél esztendő múlva ugyanazt a pénzt, amelyet lefizetett, abszolút leromlott koronában. Volt esetem, amelyben az igen t. földmivelésügyi ministerium gyakorolta az elővételi jogot olyan egyénnel szemben, akit a megszállott területen mefosztottak kicsiny birtokától s átjött ide, itt vásárolt egy 80 holdas birtokot. Az OFB. javasolta részére a földet, de mégis megfosztották attól a lehetőségtől, hogy ezt a birtokot megszerezhesse. Most kénytelen egyebütt igényelni földet. Ezt a 80 holdas birtokot azonban kifizette annak idején, és most, másfél esztendő múlva visszakapta ugyanazt az összeget leromlott koronában. Tönkrement ember és mégis megállapitották a földhöz való igényét. Ez abszurdum, anarchia ezen a téren s azt hiszem, hogy ezek nem maradhatnak fenn igy érintetlenül. Nem akarom folytatni az esetek felsorolását. Ezt a néhány esetet is azért hoztam a nemzetgyűlés elé, hogy méltóztassék látni, hogy a földmivelésügyi ministerium, alsófokon pedig a gazdasági albizottságok nincsenek és nem lehetnek hivatva arra, hogy állampolgárok kicsiny birtoktestei felett Ítéletet mondhassanak ki és állampolgárokat elüthessenek a kicsiny megtakarított pénzecskéjüktől. Az általam felhozott néhány eset mindenki előtt, aki nem elfogult, plauzibilisen igazolhatja, hogy a gazdasági albizottságok nem járnak el a törvény szellemében, a földreform érdekében, az igazságnak és méltányosságnak megfelelően. Ezek alapján nézetem szerint a közmegnyugvásnak és az igazságnak megfelelően egy