Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-233
A nemzetgyűlés 233. ülése 1924. amelyet mi itt mindig hangoztatunk, hogy t. i. az ügyek gyorsítását akarjuk előmozdítani, lelkiismeretemnek ugy teszek eleget, ha ennek a módosításnak törlését kérem. Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző" : Gaal Gaston ! Gaal Gaston: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Én a magam részéről igazán nem tehetek egyebet, minthogy csatlakozom Farkas Tibor t. képviselőtársam véleményéhez. Amikor ezt teszem, nem tehetem ezt anélkül, hogy csodálkozásomnak ne adjak kifejezést afelett, hogy egy ilyen fontos javaslatba, mint amilyen fontos javaslat ez, ilyen módosítások esusztattatnak be kvázi meglepetésszerűig, amelyek önkéntelenül felébresztik az emberben azt a gondolatot, hogy ennek a módosításnak már az emberei is megvannak, (Ugy van ! half elől. •— Rothenstein Mór : Ez már rendszerré vált !) Azért hozunk mi a nemzet életére messze évszázadokra kiható, mélyreható reformokat, azért gázolunk át a magánjogon, a magántulajdonjog szentségén iienizetfejlesztési szempontokból, azért törjük a fejünket itt esztendőkön keresztül az előbbi törvénynél és azután annak tapasztalatai alapján most a novellánál, azért vesződünk, hogy amikor egy ilyen nagy cél megvalósítása előtt aïlunk, akkor ennek a célnak végrehajtása közben — kinek az agyvelejéből, kinek nem, azt nem tudom — egyszerre csak felvetődjék egy ilyen idea, amely ebből a földreformnovellából egy ellátatlanok tápintézetét akar csinálni ? Erre igazán nem tudok megfelelő kritikai szavakat találni. Vagy komolyan fogjuk fel a földreformnovellával szemben való hivatásunkat vagy nem. Ha egyszer komolyan fogjuk fel, ha egyszer szükség van arra, hogy azok a tárgyaló iDirák odakinn szaporittassanak, méltóztassanak azokat a birákat abból a karból venni, amelyben mindnyájan teljes mértékben megbízunk. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Csak adjanak !) Azt hiszem, a nemzetgyűlés tagjai közül nagyon sokan vettek részt ilyen helyszíni tárgyalásokon. Én is részt vettem a magam községeiben, ahova meghívtak. Én csak azt láttam, hogy még a leggyakorlottabb vidéki járásbirák és törvényszéki bírák is, akik pedig a tárgyalás menetével teljesen tisztában vannak, akik a néppel való érintkezés módjait és módszereit is ismerik, sokszor a leglehetetlenebb nehéz helyzetbe kerültek, hogy ott a tárgyalás hevében a sokszor felizgult vagy felizgatott néppel szemben, másfelől pedig a törvénykönyvvel a kezükben megtalálják azt a helyes alaphangot, amely alaphang mellett ennek a törvénynek végrehajtatnia kell. Most tanárokat akarnak ezzel megbízni — ezzel mindent megmondtam (Derültség.)— a világ legtiszteletreméltóbb, de legimpraktikusabb és a néppel legkevésbbé bánni tudó fajtáját az emberiségnek. Akinek a gyakorlatról csak halvány sejtelme van, annak ezt a t. előadó ur által benyújtott módosítást elfogadni semmi körülmények között nem szabad. Még egyszer ismétlem : vagy komoly munkát akarunk végezni s akkor ne tessék pótbirákkal megoldani akarni, ezt a kérdést, mélyen t. minister ur ; vagy pedig nem akarunk komoly munkát végezni, akkor pedig okosabb dolog lesz, ha hazamegyünk és nem töltjük az időt heteken kereszt-fii. Ha ebből a fontos javaslatból ilyen KAPLÓ XX. évi február hó :1-én, pénteken. 105 játéklabdát és játékszert csinálunk, nem tudom, hogy komoly képviselő nem kerül-e abba a helyzetbe, hogy minden kedvét elveszíti arra nézve, hogy a törvényjavaslat megszavazásánál közreműködjék. Megengedem, hogy Lalán jóindulat is vezette azt, aki ezzel az ideával előállt. És én szociális szempontból annak az egypár menekült profeszszórnak a szempontjából, akikről itt szó van, tényleg elismerem, hogy ők nehéz helyzetben lehetnek és semmi kifogásom nincs az ellen, ha a kormány őket megfelelő más olyan pozícióba, amelynek' kvalifikációjuknál fogva kellőképen meg is tudnak felelni, elhelyezi, istápolja, mindenféleképen segiti ; de a földreformnovellát, mé'yen t. minister ur és t. Nemzetgyűlés, mentesítsük a tanároktól, azt hagyjuk meg bírói kézen ! Méltóztassék ezt a szerencsétlen, ezt a szerintem nem is tudom hogy fejezzem ki magamat, mert nem szeretnék imparlamentáris kifejezést használni — mondjuk, nem is egészen gazdátlan szakaszt egyszerűen kihagyni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik? ; Forgács Miklós jegyző í Dénes István ! Dénes István : T, Nemzetgyűlés ! Nekem is a legnagyobb meglepetéssel és csodálkozással kell látnom azt, ami itten történik. Én az előbb percekig beszéltem arról, hogy a magyar kormány hajtsa végre egyszerűen az 1920 : I. te. 30. §-át. Én azt kértem, hogy a törvényes keretek között tessék szaporítani a birákat, tessék azokat kiküldeni a földreformtárgyalásokra. Akkor feláll az igen t. előadó ur és bebeszéli nekünk, hog}' nem lehet, mert itt a fokozatosság a fontos ; csak lassan-lassan menjünk, mert aki földet megy osztani, annak ahhoz értenie kell, nem lehet oda mindenkit kiküldeni. Ezt magyarázta az előadó ur és most be akar ide egyszerűen hozni tanárembereket. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Azok a tanárok sem szamarak !) Én csak azt tartom furcsának, hogy amikor azt kívánom, hogy szaporítsák a birákat, akkor leszavaznak, akkor nem kellenek a birák (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ki mondta?), öt perc múlva pedig feláll az előadó ur és szaporítani akarja a tárgyaló birák számát egyetemi tanárokkal. Nekem „a jogakadémiai tanárokkal szemben nincsen semmiféle kifogásom ; kiváló emberek, szívesen látom őket a földreformnál, csak ne játszanék a magyar kormány és a t. többség ezzel a kérdéssel. Amikor előállók azzal, hogy méltóztassanak arra az álláspontra helyezkedni, hogy az emiitett törvény haladéktalanul végrehajtassék és igy biztosittassék a földreform megvalósítása, akkor leszavaznak, öt perc mulya pedig jön az előadó ur ezzel ellentétben álló indítványával. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ne tessék játékról beszélni I) Igen t. minister ur, nagyon sajnálom, hogy még ezek után is ezeket a szavakat mondja. Ezzel csak azt bizonyítja, hogy nem fogja fel ezeket a dolgokat ugy, mint ahogy felfognia kellene. (Ellenmondások a jobboldalon.) — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Maga ahhoz kevés, hogy ilyet mondjon !) Amikor öt perccel ezelőtt megteszem javaslatomat és azt kivánom, hogy ... (Zaj a jobboldalon.) T. képviselőtársaim, én ugy