Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-232
"A nemzetgyűlés 232. ülése 1924. évi január hó 31-én, "csütörtökön- 119 nek kezébe kerül az ilyen ügyek elintézése, úgyis gondoskodik arról, bogy a falu felé eső rész adassék ki, vannak azonban mások is, — a nagybirtoknak barátai — akik a kezükbe kapott végrehajtó hatalmat arra használják, hogy a népet ily módon kijátsszák, (Zaj jobbfelől) Amit a jó ember törvénynek ismer a maga becsületes érzésénél fogva, azt a törvény erejével kötelezővé kell tenni a másikra is, aki a nép ellen, a nép vexálására akarja kihasználni azt a lehetőséget, hogy messze is lehet földet adni. Ez az életből vett követelmény, fontos, a földreform sikerét előmozditó indítvány, ennélfogva azt melegen pártolom és kérem a földmivelésügyi minister urat is, hogy mivel praktikus kérdésről, a magyar népnek igen fontos kérdéséről van szó, legyen olyan jó és keljen ennek az indítványnak védelmére ; ne engedje meg, hogy különböző úton-módon visszaélések történjenek s hogy azt, amit a törvénnyel nyújtani tudunk és akarunk, kint a gyakorlatban rossz emberek lehetetlenné tegyék azzal, — miut ahogy erre példákkal is rámutattam — hogy lehetetlen messzeségben adják ki a földeket. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Elnök: Griger Miklós képviselő urat illeti a szó. Griger Miklós : T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a kérdéssel már az általános vita folyamán bővebben és részletesen foglalkoztam. Most csak annak megjegyzésére szorítkozom, hogy szívvel-lélekkel támogatom Dénes István képviselőtársam indítványát, annál inkább, mert az én választóim is érdekelt felek ebben a kérdésben. Tényleg, Csornán néhány lépésnyire a község határától hitbizományi nagybirtok van és mégis a községtől 14 kilométernyire akarnak a népnek földet juttatni, Ha még ebben a kérdésben sem vagyunk hajlandók kedvezően dönteni, akkor a novellának semmi értelme sines, (Ugy van! balfelől.) Elnök: Szakács Andor képviselő urat illeti a szó. Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! Egy pillanatra legyen szabad hozzászólnom ehhez a kérdéshez. Súlyos kötelességet mulasztanék el népemmel szemben, ha a legmelegebben nem pártolnám Dénes István t. barátomnak ezt az indítványát. Megerősítem és állítom, hogy nálunk 23 000 katasztrális hold nagybirtokból kikeresték a községtől legtávolabb eső darabokat. Erre vonatkozólag térképeket is voltam bátor már bemutatni. Olyan messze adták azt a kis nyomorult 800—900, 1000 vagy 1400 négyszögölnyi parcellát az igényjogosultaknak, hogy kocsival három órába került, amíg az illető kiment kis parcellájára^ s ugyancsak három órába került, amíg hazatért onnan. Gyalogos ember számára — mert csakugyan nem mindegyiknek van kocsija — szinte megközelíthetetlenné válik ennek a talpalatnyi földnek elérése. Méltóztassék elképzelni, hogy nyári időben, abban a rettenetes forróságban ez az ember gyaloglásra forditsa munkaerejét, hat órát gyalogoljon, amíg kijut a kis, 1200—1400 négyszögöles parcellához. Miféle testi ereje marad akkor a föld megművelésére? Valóban igaza van Griger Miklós képviselőtársamnak; ha ezen kérdésben a rosszakaratú tendenciának útját nem vágjuk, ha ebben a kérdésben a nép érdeke mellé nem szegődünk, akkor én is azt mondom, hogy hiába ez a földbirtokreformnovella, mert a földbirtokreform-kérdés legégetőbb bajain nem tudunk segíteni. Ajánlom Dénes István képviselőtársam indítványának elfogadását, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) NAPLÓ XX. Elnök: Szeder Ferenc képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Én is csatlakozom az előttem szólott képviselők felfogásához és Dénes István képviselőtársam benyújtott javaslatát fogadom el. Bár itt baloldalon egyik képviselőtársam azt mondotta, hogy nagyon szórványosan fordulhat elő az az eset. amelynek meggátlására Dénes István képviselőtársam javaslatát benyuitotta, őszintén mondhatom, hogy nem szórványosan, hanem gyakran előforduló jelenségek ezek. (Rupert Rczső: Eendszer!) Én itt a nemzetgyűlés szine előtt már szóvátettem ezeket a jelenségeket; most csak ismételném, ha részletesen elmondanám,hogy egyik-másik községben 18—20 kilométer távolságnyira a legszikesebb, legrosszabb területeket osztották ki (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) azoknak a kisgazdáknak és szerencsétlen földmunkásoknak, egy-két holdnyi mennyiségben. Amikor a büntetőtörvénykönyvet megcsinálták, nem arra gondoltak, hogy jó emberekel védelmezzék vele, hanem hogy megbüntessék azokat, akik lopnak, betörnek és csalnak. Ha a törvényt, illetőleg a novellát ilyen irányban fogjuk kiegészíteni, ez nem azok ellen irányul, akik egyébként is helyesen és jól intézték el a földreform ügyét, hanem azok ellen, akik a földbirtokreform gondolatát, magát az egész földbirtokreform kérdést diszkreditálni akarják. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek ellen kell törvényt hozni, s én azt látom, hogy Dénes képviselőtársam benyújtott javaslata alkalmas arra, hogy megakadályozza azokat a szerintünk igazságtalan esetleges intézkedéseket, amelyekkel magát a földbirtokreformkérdést kompromittálni és lehetetlenné tenni akarják. (Kováts-Nagy Sándor: Maguk is ezt csinálták 1918-ban és 19-benl — Szakács Andor: Elég fontos ez annak a szegény falusi népnek. - Zaj.) Azokra a tapasztalatokra támaszkodva, amelyeket az agrárreformok történelme tár elénk, fokozottabb kötelességünk, hogy mar preventív intézkedésekkel is a hónuk alá nyúljunk azoknak a kisembereknek, azoknak a jelenleg földtelen embereknek, akik a maguk törpebirtokát amugyis a gazdaság és az élet nehéz és súlyos terhei között igen nehezen fogják tudni megművelni. Ha tehát a Dénes István által kontemplált indítvány el nem fogadtatnék, tényleg az a helyzet állana elő sok helyen az országban, — én a magam kerületében épen a fordítottját tapasztaltam, be kell vallanom őszinte igazságérzettel, — de tudomással birok arról, hogy az ország más vidékein, talán közel épen az én kerületemhez is igen távolálló földek osztattak ki. És miért, t. Nemzetgyűlés? Ennek hibáját a va gyón váltságtörvén y ben is megtalálom. Nevezetesen a tárgyaló bizottságok a birtokosok által felajánlott vagy on váltságot csak abból a szempontból tehetik bírálat tárgyává, hogy vájjon föklbirtokrendezés céljára alkalmasak-e, igen vagy sem? Ha egyszer már alkalmasnak találtatott valamely terület, akkor más kifogást a felajánlott vagyonváltsággal szemben nem emelhetnek. (Egy hang jobbfelől: Tévedés!) Tehát, ha a felajánlott vagyonváltság véletlenül 15—16 kilométernyire a községektől ajánltatott fel, akkor a törvénynek ezzel az enigniatikus rendszerével, ezzel a nyulékony természetével ki van játszva az a tény, hogy az emberek, a földhöz juttatottak szintén hozzájuthassanaka nekik szánt földterülethez, (Mándy Sámuel: A helyre nézve is meg kell egy r ezni!) T. képviselőtársam] Ha csupa tisztességes ember élne ebben az országban, akkor törvényekre sem volna szükség. (Mándy Sámuel: Arra minden államban szükség van !) Törvényekre olyan állani17
