Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-232
102 A nemzetgyűlés 232. ülése 1924. hegy átlagos földmives család;, alkalmazása annyira zavarólag fog hatni az eljáró birónál, hogy igazán nem fogják kiismerni magukat, mit vegyenek átlagos földmives családnak. Konkrét indítványt is terjesztek be ebben a tekintetben, de előrebocsátom, hogy ha a földmivelésügyi minister úr hajlandó megnyugtatást adni a tekintetben, hogy a végrehajtási utasításban konkretizálni fogja az általunk kivánt — és tudom: a földmivelósügyi minister ur által is óhajtott — szellemben az »átlagos földmives család- kifejezésnek értelmezését, akkor elállók az indítvány ómtól és teljesen meg leszek nyugtatva, ha a földmivelésiigyi minister úrtól ilyen megfelelő nyilatkozatot kapok. Indítványom az lenne, hogy a 2. ^ 5. pontjának második sorában az »átlagos« szó helyett »5 tagú« tétessék. Nézetem szerint ugyanis körülbelül 5 tagú család felel meg annak az értelmezésnek, amelyet a törvényalkotó ennek a fogalomnak adni akart. Elnök: Szólásra következik. (Senki.) Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdeni a t. Nemzetgyűlést, kiván-e még valaki szólani? Dénes István: T. Nemzetgyűlés! A 2. §. 5. pontjához a következő megjegyzéseket volnék bátor fűzni. Nagyon, helyesnek tartom a novella 5. pontjának intézkedését, amely meghatározza a kis családi birtok nagyságát. Csakhogy amilyen helyesnek tartom ezt, ép oly szükségesnek tartom azt is, hogy a novella most már a törvénnyel szemben ne csak a kis családi birtok típusát preeizirozza, hanem a törpebirtok típusát is, inert a nincsteleneknek, körülbelül, a földigénylők 90 százalékának földigényeit van hivatva kielégíteni. A törvény 2. §-ának 1. és 2. pontjai ugy rendelkeznek, hogy az ezen kategóriába tartozók legfeljebb 3 katasztrális holdat kaphatnak. A törvénynek ezt a hiányos rendelkezését, — ismétlem nem általánosítok, mert hiszen a Dunántúl tudomásom szerint 2 holdat is kaptak, — de a Tiszántúl a legtöbb helyen ugy értelmezték, hogy adtak 800—1000—1100 négyszögölet és ha már 1200 négyszögölet adtak, ez nagyon sok. Felhozom pl. Pusztaföldvár községet, Csorvás községet és még több községet; meg vagyok győződve róla, hogy a t. kormánynak, az igen t. minister urnák, valamint a t. Nemzetgyűlésnek sem az az intenciója, hogy itt egészségtelen, apró pántlikákat teremtsen, hanem az a célja, hogy ha már a földmunkásoknak földet adnak, legalább annyit adjanak, hogy oda tudják őket rögzíteni és valami alapot- tudjar?aK alájuk adni. Ezért bátor vagyok indítványozni, hogy ha már a kormány, a többség' jónak látja most már a kis családi birtok fogalmát precizirozni, preeizirozza a törpebirtok nagyságát is. Ezért vagyok bátor a következő indítványt beterjeszteni a 2. •§> 5. pontjának kiegészítése gyanánt (olvassa): »A törvény 2. §-ának 1. és 2. pontjaiban felmerült földigénylő kategóriák legalább két és legfeljebb három katasztrális hold földet kaphassanak.« Vagyis a minimum 2 katasztrális hold legyen és így ki kell küszöbölni azt, hogy 800—1000 négyszögöleket osztogassanak. (Rubinek István: Ahol nincs föld, ott mii csináljanak!) Elnök: Szólásra következik! (Senki.) Kérdem, kiván-e még- valaki szólani! (Nem.) Az előadó ur kivan szólni. Neubauer Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! A törvény 2. §-ának 5. pontjához következő mondatul kérem a földmivelósügyi minister ur által már ismertetett szöveget bevenni, az általam előterjesztett kiegészítéssel, nevezetééi január hó 31-én, csütörtökön. sen, hogy a törvény 2. %-a 1. bekezdésének 3. pontja alapján földhöz juttatandók között a törpe-, illetve kisbirtokos minőség tekintetében, amennyiben az emiitett törvényszakaszban felsorolt egyéb feltételek fenforognak, különbséget tenni nem lehet. Ugyanennek a bekezdésnek 1. pontja alapján az elsőbbségben való részesítés nem teljesíthető, ha a törpebirtokos hadirokkant, hadiözvegy és felnőtt hadiárva a törvény 2. §-a 1. bekezdésének 3. pontja alapján is földhöz juttatandó volna. Méltóztassék megengedni, hogy Dénes képviselő ur módosító indítványára vonatkozólag néhány megjegyzést tegyek. Először is indítványát ebben a beosztásban a törvényjavaslatba felveendőnek nem tartom, azért, mert nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslat 2. §-ának 5. pontja, amely azzal kezdődik, hogy intézkedik &. kis családi birtok mikénti meghatározásáról, természetszerűleg az egyöntetűség szempontjából csakis az alaptörvény 2, § 3. pontjára vonatkozó értelmezés alá vonható. Ez az értelmezés pedig nem erre vonatkozik. Én azonban ilyen maximumot azért sem tartanék helyesnek a törvénybe bevenni, mert ez rendkivül megszorítaná azt az elaszticitás\, amelylyel az alaptörvényt s az egész földreformot az alaptörvény irányadó szempontjai szerint végre lehet hajtani. Azoknak a kategóriáknak, amelyekről az alaptörvény 2. § 1. bekezdésének 2. pontja szól, olyan előnyöket biztositana ez a^ minimum, amely a többtermelés szempontjából s a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából legértékesebb földmivesosztály elől nagyon sok esetben elvenné a kielégítés módját. Az Alföldön vannak olyan helyek, ahol nagyszámú lakosság tömörül össze, ahol igen sok földnélküli napszámos van együtt, úgyhogy ez a körülmény úgyszólván egészen más szempontokat tesz szükségessé a földreform végrehajtása körül, illetőleg" tulajdonképen kiszakítva annak végrehajtását bizonyos egészséges agrárpolitikai szempontok szerint nem is teszi lehetővé. Ezen a novella igyekszik könnyíteni másképen. Ott t. L, ahol a föld rendelkezésre áll, ahol egészséges birtokegységeket lehet létesíteni, ott méltóztatik látni, hogy mindenképen végigvonul általában az a törekvés, hogy lehetőleg a kis családi birtok szempontja szerint legyen a kielégités mérve eszközölve, hogy annak megfelelően legyen lehetőleg kiterjesztve. Ez igy van. Viszont azonban a,z esetben, ha dacára annak, hogy megfelelő földterület rendelkezésre áll és az illetőknek anyagi és egyéni képességeik is megvannak, — amint ezt az alaptörvény 2. §-a első bekezdésének harmadik pontja előírja és amin a novella egyáltalán nem változtat — a földigénylések még sem elégíthetők ki, ebben az esetben nem azon az alapon lehet segíteni, hogy mi a 2. § első bekezdése második pontjára minimumot állapítunk meg, hanem olyan módon, amint erre a földmivelésüsyi minister ur is rámutatott, hogy tervszerű telepítéssel azokat a népesedési viszonyokat, íiéüességeloszlási viszonyokat megjaviíjuk, amelyeket ezek a mostoha kielégítések egyes helyeken előidéztek. Ezek alapján ellene vagyok Dénes t. képviselő ur módosító indítványának és kérem az 5. pontot az általam előterjesztett kiegészítéssel, minden más módosítás nélkül elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.)