Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-232
A nemzetgyűlés 232. ülése 1924. rein indltványoin ezen passzusát semmisnek tekinteni. Elnök : Kérdem a képviselő urat, hogyan módosul akkor a képviselő ur indítványa 1 ? Dénes István: A zárójelben lévő »vadházasság« szó kihúzandó. (Meskó Zoltán: Bagóhit az magyarul!) Elnök: Tehát a képviselő ur indítványa fennáll a zárójelben lévő vadházasság- szó kihagyásával. Kivan még valaki szólni! Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólani? (Meskó Zoltán: Már be van zárva a vita! — Rubinek István: Azután van joga szólni!) Az előadó ur kivan szólni. Neubauer Ferenc előadó: T. Nemzetgyü lés! A törvényjavaslat 2. §-ának 5. pontjához még hozzáteendő rendelkezésekre vonatkozólag- a földmivelésügyi minister ur által előterjesztett pótlásnak első mondata egyes képviselő uraknál azt az aggodalmat keltette, hogy ez a rendelkezés lényegesen változtat az alaptörvény 2. §-a harmadik pontjában megállapított feltételeken abban a tekintetben, hogy azok az összes körülmények figyelembe veendők ezen rendelkezés alkalmazásánál. (Rupert Rezső: Szó sincs róla!) Ezért bátor vagyok indítványozni, hogy a teljes megnyugvás és az ügy teljes tisztázása érdekében ezen mondat második sorában a »tekintetében« szó után szurassék be: »amennyiben a földhöz juttatandónál az emiitett törvényszakaszban felsorolt egyéb feltételek fenforognak«. Ez úgyis tulajdonképen magától értetődik és a rendelkezést lényegileg nem változtatja. Kérem ezen kiegészítő inditványoni elfogadását. Elnök: Méltóztatik tudni, hogy a minister ur nem uj bekezdést akar, hanem az 5. pont második bekezdésébe akarja ezt felvenni. Majd ott méltóztassék ezt az indítványt tenni. (Östör József szólásra jelentkezik. — Felkiáltások jobbfelől : A vita már be van zárva !) Mihez kivan a képviselő ur szólani ? Östör József: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: A képviselő urnák nincs módomban megadni a szót a házszabályokhoz. Östör József: Akkor a kérdés feltevéséhez kérek szót. Kérem az előadó urat, kegyeskedjék ezt a niódositó inditványt teljes egészében felolvasni, hogy jól megértsék. Elnök: Erre az ötödik pontnál fog sor kerülni, mert ezt nem most adja be az előadó ur, hanem az ötödik pont második bekezdéseképen kivánja ezt a módosítást beterjeszteni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Következik a határozathozatal. Dénes István képviselő ur a 4. és 5. ponthoz egy uj 5. pontot kivan felvétetni. Ebben a kérdésben kell a nemzetgyűlésnek döntenie. Tehát felteszem a kérdést: móltóztatik-e Dénes István képviselő ur indítványát elfogadni, igen; vagy nem ! (Igen f Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Dénes István képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! Dénes István képviselő ur indítványát elveti a nemzetgvülés. Következik az 5. pont. Szólásra következik! Forgács Mik'ós jegyző : Hall er József! Haller József : T. Nemzetgyűlés ! Meg vagyok győződve, hogy mindannyian át vagyunk hatva attól a gondolattól, hogy a törvényszerkesztésbén lehetőleg kerülni kell a határozatlan kifejezéseket. De különösen szükségesnek tartom ezt olyan törvényszerkesxtésnél, amely évi január hó 3:1-én, csütörtökön. 101 legközvetlenebbül az egyszerű népet érinti. Ez az 5. §-a az alaptörvénynek azt a hiányosságát kivánja helyrehozni, hogy a családi kisbirtok biztosabban Írassék körül, de elköveti ugyanazt a hibát, amely ebben a tekintetben az alaptörvényben is benne van, hogy nem precíz és határozott fogalmakkal dolgozik. Elismerem, hogy a családi kisbirtokot területileg meghatározni igen nehéz azon oknál fogva, hogy az ország különböző területem mások és mások a termelési és a talajviszonyok, de azt az ebben az ötödik pontban használt kifejezést, hogy ezt a kis családi birtokot olyanféleképen kell meghatározni, hogy egy 'átlagos földmivescsaládnak kellő szorgalom és megfelelő gazdasági felszerelés mellett megélhetést nyújtson, olyan határozatlan kifejezésmódnak tartom, amely alkalmas arra, hogy tetszés szerint tágítható és szűkíthető legyen és többféle magyarázatra adjon alkalmat, Épen ezért nem alkalmas arra, hogy annál az egyszerű népnél, amelynek érdekeit legközvetlenebbül érinti, megnyugvást keltsen. Én különösen hivatkozom e tekintetben arra, hogy a legszélsőségesebb végletek állanak fenn; hivatkozom arra a szerencsétlen állapotra, hogy például az ország nagy területein el van terjedve az egyke. Ha valaki ebből fog kiindulni és azt fogja mondani, hogy itt egy földmivelőcsalád átlagos létszáma 3 — apa, anya és egy gyermek — ez nem lesz helyes, mert ezzel szemben fog állni például a 9 gyermekes családapa, amilyet én is többet ismerek kerületemben. Itt tehát olyan tág tere marad a birói kogniciónak, az egyéni gondolatnak és meghatározásnak, hogy ezt én a törvényszerkesztés szempontjáhól nem tartom kívánatosnak. Én azon a példán elindulva, amelyet Farkas Tibor képviselőtársam az előbb felhozott, nem terjesztek be konkrét inditványt, de felhívom az igen t. földmivelésügyi minister ur figyelmét arra, hogy nagyon kívánatos volna, ha legalább minimumot állapítanánk meg, ha uiegmondanók, Jiogy átlag-os földmiveiscsalád alatt olyan családot értünk, amelynek legalább 5—6 tagja van, s esetleg hozzá lehetne tenni, hogy kivételesen az igen nagy tagú családok még külön kedvezményben is részesülnek. Valóban gondolni kellene arra, hogy például egy 9—10, sőt 11 tagú család nem tud akkora földecskéből megélni, amekkoráiból egy 4—5 tagú földmi ve scsalád tud megélni, ha esetleg helyenkint ezt a számot állapítják meg. Tisztelettel kérem az igen* t. földmivelésügyi minister urat — szerény nézetem szerint még a harmadszori olvasás során is alkalom volna erre — hogy ezt az »átlagos« kifejezést valamiképen méltóztassék konkretizálni. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Létay Ernő! Létay Ernő: T. Nemzetgyűlés! Én is hasonló szempontokból indulok ki, mint az előttem szólott képviselőtársam. Ha ugyanis valamennyien beismerjük azt, hogy a földreform tekintetében csak kerettörvénnyel lehet dolgoznunk, — mert hiszen az ország földterületének, különféle megoszlása miatt, a helyi viszonyoknak változandósága és változékonysága folytán abszolúte megállapított normákat nem lehet az ország különféle helyein felállítani, — legalább mégis igyekezzünk a novella megalkotásánál arra, hogy olyan irányzékot adjunk az eljáró bíróságnak, amely a kerettörvényből lehetőleg egy végrehajtható valóságos gyakor lati testet adjtfn a kezébe, Annak a kifejezésnek.
