Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-218

'> A nemzetgyűlés 218. ülése 1924. évi január hó 8-án, kedden. egy külön elaborátuma. Végeredményben egy egészen uj jegyzőkönyv jött létre, amely tartalmaz részeket az egyikből, a másikból és a harmadikból is. Ez a jegyzőkönyv tulaj donképen két részre oszlik. Az első részében azok a kötelezettségek soroltatnak fel, amelyeket a velünk szemben álló államok velünk szemben vállalnak. A jegyzőkönyvnek ez a része majdnem szószerint — bizonyos csekély stiláris módosításoktól eltekintve — azonos azzal a szöveggel, amely az analóg osztrák jegyzőkönyvben az Ausztriával szemben álló hatalmak tekintetében vétetett volt fel. Ezek a kötelezettségek megint három különféle deciziót tartalmaznak, nevezetesen, hogy a velünk szemben álló hatalmak tiszteletben fogják tartani Magyarország függetlenségét, tiszteletben fogják tartani területi integritását és szuverenitását ; másodszor, hogy ebből a rendezésből nem keresnek semmiféle oíyan speciális előnyt, amety nem volna kongruens az intendált céllal, nem keresnek olyan speciális előnyt, amely a hitelezők érdekeit is érinteni képes volna és harmadszor hogy tartózkodni fognak minden olyan cselekvéstől, amely a megkötendő konvenciók szellemével állana ellentétben, vagy a hitelezők érdekeit sértené. A második része ezen jegyzőkönyvnek, amely Magyarország kötelezettségeit tartalmazza, az osztrák esetben létesitett jegj^zőkönyvtől és az Ausztriára vonatkozó kötelezettségektől eltér. Eltér azért, mert hiszen az eset egészen más és egészen más körülmények voltak azok, amelyeket figyelembe kellett venni. Nevezetesen Ausztria esetében az Ausztriával szemben álló hatalmak attól tartottak, attól óvakodtak, az ellen kivántak védekezni, hog}^ Ausztria arra használhassa fel a szanálást, hogy a saint-germaini szerződés egyik tiltó pontját megszegve Németországhoz csatlakozást keressen, hogy ezáltal szuverenitását, állami függetlenségét kompromittálhassa. Ez az eset, ez a félelem Magyarországgal szemben természetesen nem állott fenn és ennek folytán a velünk szemben álló hatalmak nem ez ellen kivántak védekezni, hanem védekezni kivántak az ellen, hogy Magyarország szanálását, megerősödését, újra feltámadását arra használhassa fel, hogy a trianoni szerződésben vállalt kötelezettségeit figyelmen kivül hagyhassa és nevezetesen, hogy a trianoni szerződésnek katonai pontjait esetleg figyelmen kivül hagyja. Ennek következménye azután természetszerűleg az, hogy a Magyarország által vállalt kötelezettségek eltérőek azoktól a kötelezettségektől, amelyeket Ausztria vállalt. Magyarország ebből kifolyólag újból elismeri a trianoni szerződés stipulációit, nevezetesen elismeri annak katonai vonatkozású határozatait. Másodszor pedig — és ez a kötelezettsége Magyarországnak azonos a velünk szemben álló hatalmak által vállalt kötelezettségekkel — hogy nem fog semmit sem tenni és tartózkodni fog minden olyan cselekvéstől, amely cselekvés a megkötendő konvenciók szellemével ellentétben állana és a hitelezők érdekeit sértené. Ehhez fűződik egy további magyarázat, egy további exemplifikáció, amely megint majdnem szószerint azonos azzal a szöveggel, amely az osztrák protokollumban foglaltatik, de mégis bizonyos eltéréssel, amelyre mindjárt bátor leszek rámutatni. Nevezetesen az mondatik, hogy természetesen Magyarország megtartja szabadságát gazdaságpolitikai és kereskedelempolitikai téren az egész vonalon ; hogy természetesen megtartja szabadságát arra vonatkozólag, hogy vámtarifáját megállapíthassa és érdekeinek megfelelő kereskedelmi szerződéseket köthessen. Ehhez fűződik egy kissé homályos hangzású pont, amely azonban nem jelent egyebet, mint azt, hogy ez a szabadság nem használható fel Magyarország részéről arra, hogy vámuniót, egységes Vámterületet létesitsen bármely más állammal. Itt következik a különbség az osztrák és a magyar protokollum között. Az osztrák protokollumban ezenfelül egy passzus foglaltatik, amely megtiltja Ausztriának, hogy bizonyos speciális előnyöket nyújtson bármely más államnak a gazdaságpolitikai vagy a kereskedelempolitikai tárgyalásokban. Ez kihagyatott a magyar kormány reprezentációja folytán a szövegből, miután mi a magunk részéről azt, hogy mi ne adhassunk különleges és speciális előnyöket bármely államnak, amellyel szerződni akarunk, épen ellentétesnek tartjuk azzal a szabadsággal, amelyet a mondat elején maga a protokollum is tartalmaz, úgyhogy ez a rész kimaradt és Magyarországnak szabadságában áll, amennyiben ez a trianoni szerződésnek erre vonatkozó pontjaival nincs ellentétben, hogy a kereskedelempolitikai tárgyalásoknál bármely államnak érdekei szerint speciális előnyöket, olyan előnyöket is adhasson, amelyek más államokra azután nem vonatkoztathatók. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Sokat beszéltek bizonyos titkos feltételekről (Halljuk 1 Halljuk!), sohat emlegettek a nagy nyilvánosság előtt is olyan feltételeket, amelyekről a kormány nem számolt be, amelyekről nem nyilatkozott, de mégis előfeltételei a rendezésnek. A magam részéről meg kell hogy mondjam aperte és egészen nyíltan, hogy semmiféle titkos feltételei a rendezésnek nincsenek. (Horváth Zoltán : Most Belgrádban majd megcsinálják !) Sajnálattal kell konstatálnom, hogy ebben a tekintetben némely körök nagy erőlködéseket folytattak, hogy a maguk kívánságait, mint olyanokat állítsák oda, amelyek feltételként szabattak a magyar kormánnyal szemben. Minderiekelőtt dezavuálnom kell azt, mintha a katonai kontroll tekintetében ilyen megegyezés létesült volna. (Rupert Rezső : Elég a trianoni !) A magyar kormány elejétől végig azon az állásponton volt, hogy a trianoni szerződésben vállalt kötelezettségeken túlmenően semmiféle kötelezettséget vállalni nem hajlandó és semmiféle magyar kormány nem állhatna meg a nemzet és a nemzetgyűlés előtt, amely a trianoni szerződésben vállalt katonai kontrollon túlmenő vagy azt módosító, hatékonyabbá és erősebbé tenni alkalmas stipulációkat elfogadna. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) De más is mondatott. Példának okáért, hogy az államformát kell hat hónapon belül rendezni, a királykérdést kell hat hónapon belül elintézni, hogy előfeltétele a kölcsönnek az, hogy a kormányzó lemondjon és hasonlók. Belügyi téren azt mondták, hogy koaliciós kormányt kell léte-