Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-218
A nemzetgyűlés 218. ülése 1924. évi január hó 8-án, kedden, Scitovszky Béla és PestJby Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Az iademnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —"Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakovszky Iván, gr. Csáky Károly, Vass József, Bud János. (Az ülés kezdődik d. e. 11 óra 45 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bodó János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovits György jegyző ur, a javaslatok elíen felszólalókat pedig Csík József jegyző ur. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Felszólalásomnak nem az a célja, hogy az indemnitási vita rendjén elhangzott kritikákkal szemben a kormány álláspontját kifejtsem, hanem kizárólag az, hogy a nemzetgyűlésnek jelentést tegyek azokról a tárgyalásokról, amelyeket a magyar kormány nevében Parisban a Népszövetség tanácsával folytattunk és ezáltal még módot nyújtsak a Ház tagjainak arra, hogy az indemnitási vita rendjén ezzel a kérdéssel, amennyiben szükségesnek látják, foglalkozhassanak. (Halljuk 1 Halljuk 1) T. Nemzetgyűlés ! Amint méltóztatnak tudni, arra, hogy a Népszövetség Magyarország rekonstrukciója iránt, még pedig külföldi segitséggel, kezdeményező lépést tegyen, az utat a jóvátételi bizottságnak október 17-én hozott határozata tette szabaddá, amely következménye volt azoknak a genfi tárgyalásoknak, amelyekről annakidején a Háznak beszámoltam volt. A jóvátételi bizottság október 17-iki határozata kimondta azt, hogy az első kölcsön, amelynek segítségével Magyarország pénzügyi helyzetét szanálni kívánja, ki lesz véve a reparációs fizetések terhe alól ; kimondotta egyúttal azt is, hogy esetleg egy később felveendő második kölcsön reparációs fizetésre fordítható, illetőleg annak egy része reparációra igénybe vehető lesz. Ennek a határozatnak volt a következménye az, hogy a Népszövetség a szekretariátus megbízottait Budapestre küldötte információk szerzése végett ; a továbbiakban pedig az volt a következménye, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottsága Londonban a magyar kormány kiküldötteinek közbejöttével kidolgozta a szanálási programmot és végeredményben a következménye volt azután a Népszövetség tanácsülése Parisban, amelyen személyesen is megjelentem, és amely tanácsülésnek hivatása volt, hogy egyfelől végleg megállapítsa a szanálási programmot, másfelől pedig a meghívott és érdekelt hatalmakat, amelyek a tanácsülésen részt vettek, ezen szanálási programúinak megnyerje és mellette lekösse. A feladat tehát az volt, hogy három kérdés nyerjen megoldást ; nevezetesen, hogy mindenekelőtt rendeztessenek azok a kölcsönös és politikai természetű kötelezettségek, amelyek biztosítékot voltak hivatva nyújtani ugy a kölcsönadóknak, mint az összes érdekelt államoknak arra nézve, hogy a kölcsön kizárólag csakis Magyarország rekonstrukciójának céljaira fog felhasználtatni és kizárólag csakis a béke érdekeit szolgálja. Másik célja az volt, hogy tényleg m egállápittassék a szanálási programm és megállapittassanak mindazok a részletkérdések, amelyek ezzel összefüggésben állanak és végeredményben mint harmadik pont előkészíttessék a reparációs bizottságnak a zálogjogok felfüggesztésére vonatkozó határozata. Ezen munkának következményeképen jött létre három különböző élaborât um : az 1. és 2. számú jegyzőkönyv és a népszövetségnek egy jelentése, amelyben foglaltattak azután utólag a reparációs kérdésre vonatkozó határozatok, miután azok a 2. számú jegyzőkönyvből a magyar kormánynak reprezentációja folytán kivétettek. Mind a három elaborátumról külön akarok a nemzetgyűlésnek beszámolni. Az 1. számú jegyzőkönyv — amint méltóztatnak tudni — a kölcsönös" politikai természetű kötelezettségeket tartalmazza, amelyeknek rendezése előfeltétele volt a kölcsön és szanálási munka megindításának. Ezen protokollum alapjául három különböző elaborátum szolgált. Az egyik hasonló, illetőleg analog jegyzőkönyv, mint amelyet az osztrák esetben a népszövetség létrehozott volt, azután volt a kisententenek egy elaborátuma és végül volt a magyar kormánynak NAPLÓ XIX, I
