Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-219

À nfmzelgyűlés 219. alèse 1924 ben. Kétszáz év alatt számuk 12.000-ről 900.000-re emelkedett; nem a természetes szaporodás, hanem a keletről történt bevándorlás következtében. (Friedrich István: Olyan, mint a bankjegyinfláció, ugyebár? — Derültség. — Nagy Ernő: Miért engedték be a galíciaiakat? — Zsirkay János: Bartha Miklóst megkövezték azért, mert erre rámutatott!) Nálunk a zsidóság szociális tagozódása is hasonlíthatatlanul kedvezőbb mint a keresztényeké. Végül az is tény, hogy a gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, valamint a sajtóügyi élet terén túlsúllyal jelentkezik. (Eckhardt Tibor: Ha angolok volnának, éppen olyan baj volna! Idegenek!) Ezek tények, amelyeket mindenki elfogad, amelyeket mindenkinek el kell fogadnia, de amelyekből nem mindenki ugyanazt a következtetést vonja le. (Ugy van! balfelől.) Én pl ama tényből, hogy a földbirtok 11 százaléka akár tulajdon, akár bérlet alakjában zsidó kézen van, azokra a magas egyházi méltóságokra vonok le hátrányos következtetést, {ügy van! a balközépen. Egy hang jobbfelől: Nem is leszel püspök!) akik zsidóknak adták bérbe földjeiket, nem keresztényeknek, (ügy van a balközépen.) és azokra a keresztény nagybirtokosokra, akik birtokaikat meg nem becsülték, elkótyavetyélték, zsidó kézre juttatták, mialatt keresztény testvéreink kivándorolni kényszerültek a földbirtok helytelen megoszlása miatt. (Zsirkay János: Tiszta fajvédő álláspont! — Nagy Ernő : Ebben nem a zsidó volt a bűnös!) Ezt mondom én is ! (Eckhardt Tibor : A Ziehyektől végig az összes korifeusok igy csináltak! — Csik József: Ezek aranyigazságok!) Hogy a forradalom előtt a sajtó kilenctizedrésze zsidó kézen volt, szintén a mi indolenciánk következménye, mert ki gátolt meg bennünket abban, hogy keresztény sajtót csináljunk, teremtsünk? (Eckhardt Tibor: A kormány! — Sándor Pál: Ez a kormány szubvenciókat adott önöknek!) Akkor is pénzkérdés volt. Miért nem áldozott a keresztény tőke erre a célra? Mi sajtóvasárnapokat rendeztünk künn a vidéken, filléreket szedtünk össze, pedig néhány gazdag keresztény ur egy gesztussal elintézhette volna az egészet. (Meskó ' Zoltán: Gesztus volt, de pénzt nem adtak! — Derültség.) Azt mondják, azt halljuk, hogy az Az Est destruált a háború alatt. Hát miért nem csináltak egy kontra-Az Est-et, egy konstruktiv Az Est-et az illetékesek, miért nem realizálták a pápa tanácsát: scriptis scripta opponenda — irás ellen Írást? Azért, mert nem akartak a zsebükbe nyúlni. (Csik József: Nem láttak tovább az orruknál, most sem látnak! — Meskó Zoltán: Most sem! Pápaszemet nem küldhetünk mindegyiknek, hogy tisztán lássanak!) Azt mondják, hogy a kereskedelmi pályát a zsidók lepték el. Igaz, de miért akart a magyar keresztény középosztály a múlt század közepe óta csak a közigazgatásban és a politikában elhelyezkedni? Miért tartotta csak azt urnák, aki az állam kenyerét eszi? (Sándor Pál: Nagyon igaz!) Hála Istennek, hogy a nagy gazdasági krizisben lehullott szeméről a hályog és ibelátja, hogy a kereskedelem hasznos és tisztességes foglalkozás, (ügy van! balfelől és a balközépen.) Ugy gondolom, igen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a zsidóság pénzügyi, gazdasági hatalma nem kis részben a mi élhetetlenségünk folyománya. (Ugy van! balfelől és a balközépen. — Gömbös Gyula: Rossz irányítás! Rossz politika!) Ezzel az őszinteséggel tartozom kérészét'?" január hó 9-én, szerdán. 55 tény testvéreimnek még akkor is, ha meg is köveznek érte. (Erdélyi A;adár: Dehogy kövezünk meg! Igazad van nagyon! — ügy van! jobbfelől.) Ugyancsak ilyen őszinteséggel szegezem le azt is... (Zaj balfelől. — Zsirkai János: A kurzusban minden lehetséges! Egyáltalában nem azonosítjuk vele magunkat! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Griger Miklós : Ugyancsak ilyen őszinteséggel szegezem le azt is, hogy a zsidóságnak ezt a gazdasági túlsúlyát a kereszténység nem nézheti közönnyel, (Ügy van! a jobboldalon és a balközépen.) ezzel szemben védekezni nemcsak joga, de kötelessége is. (Eckhardt Tibor: Ha élni akar!) A kérdés csak az, hogy milyen eszközökkel. Én erre azt felelem, (Halljuk! jobbfelől.) hogy a mai korhoz, századunk civilizációjához, az emberiség haladásához (Strausz István: A keresztény valláshoz!) méltó eszközökkel és nem azokkal, amelyek már ükapáink kezében csütörtököt mondtak és legkevésbbé azokkal, amelyek becsületes keresztényhez teljességgel méltatlanok, a keresztény gondolattal és erkölccsel összeférhetetlenek, (ügy van! a, bal- és a jobboldalon.), nem pogrommal és nem bombavetéssel. (Szabó József: Még kakaóbombával sem!) A gyilkos: gyilkos, (Ugy van! Ugy van!), Isten parancsainak lábbal tiprója, égbekiáltó bűnnek elkövetője; Aischilos Klitemnestrája szerint: ha a világ összes vizei is összetorlódnak egy folyamba, hiába mossák az ő kezét. In concreto milyen eszközökkel akarnám én a zsidókérdést megoldani? (Halljuk! Halljuk!) A zsidókérdés megoldásában fontos szerepet juttatnék a szigorú határzárlatnak. ami nem jelent igazságtalanságot a benszülött ós hosszabb idő óta itt lakó zsidósággal szemben, amely itt élhet és boldogulhat, de a külföldi országok ghettóival szemben nem tartozunk ezzel az udvariassággal. (Nagy Ernő: Ezt akartuk mi Beregben és megakadályozták! — Meskó Zoltán: Biztosan Guláesy!^ Derültség.) A zsidóság számbeli növekedésére, bevándorlás utján történő mesterséges növekedésére ebben az országban már nincs szükség, mert én egyetértek Ady Endrével, aki azt irta, hogy a keleti kontempláló természetű fajtákra nézve a zsidóság kovász, amely a tésztát megkelésre ösztönzi, ám a zsidóság kovász-szerepe egyúttal azt is jelenti, hogy mennyisége határolt legyen. (Szabó József: Mert akkor savanyu lesz a kenyér!) Szóval ujabb zsidó proletariátust nem engednék beözönleni az országba, de egyenként beszivárogni sem, viszont becsületes szociálpolitikával a keresztény magyarságot olyan gazdasági helyzetbe hoznám, hogy az nem kényszerülne Amerikába kivándorolni, hanem itt élhetne a nemzeti társadalom erősítésére. Ezzel kapcsolatosan az egyke ellen nyíltan hadjáratot indítanék. Kultúrát adnék továbbá a falunak, a falu keresztény lakosságának: nyolc osztályból álló elemi iskolát, rendszeres iskolán kivüli népoktatást, könyvtárat stb. Amikor gróf Széchenyi István felsóhajtot: Elvész az én népem, mert tudomány nélkül való, — a keresztény magyarságra gondolt és igaza volt. Ünnep- és vasárnap szigorú alkohol-tilalmat vezetnék be falun. (Ugy van! Ugy van!) Keresztény ifjúságunk vasár- és ünnepnap a korcsmákban züllik, ott pocsékolja pénzét, egészségét, erkölcsi tőkéjét Egy oláh közmondás azt mondja, hogy udvarias görög,