Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-228
'Â nemzetgyűlés 228. ülése 1924. baloldalon.) Én a kormány iránt bizalommal nein viseltetem. (Felkiáltások jobhfelől: Hála Istennek!) Felfogásom az, hogy sem ez a kormány, sem ez a nemzetgyűlés a kölcsön dolgában, amely messze kiható időre dönti el az ország sorsát, határozathozatalra nem jogosult. Az én kivánságom az, hogy a választójog törvényes szabályozására vonatkozólag intézkedés történjék, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) hogy a választójog a demokratikus felfogásnak megfelelően egyenlő, titkos legyen az egész országban. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha ez megtörtént, oszlassák fel a nemzetgyűlést, s a választók döntsenek, hogy vájjon kell-e az országnak kölcsön, s ha kell. milyen feltételek mellett. (Igaz! Uay van! a szélsőbaloldalon.) Az imdemnitást nem fogadom el. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelöl.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Peidl Gyula képviselő ur a mai ülés első szakában beszéde folyamán a következőket mondotta: »Jog- és igazságérzetem fellázad az ellen, hogy a gyilkosok szabadon járjanak, s hogy nem tudom, ha valakivel kezet fogok, még ebben a Házban is, nem véres-e az a kéz.« (Nagy zaj a jobboldalon. — B. Podmaniczky Endre Hallatlan!) A képviselő urnák ez a kijelentése az összes képviselő urakra gyanúsító és mélyen sértő. A képviselő urat ezért a sértő kifejezésért rendreutasitom. (Helyeslés a jobboldalon.) A helyettes ministerelnök ur kivan szólani. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Vass József munkaügyi és népjóléti minister, a ministerelnök helyettese: T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. képviselő ur beszéde folyamán délelőtt bizonyos megjegyzések hangzottak el a kormányzó urra vonatkozólag. Nevezetesen — ha jól emlékszem, mert a hiteles szöveg még nem állt rendelkezésemre — abban a vonatkozásban, hogy Lehner képviselő urra történt hivatkozás. (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki az ? Ilyen nincs!) Pardon, Lendvai képviselő ur, bocsánatot kérek, igazán csak véletlen volt, ;— Lendvai képviselő urra történt hivatkozás, ha jól emlékszem, olyan vonatkozásban, hogy azok az atrocitások, kivégzések és nem tudom mik, amelyek megtörténtek, a fővezér parancsára vagy felhatalmazására történtek volna. Ehhez azután az igen t. képviselő ur jónak látott bizonyos konzekvenciákat hozzáfűzni a maga részéről, igaz, hogy feltételes módon, kijelentve azt, hogy amennyiben ezek igazaknak bizonyulnának, igy és igy vélekednék az igen t. képviselő ur. Én a kormányzó ur magas személyének a vitába ilyen módon való bevonását feltétlenül perhorreszkálom itt a nemzetgyűlés előtt. (Helyeslés jobbfelől.) Anélkül', hogy bele akarnék most mélyedni a kérdés érdemébe, minthogy Lendvai igen t. képviselő ur — ha jól tudom — épen jelen van és tiltakozik az ellen, hogy ő ilyen értelmű kijelentést tett volna, kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy ennek következtében összeomlik az a feltételezés is, amelyhez a 1 képviselő urnák következtetéseit fűzni méltóztatott. Meg vagyok arról győződve, és amennyire én a tényeknek ismeretében és birtokában vagyok, kijelentem, hogy a kormányzó ur magas személye felette áll minden néven nevezendő ilyen inszinuációnak, (Ügy van! Ugy van! jobbfelől.) s már csak ezért is kérnem kell, hogy a kormányzó ur személye ilyen módon ne vonassék bele a Ház vitáiba. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Még tovább is kell mennem. December 29-én tartatott egy, gondolom, demokrata párti vacsora. Nem jól emlékszem már a dolgokra és kikerülte figyelmemet a lapok közlése, de ha jól tudom, Zsilinszky igen i képviselőéi'?" január hó 24-én, csütörtökön. 41? társam felhozta az ott a kormányzó ur ellen állítólag elhangzott kijelentések ügyét. Ezt a dolgot annyira sürgősnek találtam, hogy a magam részéről kénytelen voltam elrendelni a rendőri vizsgálatot abban az irányban, hogy kiderittessék, vájjon tényleg elhangzottak-e ott {Élénk helyeslés jobbfelől. — Rassay Károly: Roppant érzékeny jogrendünk van!) azok a kijelentések. Megvagyok róla győződve, hogy valamennyiünknek és minden magyar polgárnak a lelkéből beszélek és minden komolyan és higgadtan gondolkozó ember lelkéből szólok, amikor azt mondom, hogy az államfő személyét sem a parlamentben, sem pedig a parlamenten kivül ilyen módon vitákba, diskussziókba bele vonni nem szabad, ez legalább is illojális eljárás. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Amennyiben törvénnyel kell üldözni az ilyen eljárást, megtörténik a megfelelő lépés, ami pedig a parlamentet illeti, már kijelentettem, hogy kérnem kell a Ház minden oldalát, hogy méltóztassanak a kormányzó ur személyét teljesen kikapcsolni az ily módon való tárgyalásokból. (Helyeslés jobbfelől.) Ettől eltekintve, néhány szóval reflektálni kivánok arra, amit a képviselő ur beszéde legvégén jónak látott felemliteni, t. i. arra, hogy egy szózat hangzott el, amely a nemzetet takarékosságra és a viszonyokhoz hozzásimuló szerény életre intette és valami kontrasztot méltóztatott konstruálni a képviselő urnák a tekintetben, hogy Diósgyőrre az államfő milyen módon ment el. Nagyon sajnálom, hogy ez a fejtegetés elhangzott, nagyon sajnálom azért, mert végre is a magyar államfő kell hogy állásának méltóságát bár szerény keretek között, de ezen szerény keretek között reprezentálja. r Őszintén megvallom, azt hittem, amikor, méltóztatott elkezdeni olvasni a névsort, hogy egy hosszú névsor fog kikerülni és mindössze hat egyén nevét méltóztatott felolvasni, (Peidl Gyula: Én szerényigény ti vagyok!) mint akik a kormányzó ur kiséretében voltak. (Felkiáltások, jobbfelől: A mai beszéd többe kerül! A világítás többe kerül!) Elismerem, hogy az igen tisztelt képviselő ur szerényigényü, de bocsánatot kérek, nem arról van ' szó, hogy a képviselő urnák saját személyére milyenek az igényei és arról sem, hogy nekem milyen igényeim vannak. Itt arról van szó, hogy méltóztatott kifogás tárgyává tenni a kormányzóságnak közismerten rendkivül szerény magatartását (Peidl Gyula: Eltérők a felfogások!) és amennyiben ezt a konkrét tényt méltóztatott fehozni, magára erre a konkrét tényre is teljes jóhiszemüség-gel megjegyzem és megállapitom, hogy ennél szerényebben már csakugyan nem vonuhatott ki a magyar államfő, a magyar kormányzó. (Peidl Gyula : Legfeljebb a német birodalom elnöke lehet még* szerényebb!) Én azt látom, nem tudom, jól látom-e, és nagyon örülnék, ha nem jól látnék, nagyon örülnék, ha tévednék abban a gyanitásomban, hogy az utóbbi időben, körülbelül két hónap óta, szinte szisztematikusan folyó támadások, furkálátsok és gyanusitások tapasztalhatók különböző tényezők részéről a magyar államfő személye, környezete és mag-atartása ellen. (Neubauer Ferenc: Végső elkeseredés!) Figyelmeztetek mindenkit — és ennek a figyelmeztetésnek a súlya, lojálisán kijelentem, nem a t. képviselő ur személyére vonatkozik — de figyelmeztetek mindenkit arra, hogy ez a szisztematikus támadás és furkálás tulajdonképen egy óriási nagy érték destruálása akar lenni,
