Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-228

414 \A nemzetgyűlés 228. ülése 1924. hoerv egy és ueryanaz a kormány hat hónaüon belül igy megváltoztathassa felfogását ilyen alapvető, sorsdöntő kérdésben. A kölcsönnel kapcsolatosan fel kell említenem, ami talán nem titok, hogy én a kormány egész külpolitikáját kezdettől fogva nem helyeslem. Igaz, hogy belpolitikáját sem kevésbé helytelenítem. Nem helyeslem azért, mert igénytelen megítélésem szerint az eurónai politikai konstelláció bennünket kényszerűséggel arra utal. hogv a kisentente országai felé orientálódjunk. Minden megmozdulás Magyarországon, amely ellenséges színezetű ezekkel az országokkal szemben, logice csak oda vezethet,hogv ezt a kisentente-ot velünk szemben mindig szorosabbra és szorosabbra fűzze. Meg akkor is, ha köztük bizonyos, kisebb vagy nagyobb érdekellentétek állanak fenn. minden magyar meg" mozdulás arra Veszteti őket. bogy ezeken az esetléces ellentéteken túltegvék magukat, és egyesülésre ösztönzi őket az elképzelt közös ellenséggel, Magyarországgal szemben. Miután másrészt nem lehet véleményeltérés közöttünk afelől, hogy az adott viszonyok között nedig szó sem lehet arról, hogy támadóan léphessünk fel akármilyen jogosnak hitt okokból is, ennélfogva a józan ész azt parancsolja, hogy a kényszerhelyzetből levonva a konzekvenciákat, igyekezzünk olyan politikát folytatni, amely Magyarországot nem tünteti fel ellenségnek, amely megnyugtatólag hat, amely nyugalmat biztosit és amely tehát bizalmat is kelthet velünk szemben. Csak ilyen üolitika vezethet oda, hogy a Magvarországra nézve szükséges bizalmat az egész külföldön megszerezhessük és igénytelen felfogásom szerint ilven politika hiányában jutottunk el oda. hoffv ma sem tudjuk, hogv az ország kap-e külföldi kölcsönt, de azt tudjuk, hosry ha kan, akkor annak feltételei hasonlithatatlanul súlyosabbak lesznek anyagi és morális szempontból, mint amilyen feltételek mellett Ausztria kölcsönhöz juthatott. A felelősség szempontjából kell hogy leszögezzem azt a tényt, hogv amikor a ministerelnök ur elsőizben utazott külföldre a kölcsönnel kapcsolatosan, akkor én két kérdést vetettem fel egy akkor tartott bizalmas konferencián. Az egyik az volt: egyetért-e velem a ministerelnök ur abban, hogy az európai politikai konstellációk között a kisenfente országainak ellenzése mellett külföldi kölcsönt egyáltalán nem kaphatunk, és ha ebben velem egyetért, akkor előkészitette-e megfelelő politikai előrelátással a talajt a kisentente országainak kormányainál arra, hoey ez az ellenzés a külföldi kölcsönt meg ne akadályozza! A ministerelnök ur egyik kérdésemre sem tudott akkor kielégítő választ adni. ennek megfelelően nem lehet kielégitő az eddigi kölesöntárgyalások eredménye sem. Nem kivánok ma belemenni annak vitatásába, vájjon megfelelő más politikával mennyiben lehetett volna kedvezőbb, célravezetőbb, mert megfelelőbb összegű kölcsönhöz jutni és mennyiben lehetett volna kedvezőbb feltételeket elérni. Azt azonban le kell szögeznem, t. Nemzetgyűlés, hogy ha itt a ministerelnök ur azon panaszkodik abban a már emiitett beszámolóiában, hogy a külföldön tévesen Ítélik meg Magyarország gazdasági helyzetét, amennyiben ott felfogás, hogy egyrészt budgetális r szempontból, másrészt a korona külföldi értékelése szempontjából Magyarország sokkal kisebb összeggel sokkal könnyebben talpra áll hat. mint Ausztria, ha. mondom, a ministerelnök ur e tekintetben itt panaszokat hangoztat, akkor a panaszok előidézéséért a magyar kormányzat a felelős. Mert hogy a korona Zürichben jobban értékeltetik még ma is, mint az osztrák korona, évi január hó 24-én, csütörtökön. annak a magyar kormány erőszakos pénzügyi üolitikája az oka, amely, nem tudom, milyen fikcióból kiindulva vezetett oda, hogy Zürichben a koronát pedig tartani kell. ha akármi történik is. (Zaj a, jobboldalon. — Batitz Gyula: Ki az elnök odaát? Nincs még megválasztva?) Én teljes tisztelettel azon a véleményen vagyok, hogy a képviselő uraknak nem kötelességük meghallgatni egy nekik nem tetsző beszédet. (Csontos Imre : Meguntuk már kegyetlenül! Meguntuk már magát! Mée

1 a bűnünket sem untuk meg ugy, mint magát!) A képviselő uraknak módjuk van arra, hogy egy ilyen beszéd meghallgatása ellen védekezzenek, azonban, azt hiszem, bátran illojálisnak nevezhetem azt az eljárást (Rassay Károly: Ugy van!) ha itt egészen gyűl ésszerűen hátat forditva állnak össze a t. képviselő urak privát fraccsra. (Csontos Imre: Nem is komolyan beszélt! — Fakovszkv István: Itt szakértő nyilatkozott! — Peyer Károly: Lloyd George megszólalt! — Csontos Imre: Kevés komolyság van bennük! — Peyer Károly: Karcagi tudós! — Rakovszky István: In vino Veritas! — Csontos Imre: Én nem ittam annyit, mint a kegyelmes ur, mióta megvagyok, annyi bizonyos! — Peyer Károly: Talán az a hiba! — Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Peidl Gyula: Az imént már érintettem, hogy egy olyan politika inaugurálása szükséges, amely megnyugvást kelt. amely a körülöttünk levő országok biztonságérzetét nem zavarja. Egy ilyen politikának előfeltétele azonban már régen is az volt és ma is az, hogy itt semmiféle titkos alakulatokat ne tűrjön meg a kormány. Ebből a szempontból egy kicsit elkésettnek, sajnálatosan elkésettnek tartom, ha ezt az úgynevezett alföldi brigádot a kormány csak most oszlatja fel komolyan és elhatározottan. (Saly Endre: Még nem biztos!) Méltóztassék elképzelni a hatását ennek. — velem együtt talán emlékeznek a képviselő urak — hogy néhány hónappal ezelőtt valamilyen külföldi ellenőrző bizottság — nem tudom mi a hivatalos címe — kiszállt Kecskemétre és ott fegyvereket keresett. Akkor ott fegyvereket nem találtak és eredménytelenül visszajöttek onnan. Most azután — egypár hónappal később — kiderül, hogy ott igenis voltak fegyverek, hogy alföldi brigád cimen onnan szerveztek bizonyos fegyveres titkos alakulatokat, onna_n neveztek ki helyi brigádparancsnokokat, stb. És a kormány ma nem tudom milyen okból, nagyon szőrmentén bánik ezzel a brigáddal és kiállítja neki a bizonyítványt, hogy hiszen ez a kormány tudtával alakult annakidején. Hja, de ha azok a külföldi urak elmentek Kecskemétre fegyvert keresni, akkor azok ugy látszik, jobban voltak informálva, mint én és sok más ember, akik az alföldi brigádról mostanáig nem tudtunk semmit. Azok azonban elmentek oda fegyvereket keresni, tehát minden esetre tudtak valamit a dolog felől. És ha most kiderül, hogy ez az alföldi brigád a kormány támogatásával szerveződött, akkor ez semmiképen nem lehet alkalmas arra, hogy a kormánnyal szemben a bizalmat megerősítse vagy csak meg is teremtse. Ellenkezőleg, ez a legnagyobbfoku bizalmatlanságra ad okot és az én véleményem szerint erre Magyarországnak nem szabad okot adni, mert én ugy ítélem meg a dolgot, hogy az orránál tovább nem látó büszke magyar örülhet annak, ha a szomszédos országokban olyan intézkedéseket lát, amelyek arra vallanak, hogy félnek tőlünk. Én azonban azt gondolom, hogy erre csak az orránál tovább nem látó büszke magyar kebel dobbanhat nagyot, mert belőlem ez szomorú ha-