Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-228

À nemzetgyűlés 228. ülése 1924. nem vitatkozom Önnel, sem mással afelett, hogy több-e, vagy kevesebb-e az ébredő az országban, de azt gondolom, hogy a politikai morál azt parancsolja, (Rothenstein Mór: Hol van a morál! — Csontos Imre: Több van, mint ott!), hogy ha ott akadnak ébredők, fajvédők, akkor azoknak becsületesen, őszintén, férfiasan színt kell vallani és át kell ülni az ébredők soraiba. (Csontos Imre: Mindnyájan azok vagyunk lelkem! Mindnyájan magyar emberek vagyunk! — Taps a szélsőbaloldalon. — Létay Ernő: Ebéd után még is kijönnek az igazságok! Ehhez a kijelentéshez gratulálok Bethlen István grófnak. — Propper Sándor: Aki elmegy a nemzetközi zsidókhoz pénzt koldulni! — Csontos Imre: Ez a szomorú dolog! Ennek megint a zsidók az okai ! — Propper Sándor: A maga ministerelnöke kézcsókra megy a nemzetközi zsidókhoz pénzért!) Elnök: Propper képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. Peidl Gyula: A felsoroltakon kivül is tudtommal a Bethlen-kormányzat ideje alatt történt az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerénylet, a Bethlen-kormányzat ideje alatt küldték Rassay képviselőtársamnak és Miklós Andor szerkesztőnek a bombákat, a Bethlen-kormányzat ideje alatt történt a Fővárosi Operette szinház elleni merénylet. Hát kérdezem, lehetséges-e, hogy a kormányelnök jogosultan kijelenthesse,^ hogy itt helyreállt a jogrend, megszűnt a játék a tűzzel és megszűntek a puccskisérletek. (Szomjas Gusztáv: Elaludta azt az időt, mely alatt mindent kinyomoztak és statáriumot hirdettek? —Propper Sándor: Statáriumot hirdettek, de eleresztenek mindenkit ! — Vanczák János : Mindenkit eleresztenek, pedig statárium van! —- Szijj Bálint: Nem lesz olyan kormányelnök, akinek kormányzása alatt események ne történnének!) Szijj Bálint képviselő ur ezeket a gazságokat leegyszerűsítve, eseményeknek nevezi? Hát ezek nem események, ezek olyan gazságok, amelyek, ha megtorlás nem követi őket, alkalmasak arra, hogy egy országot tökéletesen elpusztítsanak. Ezek nem események, Kérdem, vállalja a kormány ezekért a felelősséget? Ha vállalja, akkor az a kötelesség hárul rá, hogy megtorolja őket, (Erdélyi Aladár: Meg is lesz!)_ ha pedig nem tudja megtorolni, nem vállalhatja a felelősséget. Kérdem, milyen morális alapon marad a helyén a kormány, és milyen alapon hiteti el az országgal és önmagával, hogy kormányoz? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Minden kormányzatnak legelemibb feltétele az, hogy a gazságokat megtorolja. (Gaal Gaston: Jó lett volna, ha a szocialista kormány is megtette volna!) Mert különben hogyan biztosithatja az ország lakossága túlnyomó többségének nyugalmát és biztonságérzetét? (Csontos Imre: A maguk bűnét nem mondják el a képviselő urak, az a baj, csak a másét! — Szomjas Gusztáv: De jó lett volna, ha akkor beszélt volna, amikor uralmon volt!) Szomjas képviselő ur, az én szavamat azelőtt sem hallotta. (Szabó István (sókorópátkai): Az akár! Beszélni kellett volna!) Nem tolakodtam évtizedeken keresztül a fórumra, tehát nem hallhatta a hangomat, a magam kötelességét azonban elvégeztem a bolsevizmussal szemben is, nyíltan, férfiasan, különben, mint a polgárság kilencven százaléka. (Létay Ernő: Igaza van ! — Szijj Bálint: Az önöké volt a katonaság, elvették a fegyvereket és nekiszegezték a polgárságnak. Nem lehetett a polgárság bátor, ha fegyvere nem volt!) Kénytelen vagyok a gyengébbek kedvéért ismételni, hogy én a bolsevismussal szemben fegyver nélkül.. . (Szijj Bálint: Nekem ne magyarázza! Nem lehet letagadni önnek sem!) fegyveresekkel szemben tettem meg kötelesséNAPLÓ XIX. évi január hó 24-én, csütörtökön. 4Ô5 gémet. (Szijj Bálint: Hol van a hatása! Önök szervezték meg őket, miért nem szerelték le is? Önök voltak a gyávák! (Zaj balfelől.) Elnök : Csendet kérek. (Reisinger Ferenc: Bejöttek maguk is a szakszervezetbe ! — Szijj Bálint: Ez már túlságos provokálás! Tessék kiállni a Platzra. — Állandó zaj.) Csendet kérek képviselő urak. (Szijj Bálint: Micsoda kihivó hang ez? — Propper Sándor: Amilyent megérdemelnek, különbet érdemeinek! — Folytonos zaj.) Csendet kérek a Ház minden oldalán. (Szijj Bálint: Adtak volna a falunak fegyvert, majd megmutattuk volna. - Reisinger Ferenc: Amikor maguké voit a fegyver, csak rablások történtek.) Reisinger képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Reisinger Ferenc: Nekünk kellett a falut megrendszabályozni.) Reisinger képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni. (Reisinger Fereiic: Százötvenholdas gazdákat kellett lefogni.) Reisinger képviselő urat rendreutasítom, Peidl Gyula: Annál kevésbé akarhatom akár a polgárságot, akár a kisgazdákat provokálni, mert meggyőződésem szerint Magyarország újjáépítése akkor volna teljesen biztosítva, ha a polgárság, a parasztság — ezt minden sértő szándék nélkül mondom,... — (Gubicza Ferenc: Nincsebben sértő !) és a munkásság összefogna, és ezen a hármas pilléren épülne fel Magyarország jövendő sorsa! (Szijj Bálint: Akkor ne provokáljon. — Csontos Imre: Ne pocsékoljon bennünket mindig!) Nem akarok provokálni, de ez nem változtat semmit azon, hogy a múltra nézve megmondjam a magam felfogása szerint az igazat. (Hedry Lőrinc: Ez csak a maga felfogása szerint igaz. — Csontos Imre: Nem voltál különb ember egy fityinggel sem a többinél! — Reisinger Ferenc: Huszkrajcáros napszám! — Hedry Lőrinc: Volt valamikor! Reisinger Ferenc: Most se sokkal több. — Állandó zaj.) Elnök: Csendet kérek! Peidl Gyula : Nem tehetek róla, hogy a megállapítások fájnak, de ezeket mindaddig ismételnem kell, amíg a kormányzat a tényeket meg nem változtatja. ígérem, hogy amint megváltoztatja, ezekről többé nem fogok beszélni. Meg kell állapitanom, hogy négy és fél esztendő óta, amióta nemzeti, keresztény uralom van Magyarországon, — ennek nevezik, én tudom, hogy ilyen nincs — a gaztetteket nem torolják meg, a gyilkosoknak amnesztiát adnak és szabadon sétálnak olyan emberek, akikről bírósági ítéletek állapítják meg, hogy gyilkosságokat követtek el vagy gyilkosságokra felbujtottak. Bűnügyek elkövetőit elvonják az illetékes bíróság elől. (Propper Sándor: Ma már munkatársai a kormánynak. Együtt konszolidálnak ! —- Nagy zaj. — Csontos Imre: Hát a csalók hol vannak, akik a népet becsapják!^ Erről nem beszél a képviselő ur soha! — Vanczák János: Erről beszéljenek maguk! Maguké a hatalom !) Nemcsak, hogy nem állok útjában a kormányzatnak, ha a csalók ellen fellép, hanem készséggel segítem ebben. Nekem tehát ne tessék szemrehányást tenni, hogy csalók is szabadon járnak. (Horváth Zoltán: Ott van a hatalom!) Bűnügyek elkövetőivel megtorlás helyett tanácskozásokat folytatnak . .. (Propper Sándor: És együtt konszolidálnak.) Elnök: Csendet kérek. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a folytonos közbeszólásoktól tartózkodni. Peidl Gyula: Megtörtént az a nagyon sajnálatos tény, hogy bűnügy vizsgálatába, legalább a látszat szerint, bevonták a kormányzóságot és ezzel a kormányzó személyét legalább is kétes megvilágításba helyezték az ország közvéleménye 56