Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-227

A nemzetgyűlés 227. ülése 1924. működésüket mindig megkezdhetik, mikor a hatóságok annak szükségét látják. Épen az igen t. interpelláló képviselő ur által felemiitett járásokban a tószigeti, csilizközi, berettyóújfalui, derecskéi és sárréti járásokban ott, ahol a képviselő ur a panaszokat észlelte, a munkabérmegállapitó bizottságok a legkisebb munkabért megállapították. Érdekes ennél az esetnél, hogy a munkabérrnegállapitó bizottságok működésére vonatkozó felhivást egy esetben kaptam a munkás rétegektől, amelyek kivanták, hogy a legkisebb munkabér a járás területére megállapittassék, a többi esetekben pedig a főispán utján kaptam. Ez is annak a jele, hogy a hatóságok is éber figyelemmel kisérik, ha valahol a munkaadók a jelenlegi viszonyoknak meg nem felelő munkabéreket fizetnek a mezőgazdasági munkásoknak és gondoskodnak róla, hogy a munkabérmegállapitó bizottságok a jövőben is működésbe lépjenek és a legkisebb munkabéreket megállapítsák. A t. képviselő ur azt kérdezi tőlem, hogy visszamenő hatállyal meglehet-e állapitani ezeket a munkabéreket. A törvény szerint visszamenő hatállyal nem lehet m egállápitani a munkabéreket, mert a munkabérmegállapitó bizottság, csak az ezután következő időre mondja ki, hogy mennyi a legkisebb munkabér az illető járás területén. Ha azonban meg van állapitva a legkisebb munkabér, amennyiben a munkások ennél kevesebb bérért dolgoztak, a kevesebb bér és a meghatározott bér közti különbözetet még 90 napig követelhetik a hatóság utján. Visszamenőleg tehát nem állapithatja meg a λiróság a munkabért, de ha az illető munkás kevesebb bérért dolgozott, akkor 90 napig joga van a, különbséget a hatóság utján követelni. (Peidl Gyula: Romló korona mellett ez szenteltvíz !) Ami a romló koronát illeti, természetes, hogy a romló korona mellett állnak elő ezek az állapotok, mert ha stabil koronánk lesz, amire törekszünk, és remélem, hogy a külföldi kölcsön révén el is fogjuk érni, akkor ezek a különbözetek ilyen nagyok nem lesznek. Az 1923 : XXIV. te. a semmis szerződési megállapodás alapján teljesitett munkáknál a megfelelő bér követelésére jogcímet ad. Az 1923 : XXV. te. is módot ad erre. Ezekben a törvényekben ugyanis ki van mondva, hogyha azokat a szerződéseket, amelyeket hivatalosan, a községi elöljáróság, illetve a községi jegyző előtt kötöttek, amelyeket tehát mindegyik fél aláír, valamelyik fél, tehát a munkaadó is, nem tartaná be, azok elbírálása a közigazgatási hatóságokhoz tartozik. A közigazgatási hatóságok működésébe van beillesztve az ülnöki rendszer, amely az elmúlt évben épen ebben a törvényben leiektettetett. Ha pedig a munkás szerződés nélkül dolgozik, ilyen esetben neki van követelése a a munkaadóval szemben. Ez a rendes birósági eljáráshoz tartozik, mert a bíróságnak kell megállapítania, hogy ebben az esetben melyik félnek van igaza. Azokat a törvényeket, amelyeket az elmúlt évben a nemzetgyűlés bölcsessége hozott, a földmivelésügyi kormányzat teljes mértékben igyekszik végrehajtani. Rendeletet bocsátottam ki már a jövő évi munkabérek tekintetében, melyben felhívtam a megyei és járási mezőgazdasági bizottságokat, hogy lehetőleg mindenhol irányárakat állapítsanak meg, kisérjék figyelemmel, hogy a megállapított irányárakat betartják-e a munkaadók, és hogy a munkások nincsenek-e ebben a tekintetben hátrányban; ha pedig azt észlelik, hog-y a bizottság által megállapított irányárakat, mely bizottságokban a munkások és munkaadók képviselői egyaránt beim vannak, nem tartják be, akkor ezek a bizottságok indítsák meg az eljárást évi január hó 23-án, szerdán. 367 arra nézve, hogy a bérinegállapitó bizottságok üljenek össze és állapitsák meg a legkiseb munkabéreket. Ezen a téren minden lehetőt elkövettem abban a tekintetben, hogy érvényt szerezzek a törvénynek és hogy a mai nehéz időben a munkások érdekeit az ilyen munkaadókkal szemben, akik nem a mai időknek megfelelő munkabért fizetnek a munkásoknak, megvédelmezzük. Ezenkívül minden járásban jogvédő irodákat állitottunk fel, és egy ügyvédet neveztünk ki a jogvédő iroda vezetőjének. Ezektől az irodáktól igen szép jelentéseket kaptunk arra nézve, hogy hány esetben mentek hozzájuk a munkások jogi tanácsot kérni munkabér dolgok tekintetében, és hány esetben adtak jogi tanácsot. Több esetben ezek az irodák felvettek a pert is, és a birósági eljárásnál segédkeztek az illető munkásnak, vagy munkásesoportnak, mely panaszt emelt, amennyiben panaszukat jogosnak látta. Sőt olyan esetek is vannak, — és sajnos, a jövőben is kénytelenek leszünk erre az álláspontra helyezkedni, — hogy ha teljesen jogosnak látjuk a pert, a per folytatására a munkásoknak anyagi segélyt is adunk, hogy a pert lefolytathassák. (Cserti József: Egyharmadát kérik az ügyvédek sok helyütt előre!) A jogvédő irodák ügyvédei ezt nem tehetik. Ha valaki egy másik ügyvédhez megy, az az ő dolga, abba a földmivelésügyi ministeriumnak nincs beleszólása. Az interpelláló t. képviselőtársamnak ismételten azt válaszolhatom, hogy az általa panaszolt esetekben a munkabérek már megállapittattak, mert az illető helyeken a munkabérmegállapitó bizottság már működött. Azok a munkások, akik kevesebb bérért dolgoztak, mint a megállapított bér, követelhetik utólag is a munkabér különbözet kifizetését. Ha a munkaadó nem felel meg a szerződési feltételeknek, a panasz a közigazgatási hatóságok utján az ülnöki rendszer alapján orvosolható, végeredményben pedig az ügy a földmivelésügyi niinisterhez kerül. Ha pedig a munkások szerződés nélkül dolgoztak, a bírósághoz kell fordulniuk. Ujabb rendelet kiadásának, amire az interpelláló képviselő ur utalt, szükségét nem látom, mert ebben a tekintetben a törvény teljesen világos és a végrehajtási utasitás is megfelelő. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnökí Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a földmivelésügyi minister urnák Szabó István (öttevényi) képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Áttérünk az interpellációkra. Ki az első interpelláló? Forgács Miklós jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Nemzetgyűlés! Az 1922. év őszén már mutatkoztak jelei annak az Ínségnek, amely a tél folyamán be is következett. Annak idején hangzott el a rninisterelnök ur részéről az a kijelentés, hogy olyan rettenetes télnek nézünk elébe, amilyen rettenetes télnek még nem volt a magyar nép szenvedő^ részese. Meg is mozdult a társadalom, az előző évek inségakciójához hasonlóan újból szegeztetett egy inségakció és hogy ez az akció nagyobb eredményt tudjon felmutatni, hogy annak nagyobb jelentősége a külsőségekben is kifejezésre jusson, az akciót a kormányzó nevével hozták vonatkozásba és az a kormányzó nevével indult meg.;Természetesen előre meg kívánom említeni, hogy a kormányzóságnak ehhez az akcióhoz és annak lefolytatásához semmi köze nem volt és ez az akció részben a belügyministerium, részben pedig a népjóléti ministerium kereteiben folyt le. Az akció maga nagy visszhangra talált künn, a társadalom minden osztályában. Ugy tudom,