Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-227

362 A nemzetgyűlés 227. ülése 1924 programjának gerince a földértékadó behozatala. Ha a magyar kormány bevezeti ezt az adót, a kisbirtokosság nyakáról le lehet venni azt a rengeteg egyenes és közvetett adót, amellyel sújtva van és ezt egyedül ez az adónem pótolhatja. De az államkincstár is óriási mértékben megtelnék. Ez az adónem abszolúte nem sújtja a munkát, a munka értékét, a termelést, hanem kizárólag a földre nehezedik. A föld a földértékadónál nem rejthető el. Értéke igen könnyen megállapítható. A földértékadó nem növeli az árakat s igy közvetlenül azok által fizettetik meg, akikre ki van vetve. A mai földadó ugy emeli az árakat, hogy növeli a termelés költségeit és megakasztja a kínálatot. Magyarország agrárország, nálunk tulaj donképen agrikultura van és maholnap a kenyeret, a gyümölcsöt, a főzeléket nem tudják megfizetni az emberek. (Renezes János: Minden drágább, mint a kenyér! Mondtam az előbb, hogy még most sincs az aranyparitáson.) Igaza van Önnek. A ruhákról már lemondtak az emberek, a kenyérről azonban nem tudnak lemondani. Kuhát nem csinálnak olyan nagymértékben Magyarországon, de itt termelik a búzát, a veteményt, az állatokat. (Patacsi Dénes: De amit külföldről hoznak, azon a kereskedelem kétszer annyit nyer!) Hát ha itt, ahol mindent termelünk, nem tudnak az emberek élelmiszerekhez jutni, akkor itt egy óriási defektus, hiba van. Mit csinált az igen tisztelt magyar kormány? Azt, hogy annak dacára, hogy állandóan hallottuk itt a nemzetgyűlésen azt, hogy a nagybirtok többet termel, mint a kisbirtok, mégis a kisbirtokos Oroszországgal szemben a nagybirtokos Magyarország gabona- és állatvámokkal védekezik. (Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: Dehogy védekezik?) Én nem értem meg ezt a politikát. Nemrég olvastuk, hogy a kormány a felfüggesztett gabona- és állatvámot ismét bevezette. Ez volt átka és szerencsétlensége Magyarországnak, és most ismét bevezette ezeket a politika. Nem értem ezt a politikát, nem tudom megérteni, hova tendál és hova törekszik, de mindenesetre csak azt látom, hogy ennek jó vége nem lesz. Most nézzük meg, vájjon hogyan áll a jövedelemadó és hogyan áll a vagyonadó a földnél. Méltóztatnak jól tudni azt, hogy a törvény kimondja világosan, hogy a magyar pénzügyi kormányzat és a kincstár a föld tiszta jövedelme után tartozik jövedelemadót szedni. Tehát amenynyit jövedelmez egy hold föld, abból leütöm a rezsiköltségeket és kiszámitom a tiszta nyereséget s ezután kell fizetni a jövedelemadót. Ha a magyar kormány a törvény értelmében hajtaná be a föld jövedelemadóját is — nem beszélek sohasem a kisbirtokról, mert az borzasztóan meg van terhelve a fogyasztási adókkal, a forgalmi adókkal, a kincstári haszonrészesedésekkel és a vámokkal, ez a kérdés kizárólag a nagybirtokot érdekli — ha mondom, a magyar kormány a tiszta jövedelem után adóztatná meg a földet, akkor óriási többletbevétele lenne. De a pénzügyminister ur azt csinálta, hogy kiadott egy bizalmas rendeletet, hogy a nagybirtok a föld katasztrális tiszta hozadéka százszorosa után, a kisbirtok pedig százötvenszerese után fizeti a jövedelmi adót. (Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: Nem adott ki ilyet! — Nánássy Andor: Miféle újság ez! Sohasem látott adóbevallási ivet, ha ilyet mond!) T. képviselő ur, nyugodtan, csak egész nyugodtan. Az ön pénzügyministere felállott itt és beismerte. flVánássy Andor: Dehogy ismerte be, ez nem áll! Sohasem látott bevallási ivet! Ha látott volna, nem merne igy beszélni ! — Kiss Menyhért: Dehogy nem látott, hogyne látott volna ! — B. Podévi január hó 23-án, szerdán. maniezky Endre: Látott, látott, de még nem töltött ki.) Állítom és bizonyítom — méltóztassanak kézbevenni a jövedelemadó múlt évi tárgyalása alkalmával a pénzügyminister urnák nekem adott válaszát — hogy ő maga beismerte és azzal indokolta meg, hogy azért emelte fel százszorosra és százötvenszeresre, hogy arányosan fizessék az adót. Igen ám, csakhogy egy katasztrális hold föld jövedelme ma nem öt korona és nem is ötszáz korona, mégis egy katasztrális hold föld ma 500 korona jövedelem után fizet jövedelemadót. (Nánássy Andor: Uramisten! Nem áll! Kosszhiszemüen nem szabad a magyar parlamentben beszélni!) Képviselő ur, ön mindent tagad, anélkül, hogy tudna. (Nánássy Andor : Ön pedig mindent mond, anélkül, hogy tudna valamit!) Méltóztassék elmenni a budai pénzügyigazgatósághoz, méltóztassék bemenni és megnézni, mik után fizetik és minő bizalmas rendelet alapján a jövedelemadót. (Nánássy Andor: Én magam csinálom a bevallást, tudom, hogy mi jár!) Itt van Temesváry képviselő ur, az előadói emelvényen ült, amikor hozzámentem, ő maga mondta nekem és erősítette meg szóról-szóra, hogy a nagybirtok a kataszteri tiszta hozadék százszorosa után fizeti a jövedelemadót. Erre én feltettem a kérdést a pénzügyminister urnák és ő beismerte. Méltóztassanak beszédét kezükbe venni és olvasni. Méltóztassanak azonban megengedni nekem, hogy most már ismertessem a dolgot. Most. amikor egy ilyen igazságtalan jövedelemalap után vetik ki a jövedelemadót, a kiskereskedő, a kisiparos, a munkásember, a tisztviselő, a kisbirtokos nem tudja jövedelmét eltitkolni, mert ott vannak a háta mögött, meg tudják csípni. Itt pedig az igen t. pénzügyminister ur rendeletileg tesz kivételt velük szemben. De nem ez az egyedüli kiváltság. Van más is, amire mindjárt rá fogok mutatni és rá fogok térni. Ép igy álla vagyonadó kérdése is. A magyar kormány a jövedelemadót tehát nem szedi be a földnél törvény szerint, nem szedi be a vagyonadót sem törvény szerint. Méltóztassanak csak emlékezni, hogy amikor a vagyonadó kérdéséről volt a vita, a törvény határozottan és világosan kimondotta azt — és erre még nem kaptunk a magyar kormánytól megnyugtató felvilágositást — hogy a vagyonadót a föld forgalmi értéke után tartoznak fizetni a földbirtokosok. Ma egy katasztrális hold föld ára legalább három millió korona, két millió korona, van öt millió koronás, vagy tiz millió koronás föld is. Ugyebár, a törvény értelmében, amely expessis verbis kimondja azt, hogy a vagyonadót pedig a föld forgalmi értéke után kell befizetni és kell beszedni, az következnék, hogy a tényleges forgalmi érték után kell befizetni ezt a csekély vagyonadót. (Nánássy Andor : Hát mi után fizeti ? Nem ez után fizeti ? Várjon, képviselő ur! (Nánássy Andor: Én ráérek!) Most sütöm önre, hogy ön nincs jól informálva, hogy mit fizet és mi után fizet. (Nánássy Andor: Nagyon kíváncsi vagyok! Halljuk a jövő pénzügy ministerét !) Méltóztasséknyugodtan lenni ! Két órája beszélek. (Nánássy Andor: Ez a bajunk nekünk! — Renezes János: Az országnak!) Az 1921. évi 18.600. számú körrendeletben a magyar pénzügyminister a törvény által rendelt adóalappal szemben megszabta az adóalap nagyságát a földbirtoknál és pedig nevetségesen alacsony mértékben. Az ingó vagyonnál ezt nem tette, azok rendes forgalmi értékük alapján tartoznak ezt fizeti. Ez az 4921. évi általam felolvasott rendelet azt mondja: Ha az ingatlan 1914 augusztus l-e