Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-227
350 A nemzetgyűlés 227. ülése 192 végnélküli erőszak eszközeivel tarhatja fenn ideig-óráig magát. m A Magyarországi Munkáspárt a fokozatos fejlődés hive, mert meggyőződésünk, hogy kívánságaikat a szociális fejlődés, a politikai erőviszonyok eltolódása, a munkásosztály felvilágosítása, szervezkedése és gazdasági súlya fokozatosan diadalra segitik. Diadalra viszik annál gyorsabban és tökéletesebben, mennél többen csatlakoznak pártunkhoz, mennél szélesebb körben terjesztjük elveinket és programmunkat és mennél nagyobb számban kerülnek pártunk tagjai, tehát elvünk és akaratunk harcosai az ország törvényhozásába, a megyei és városi törvényhatóságokba, a községi képviselőtestületekbe és egyáltalán az összes nyilvános testületekbe«. Elnök: Minthogy két óra van, a képviselő ur beszédét megszakitom. Az ülést délután négy óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Dénes István képviselő urat illeti folytatólag a szó. Dénes István: T. Nemzetgyűlés! A délelőtt folyamán a Magyarországi Munkáspárt elvi nyilatkozatát olvastam fel azzal kapcsolatosan, hogy a Magyarországi Munkáspárt az ország minden részében üldöztetésnek van kitéve. Ennek az elvi nyilatkozatnak folytatását vagyok bátor most felolvasni s a t. Nemzetgyűlésnek figyelmébe ajánlani, hogy megismerje az elvi álláspontunkat (olvassa) : »Tudjuk, hisszük és valljuk, hogy a munkásosztály a nemzet legszélesebb, a nép alapját képező rétege. Aki tehát a munkásosztály szabadságának és jólétének gyarapításáért küzd, nemzet erejét öregbiti. Viszont a munkásosztály elveszitené még a legjogosabb törekvései számára is a reális alapot, ha eltávolodnék a néplélektől és szembe^ helyezkednék a nemzeti érdekkel. Ebben az értelemben nemzeti érzésüek vagyunk és tiltakozunk a hus és vér nélkül való, levegőben lógó nemzetiség ellen. Másrészt az egyes államok és nemzetek keretein túlmenő minden gazdasági és szellemi mozgalomban szükségesnek látjuk a nemzetközi akciót. Békében és barátságban akarunk élni minden kulturnéppel, és testvéri érzéssel vagyunk eltelve a többi országok munkásaival szemben. Ebben az értelemben vagyunk nemzetközi érzelműek, tehát nem vagyunk nemzetnélküliek, még kevésbé nemzetellenesek. Ezek a Magyarországi Munkáspárt alapelvei ; ezekért kivánunk küzdeni, elbizakodottságot nem ismerő bátorsággal és megalkuvást kizáró komoly elszántsággal. Az egész népnek szabadság és jólét, mindenkinek jog és kenyér, — ez a rövid összefoglalása programmunknak.« T. Nemzetgyűlés! Amint méltóztattak hallani, a Magyarországi Munkáspártnak Programm ja a fokozatos fejlődés, fegyvere pedig a munkásosztály felvilágosítása, tanitása és oktatása. Hallhatta a t. Nemzetgyűlés a Magyarországi Munkáspárt elvi nyilatkozatából, hogy a munkáspárt nemzeti alapon áll, tehát azt sem lehet ráfogni, hogy hiányzik belőle a nemzeti érzés. Midőn a Magyarországi Munkáspártot ért súlyos hatósági üldözésekről kell beszélnem és amidőn jóformán csak pártom exisztenciájáról beszélek, rá keli mutatnom arra a munkára, amelyet a Magyarországi Munkáspárt végzett. A mindenki által elhanyagolt földmunkás tömegek oktatására, tanítására nagy súlyt helyeztünk. Meginditottuk az akciót, hogy helyi . évi január hó 23-án, szerdán. csoportjaink az országban mindenfelé kicsiny, nemzeti hazafias alapon álló könyvtárakat kaphassanak. Többek között Orosházán, Tótkomlóson állitottunk fel ilyen szép könyvtárt a földmunkásság részére és fel fogunk állitani ilyen könyvtárakat további tizenkét szervezetünkben. Nemrégiben a földmunkások hozzáfogtak a tanuláshoz: tanulni, fejlődni akarnak és most méltóztattak hallani, hogy — nem tudom, minő befolyásnak hatása alatt — a mi főszolgabiráink, nem okulva a multakból, nem törődnek azzal, hogy a magyar kultuszminister könyvtárakat adott ezeknek a munkáscsoportoknak, egyszerűen durva kézzel hozzányúlnak ezekhez a. munkáspártokhoz, durva kézzel bezárják ezeket a munkáspártokat és a csendőrségnek alkotmányellenesen és törvényellenesen parancsot adnak, hogy oszlassák fel az ilyen munkáspártokat. A legsúlyosabb rész ebben a kérdésben a következő. Amint méltóztattak hallani azokból a panaszokból, amelyeket a délelőtt folyamán volt szerencsém felolvasni, többek között az orosházai 3aras főszolgabirája azon a címen szünteti be a járásában mindenfelé a munkáspárti szervezeteinket, hogy nincsenek alapszabályai. Ezen a címen zaklatja őket, alapszabályokat követel tőlük. Hiába magyaráztam én, és hiába magyarázták a földmunkáspárt vezetői, hogy a magyar alkotmány értelmében egy pártnak nincs szüksége alapszabályra, nem ért semmit. (Patacsi Dénes: Vannak többek is vezetők?) T. képviselő ur, amiről nincs informálódva, ahhoz ne méltóztassék hozzászólni. (Patacsi Dénes: Én csak kérdeztem !) Nem akarom a nemzetgyűlés idejét igénybe venni, sem a képviselő urakat untatni azzal, hogy felolvassam, hol alakultak meg szervezeteink. (Patacsi Dénes: A papir türelmes!) A képviselő ur kerületében is van néhány. (Patacsi Dénes: Az én kerületemben? Szentlőrincen? Tagadom! Oda jöjjön le az ur! Egy vita-estélyre meghivom az egész pártjával együtt !) Hogy ne húzzak ujjat a hatóságokkal, hogy békében élhessen a földmunkásság a hatóságokkal, engedtem a felhivásnak és megalakítottuk a magyarországi földmunkáspárt munkásotthonait és ezek részére az alapszabályok engedélyezését kértük. Gondoltam, hogy igy megszabadulunk a hatóság zaklatásától. És mi történt! Annak ellenére, hogy birtam a belügyi kormányzat igéretét, hogy engedélyezi az alapszabályokat, amikor benyújtottam az alapszabályok engedélyezése iránti kérelmet, egy ministeri tanácsos, nyilván a belügyminister tudta nélkül az alapszabályokat egyszerűen nem hagyta jóvá. Ilyen kétkulacsos politika folyik a földmunkássággal és a Magyarországi Munkáspárttal szemben. Odalenn azt mondják, csináljatok alapszabályokat, alakitsatok egyleteket, akkor szabad működnötök, mikor pedig beadják az alapszabályokat jóváhagyás céljából, azokat nem hagyják jóvá. Hogy állitásom igaz, erre vonatkozólag bátorkodom felolvasni a belügy minister urnák legutóbb leérkezett határozatát. Tudniillik a tótkomlósi munkásegylet kérte alapszabályainak engedélyezését, mire ezt a választ adta a belügyniinister ur (olvassa): »A tótkomlósi földmunkásotthon alapszabályainak láttamozása céljából hozzám felterjesztett kérelmét teljesíthetőnek nem találtam, mert nem látok elegendő közérdekű indokot fenforogni arra, hogy kivételes engedélyezési jogommal éljek. Miről alispán urat a vonatkozó iratok kiadása mellett további szabályszerű eljárás végett értesitem.« A szabályszerű eljárás az \~olt , hogy a főszolgabiró elrendelte, hogy oszlassák fel és zárják be a magyarországi földmunkásotthont. (Horváth Zoltán: Ez az eg'yesülési szabadság! — Klárik Ferenc: Egyesülési jog Magyarországon!)
