Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-227
A nemzetgyűlés 227, ülése 1924. szerűen következett egy másik atrocitás egyes közegek részéről. Mivel ilyenformán nincs garanciám arra, hogy igy simán és csendesen elintézzük ezeket a hibákat és mivel azokat az Ígéreteket, amelyeket tettek az igen t. felelős tényezők nem váltották be, kénytelen vagyok a t. Nemzetgyűlés elé néhány esetet hozni és kérni a magyar kormányt arra, hogy a sérelmek orvoslását eszközölje. Békés vármegyében Gádoros községben a Magyarországi Munkáspárt vezetőségét a hatóság állandóan az alapszabályokért zaklatja. Az orosházai járás főszolgabirája rájuk üzent, hogy feloszlatja a Magyarországi Munkáspártot, — tehát egy pártot és nem szakszervezetet — ha nincsenek alapszabályai. A gádorosi munkáspárt vezetősége ez ügyben a következő levelet intézte hozzám (olvassa): »Kedves Doktor Ur! Ismételten és állandóan zaklat bennünket a hatóság az alapszabályokért. A főjegyző ur ismételten behivatta Sipos bácsit és közölte vele, hogy oda volt Gyulán az alispán urnái és az alispán ur szóval is követelte a főjegyző úrtól, hogy mi van a gádorosi munkáspárt csoportjának alapszabályával. Kérjük sürgős támogatását.« Sarkadon, a már Isten segedelmével nyugalomba küldött főszolgabiró, egyszerűen a Magyarországi Munkáspárt helyiségét teljesen alkotmányellenes ürügy alatt bezáratta. A belügyminister ur ebben a tárgyban pedig még 1923 június 22-én a következő levelet intézte hozzám (olvassa) : »Tisztelt Barátom! Múlt év október hó 28-án hozzád intézett levelemre való hivatkozással van szerencsém közölni, hogy a sarkadi nemzeti munkáspárt helyisége tárgyában az alispán által felterjesztett Ü tárgybani iratokat további megfelelő elj végett azért küldöttem vissza, mert az alispán véghatározata ellen irányuló elkésetten benyújtott fellebbezést elutasító főszolgabírói végzés ellen esetleg előterjesztendő felfolyamodás kérdésében az alispán illetékes dönteni. Kiváló tisztelettel kész hived Rakovszky s. k.« T. Nemzetgyűlés! A sarkadi nemzeti munkáspárt helyisége ma is be van zárva. Az iratokat küldözgetik ide is, oda is, az eredmény pedig az, hogy a Magyarországi Munkáspárt sarkadi csoportja kénytelen helyiség hiányában szanaszét szórva élni. Ma kaptam Orosházáról a következő levelet (olvassa) : » Kedves Doktor ur ! Kérem a vezetőség nevében, legyen szives az alapszabályokról értesítést adni minél hamarabb, mert ugy veszem, észre, hogy mi is már kátyúba fogunk keveredni, miután kérik a detektívek az alapszabályokat. Én nem tudom az alapszabályt odaadni, inert tulaj donképen még a múlt év nyarán f elküldtük a, ministeriumba és ezideig semmit sem tudunk róla, stb.« 1924 január hó 21-én a békéssámsoni Magyarországi Munkáspárt vezetőségétől a következő levelet kaptam (olvassa): »Jelentem a t. képviselő urnák, hogy folyó hó 15-én, a Wolfinger-uradalomban nagy vadászat volt és akkor a főszolgabíró ur jelen volt a vadászaton és magához hivatta Bajázs tiszthelyettest, hogy a békéssámsoni Munkáspárt csoportját azonnal függessze fel. Tehát azóta a körhelyiségünk fel van függesztve. Értesítem képviselő urunkat, hogy f. hó 19-én személyesen megjelentem az orosházai főszolgabirónál, hogy mi okból függesztette fel körheíyiségünket. A főszolgabíró úrtól azt a narancsot kaptam, hogy amig alapszabályunk jóvá nincs hagyva, a belügyministerium által addig semmiféle tevékenységet nem szabad folytatni. Gyönyörű virágzásban élő pártunkat akarják az uradalmak és a főszolgabíró ur megfojtani, Tehát esedezünk, méltóztassék minél előbb, ha lehet évi január hó 23-án, szerdán. 349 felszabadítani. (Kiss Menyhért : Egyesülési szabadság!) Amint méltóztatnak látni, az orosházi járás főszolgabírója a csaknem minden községben lévő munkáspártot állandóan azzal zaklatja és azzal akarja megszüntetni, sőt — mint méltóztattuk hallani — be is szüntette — hogy nincs alapszabálya. Ugy tudom, hogy alkotmányunk értelmében egy politikai pártnak alapszabályokra szüksége nincsen. Tudomásom nincsen arról, hogy ebben az országban valaha és valahol egy pártot feloszlattak volna azért, mert nem volt alapszabálya. Hiszen ha egy pártnak alapszabályra volna szüksége, akkor szerény nézetem szerint itt a kormánypárton kivül más párt nem alakulhatna, mert a kormány egyszerűen nem engedélyezné. De továbbmenve megértem és helyesnek tartom, ha a kormány és annak szervei, a hatósági közegek feloszlatnak egy olyan pártot, amely párt a haza, a nemzet vagy a magyar nép érdekei ellen küzd vagy harcol. Ezt azonban a Magyarországi Munkáspártra egyáltalában nem lehet mondani. Hogy pedig a Magyarországi Munkáspártnak nemzeti és szociális törekvései vannak, azt bizonyítja a Magyarországi Munkáspárt programmja, amelynek ezúttal csak »Elvi nyilatkozathat olvasom fel. Kénytelen vagyok vele, hogy esetleg meghallják az ország hatóságai is, hogy a Magyarországi Munkáspárt olyan párt, amely nemzeti alapon áll, amely a szociális törekvéseket szociálpolitikai utón és alkotmányos keretek között kívánja és óhajtja megvalósitani. A Magyarországi Munkáspárt programmjának »elvi nyilatkozatba a következő (olvassa): »A Magyarországi Munkáspárt mindazoknak pártja, akik a maguk becsületes munkájukkal keresik kenyerüket, dolgozzanak bár a mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben, közlekedésben, irodákban vagy hivatalokban. A Magyarországi Munkáspárt hatalmas, egy akarattól vezérelt, egy cél felé törekvő, egy elvtől áthatott táborban kívánja egyesíteni mindazokat a kézi és szellemi munkásokat, faji, felekezeti és nemi különbség nélkül, akik alapelveit magukénak vallják és akaratáért mindenütt s minden törvényes eszközzel sikra szállni készek. A Magyarországi Munkáspárt tudja, hiszi és vallja, hogy a munka minden gazdagságnak, minden szellemi haladásnak legfőbb forrása. Alapja az állam és a társadalom minden erejének, biztositéka a rendnek, nyugalomnak, békének. Épen ezért a munkás jogát az emberhez méltó élethez biztosítani kell. A Magyarországi Munkáspárt tudja, hiszi és vallja, hogy a társadalmi fejlődés az állam olyan berendezkedését fogja magával hozni, amely megszüntet minden osztályellentétet és osztálykülönbséget, minden gazdasági kizsákmányolást, minden politikai és szellemi elnyomatást. Ezt a fejlődést elősegiteni és gyorsítani, az útjában álló akadályokat elhárítani és a dolgozó osztályt anyagilag és szellemileg elősegiteni a Magyarországi Munkáspárt hivatása, Eszközeiben és módszerében a Magyarországi Munkáspárt visszautasít minden erőszakot és küzd minden terror ellen, jöjjön az bármely oldalról és használjon fel jogcímül bármely ürügyet, mert az erőszak csak ujabb erőszakot szülhet és terrorral jogos ós nemes célokat elérni nem lehet. A Magyarországi Munkáspárt ennek következtében kérlelhetetlen ellensége minden diktatúrának is, bármely osztály vagy népréteg akarja ezzel uralmát megalapítani. A többség demokratikus eszközökkel érvényesítheti akaratát; a diktatúra mindig egy kisebbség uralmát jelenti, a többség elnyomott akarata felett, tehát csak 48"