Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-227

A nemzetgyűlés 227, ülése 1924. szerűen következett egy másik atrocitás egyes közegek részéről. Mivel ilyenformán nincs garanciám arra, hogy igy simán és csendesen elintézzük ezeket a hibákat és mivel azokat az Ígéreteket, amelyeket tettek az igen t. felelős tényezők nem váltották be, kénytelen vagyok a t. Nemzetgyűlés elé néhány esetet hozni és kérni a magyar kormányt arra, hogy a sérelmek orvoslását eszközölje. Békés vármegyében Gádoros községben a Magyarországi Munkáspárt vezetőségét a ható­ság állandóan az alapszabályokért zaklatja. Az orosházai járás főszolgabirája rájuk üzent, hogy feloszlatja a Magyarországi Munkáspártot, — tehát egy pártot és nem szakszervezetet — ha nincsenek alapszabályai. A gádorosi munkáspárt vezetősége ez ügyben a következő levelet intézte hozzám (olvassa): »Kedves Doktor Ur! Ismétel­ten és állandóan zaklat bennünket a hatóság az alapszabályokért. A főjegyző ur ismételten be­hivatta Sipos bácsit és közölte vele, hogy oda volt Gyulán az alispán urnái és az alispán ur szóval is követelte a főjegyző úrtól, hogy mi van a gádorosi munkáspárt csoportjának alapszabá­lyával. Kérjük sürgős támogatását.« Sarkadon, a már Isten segedelmével nyuga­lomba küldött főszolgabiró, egyszerűen a Magyar­országi Munkáspárt helyiségét teljesen alkotmány­ellenes ürügy alatt bezáratta. A belügyminister ur ebben a tárgyban pedig még 1923 június 22-én a következő levelet intézte hozzám (olvassa) : »Tisztelt Barátom! Múlt év október hó 28-án hozzád intézett levelemre való hivatkozással van szeren­csém közölni, hogy a sarkadi nemzeti munkáspárt helyisége tárgyában az alispán által felterjesztett Ü tárgybani iratokat további megfelelő elj végett azért küldöttem vissza, mert az alispán véghatározata ellen irányuló elkésetten benyújtott fellebbezést elutasító főszolgabírói végzés ellen esetleg előterjesztendő felfolyamodás kérdésében az alispán illetékes dönteni. Kiváló tisztelettel kész hived Rakovszky s. k.« T. Nemzetgyűlés! A sarkadi nemzeti munkás­párt helyisége ma is be van zárva. Az iratokat küldözgetik ide is, oda is, az eredmény pedig az, hogy a Magyarországi Munkáspárt sarkadi cso­portja kénytelen helyiség hiányában szanaszét szórva élni. Ma kaptam Orosházáról a következő levelet (olvassa) : » Kedves Doktor ur ! Kérem a vezetőség nevében, legyen szives az alapszabályok­ról értesítést adni minél hamarabb, mert ugy ve­szem, észre, hogy mi is már kátyúba fogunk ke­veredni, miután kérik a detektívek az alapszabá­lyokat. Én nem tudom az alapszabályt odaadni, inert tulaj donképen még a múlt év nyarán f el­küldtük a, ministeriumba és ezideig semmit sem tudunk róla, stb.« 1924 január hó 21-én a békéssámsoni Magyar­országi Munkáspárt vezetőségétől a következő levelet kaptam (olvassa): »Jelentem a t. képviselő urnák, hogy folyó hó 15-én, a Wolfinger-urada­lomban nagy vadászat volt és akkor a főszolga­bíró ur jelen volt a vadászaton és magához hi­vatta Bajázs tiszthelyettest, hogy a békéssámsoni Munkáspárt csoportját azonnal függessze fel. Te­hát azóta a körhelyiségünk fel van függesztve. Értesítem képviselő urunkat, hogy f. hó 19-én személyesen megjelentem az orosházai főszolga­birónál, hogy mi okból függesztette fel körheíyi­ségünket. A főszolgabíró úrtól azt a narancsot kaptam, hogy amig alapszabályunk jóvá nincs hagyva, a belügyministerium által addig semmi­féle tevékenységet nem szabad folytatni. Gyö­nyörű virágzásban élő pártunkat akarják az ura­dalmak és a főszolgabíró ur megfojtani, Tehát esedezünk, méltóztassék minél előbb, ha lehet évi január hó 23-án, szerdán. 349 felszabadítani. (Kiss Menyhért : Egyesülési sza­badság!) Amint méltóztatnak látni, az orosházi járás főszolgabírója a csaknem minden községben lévő munkáspártot állandóan azzal zaklatja és azzal akarja megszüntetni, sőt — mint méltóztattuk hallani — be is szüntette — hogy nincs alapsza­bálya. Ugy tudom, hogy alkotmányunk értelmé­ben egy politikai pártnak alapszabályokra szük­sége nincsen. Tudomásom nincsen arról, hogy ebben az országban valaha és valahol egy pártot feloszlattak volna azért, mert nem volt alapsza­bálya. Hiszen ha egy pártnak alapszabályra volna szüksége, akkor szerény nézetem szerint itt a kormánypárton kivül más párt nem alakulhatna, mert a kormány egyszerűen nem engedélyezné. De továbbmenve megértem és helyesnek tar­tom, ha a kormány és annak szervei, a hatósági közegek feloszlatnak egy olyan pártot, amely párt a haza, a nemzet vagy a magyar nép érdekei ellen küzd vagy harcol. Ezt azonban a Magyar­országi Munkáspártra egyáltalában nem lehet mondani. Hogy pedig a Magyarországi Munkás­pártnak nemzeti és szociális törekvései vannak, azt bizonyítja a Magyarországi Munkáspárt pro­grammja, amelynek ezúttal csak »Elvi nyilatko­zathat olvasom fel. Kénytelen vagyok vele, hogy esetleg meghallják az ország hatóságai is, hogy a Magyarországi Munkáspárt olyan párt, amely nemzeti alapon áll, amely a szociális törekvése­ket szociálpolitikai utón és alkotmányos keretek között kívánja és óhajtja megvalósitani. A Magyarországi Munkáspárt programmjának »elvi nyilatkozatba a következő (olvassa): »A Magyarországi Munkáspárt mindazoknak pártja, akik a maguk becsületes munkájukkal keresik kenyerüket, dolgozzanak bár a mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben, közlekedésben, irodák­ban vagy hivatalokban. A Magyarországi Munkáspárt hatalmas, egy akarattól vezérelt, egy cél felé törekvő, egy elvtől áthatott táborban kívánja egyesíteni mindazokat a kézi és szellemi munkásokat, faji, felekezeti és nemi különbség nélkül, akik alapelveit maguké­nak vallják és akaratáért mindenütt s minden törvényes eszközzel sikra szállni készek. A Magyarországi Munkáspárt tudja, hiszi és vallja, hogy a munka minden gazdagságnak, minden szellemi haladásnak legfőbb forrása. Alapja az állam és a társadalom minden erejé­nek, biztositéka a rendnek, nyugalomnak, béké­nek. Épen ezért a munkás jogát az emberhez méltó élethez biztosítani kell. A Magyarországi Munkáspárt tudja, hiszi és vallja, hogy a társadalmi fejlődés az állam olyan berendezkedését fogja magával hozni, amely megszüntet minden osztályellentétet és osztály­különbséget, minden gazdasági kizsákmányolást, minden politikai és szellemi elnyomatást. Ezt a fejlődést elősegiteni és gyorsítani, az útjában álló akadályokat elhárítani és a dolgozó osztályt anyagilag és szellemileg elősegiteni a Magyarországi Munkáspárt hivatása, Eszközeiben és módszerében a Magyarországi Munkáspárt visszautasít minden erőszakot és küzd minden terror ellen, jöjjön az bármely oldalról és használjon fel jogcímül bármely ürügyet, mert az erőszak csak ujabb erőszakot szülhet és terrorral jogos ós nemes célokat elérni nem lehet. A Magyarországi Munkáspárt ennek követ­keztében kérlelhetetlen ellensége minden dikta­túrának is, bármely osztály vagy népréteg akarja ezzel uralmát megalapítani. A többség demo­kratikus eszközökkel érvényesítheti akaratát; a diktatúra mindig egy kisebbség uralmát jelenti, a többség elnyomott akarata felett, tehát csak 48"

Next

/
Thumbnails
Contents