Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-227
A nemzetgyűlés 227. ülése 1924. évi január hó 23-án, szerdán, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A mentelmi bizottság benyújtja jelentéseit Vanezák János háromrendbeli, Linganer Albin, Bâtiez Gyula, Bogya János és Knaller Győző mentelmi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A földmivelésügyi minister válasza Szabó István (öttevényi)-nek, a munkabérek megállapítása tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Interpellációk: Peyer Károly, az összkormányhoz, az országos inségenyhitő akció elszámolása tárgyában. — A népjóléti és munkaügyi minister válasza. — Szijj Bálint, a beliigyministerhez, a tüzrendészeti szabályrendelet tárgyában. — Kabók Lajos, az összkormányhoz, a folyton fokozódó munkanélküliség tárgyában. — Pakots József, a kultuszministerhez, több nemzeti szinházi tag súlyos sérelme tárgyában. — Farkas Tibor, az igazságügyministerhez, a II. fizetési osztály jellegének adományozása tárgyában. — Eckhardt Tibor, az igazságügyministerhez ós ministerelnökhöz, a koronarontók ellen inditott eljárás tárgyában. — Eckhardt Tibor, a ministerelnökhöz, az Eme. két tisztviselője ellen inditott internálásí eljárás tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Szabó István (nagyatádi), Nagy Emil, gr. Csáky Károly, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 45 perckorj (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Elnök (csenget): Az, ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik József jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat (írom. 340, 344) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik! Csik József jegyző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! A Bethlenkormány immár a negyedik felhatalmazási törvényjavaslattal jön a nemzetgyűlés elé, kérvén a nemzetgyűlést, hogy ujabb felhatalmazást adjon a kormánynak az ország ügyeinek vezetésére. (Meskó Zoltán: Ez az utolsó felhatalmazás, amelyet ,a nemzetgyűlés megad!) Már az előző indemnitási javaslatok tárgyalása során a keresztényszocialista párt nevében magam is kifejtettem állásfoglalásunkat. E tekintetben változás ma sem történt. Ma ugyanaz az álláspontunk, mint volt az előző három inedemnitási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával; 'felfogásunk t. i. az, hogy elérkezett az ideje annak, hogy végre lássuk, hogy a kormány miképen gazdálkodik, mire fordítja a polgárok részéről befolyt adók súlyos millióit, látni akarjuk a költségvetést, látni akarjuk a zárszámadást. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mikor lesz már vége az iudemnitásokkal való kormányzásnak és mikor kezdődik el végre a,z ideje az alkotmányos, a költségvetés alapján való kormányzásnak. (Meskó Zoltán: Tudni akarjuk, hogy mit fizetnek a kormányfőtanácsosoknak!) A mi felfogásunk az, hogy indemnitással NAPLÓ XIX. való kormányzásra már ennek a nemzetgyűlésnek sincs joga ujabb felhatalmazást adni a kormánynak, mert ehhez az országnak, a népnek van elsősorban szava; és tévednek azok az urak, akik azt hiszik, hogy a nép ugyanazzal a bizalommal viseltetik a kormány politikája iránt, mint amilylen bizalommal viseltetik iránta a. nemzetgyűlés többsége. A nemzetgyűlés tagjainak még a szavazó polgárság sem adta meg a jogot, hogy ilyen törvényeket szavazzon meg a kormánynak, hogy igy suba alatt vezesse éveken keresztül az ország ügyeit. Tudnunk kell, hogy az adómilliókat mire fordítják, tudnunk kell, hogy a kormány azokkal a súlyos milliókkal miképen sáfárkodik. Felfogásunk az, hogy a költségvetés hiánya nagyon befolyásolta a külföldi kölcsön megszerzését, meggyőződésünk az, hogy ha itt az országban költségvetéssel való kormányzás volna, akkor a ministerelnök urnák kinn nyugaton sokkal könnyebbek volnának a. külföldi kölcsönről való tárgyalásai és azt hiszem, talán eredményesek is volnának. De amint akadályokat és nehézségeket gördített a kormány mirnkája elé a külföldig kölcsön megszerzésében a költségvetés hiánya, ugy felfogásom az, hogy a belső kölcsön megszerzésénél ez egyenesen katasztrofális akadály lesz. Mert kölcsönt kérni, kölcsönt felvenni akár a külföldön, akár a belföldön anélkül, bogy kimutatást közölnék arról, miképen gazdálkodom azzal a pénzzel, mire fordítom azt, az egyenes vakmerőség és én attól tartok, hogy a kormánynak ez a ténykedése sikertelenséggel fog végződni. Ha az indemnités megszavazása, vagy megnemszavazása nem volna bizalom kérdése, akkor is erre az álláspontra volnék kénytelen helyezkedni. Gróf Apponyi Albert felszólalásában azt mondotta, hogy most abban a helyzetben van, hogy pártkeretek, pártszabályok nem kötik és igy felfogásához hiven megszavazza az indemnitást, mert ezt nem tekinti 46