Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-226

314 A nemzetgyűlés 226, ülése 1924. évi január hó 22-én, kedden. Ha ez a hivatal arra alakult, hogy ellenőrizze a nagybankokat, vállalatokat és egyéb intézmé­nyeket, amelyek adófizetésre kötelesek, hogy nem követnek-e el adócsalást, akkor Szakács Nándor urnák nem szabad ilyen lapot szerkesz­tenie és nem szabad hirdetéseket felvennie olyan tényezőktől, amelyek adót fizetnek az ál­lampénztárba. Ez azt hiszem megmutatja, hogy egyes al­kalmazottak körül milyen összeférhetlenségi viszonyok állanak fenn. Szakács Nándor mi­niszteri tanácsos ur ajtajára is ki van téve a tábla : »Az Adóügyi Útmutató szerkesztősége és kiadóhivatala«. Ha valaki beszélni akar te­lefonon az Adóügyi Útmutató szerkesztőjével vagy kiadóhivatalával, akkor fel kell hivnia tel fon on 35—75-öt, ami az adóügyi útmutató­hivatal hivatalos telfonja. Ezen a hivatalos te­lefonon bonyolítja le a szerkesztő ur a szer­kesztőségi és adminisztrációs ügyeket és ebben a hivatali szobában folyik az adóellenőrzés is. Azt hiszem, mindenki előtt világos, hogy ez lehetetlen állapot, hogy egy állami tisztviselő, akinek az a hivatása, hogy ellenőrizze, vájjon az adóbevallások megfelelnek-e a tényeknek, hogy a magyar államkincstárt nem csaniák-e be, ilyen köze*azgasági tevékenységet fejtsen ki ugyanazokkal a vállalatokkal kapcsolatban, amelyeknek ellenőrzésére van kirendelve. Ezt azért hoztam ismételten szóba, mert mint mon­dottam, a feljelentés már elment a pénzügymi­nister úrhoz — itt van róla a másolat — de e tekintetben semmiféle intézkedés még nem tör­tént. Beszédem délelőtti folyamán már rámutat­tam arra, hogy Magyarországon nincs olyan hivatal, amely a szegény, dolgozó emberek ügyes-bajos dolg*át elintézné. Még ma sincs ilyen hivatal és még kevésbé volt 1919—20-ban. Akinek tehát valami baja, panasza volt és az­zal nem tudott máshová menni, feljött hoz­zánk a jogvédő irodába, s ott mondotta el ügyes-bajos dolgát. Tisztában volt ugyan azzal, hoey mi nem tudunk rajta sokat segíteni, de méeis könnyebb volt a lelkének, hogy elpana­szolhatta baját. A jogvédő iroda felvett esrész csomó ilyen jegyzőkönyvet annak idején. Ezek­nek a jegyzökönyveknek a nagyrészét azonban. ha jól emlékszem. 1921 húsvét vagy nünkösd másodnapján, amikor a katonaság házkutatást tartott, erőszakkal elvitték. Csak azok a jegyzőkönyvek maradtak ott, amelvoVet nem találtak me»-. Ezek közül r a jegyzőkönyvek közül, amelyeket annak idején véletlenségből otthagytak, egvnéhánvat bátor leszek ismertetni, hogy a nemzetgyűlés ieen tis'/Jelt t'-iffjai fáiéko^a legve^pfk; azokról a dolgokról, amelyek 1919-ben, 1920-ban és 1921­ben, sőt talán még napjainkban is előfor­dultak. A tisztelt Nemzetgyűlés tagjai valószínű­leg emlékeznek arra, hoer a múlt beikben a lanok foglalkoztak a Bacsó—Somogyi-féle ak­tákkal. A honvédelmi miniszter ur volt szíves a nemzetgyűlés táskáinak rendelkezésére bo­csátani ezeket az aktákat és aki akart, betekin­tést szerezhetett ezekbe az aktákba. Ennek nyomán tudiuk azt is, hos*v a lanok erről cikkeket is közöltek (Frfiitnnos fai n iobb­olrinJon. FAwk csenő et. Hallink! Halljuk! a 'szélsőhalóidalon.) és ismertették az ottl^vő jegyzőkönyvek eq-vnémelvikét. Innen tudjuk azt. ho°y elfeküdt egy jegyzőkönyv, amelynek tanúsáéra szerint azt a bizonyos autót, amelyen Somos'vit és Bnnsót a Dunára vitték, egyes ka­tonáknak utalták 3d nem sokkal előbb a főve­zérségnél. Azok, akiknek ezt az autót kiutalták, a jegyzőkönyv tanúsága szerint azt vallották, hogy a kérdéses időben, amikor a gyilkosságot a tettesek elkövették, ez az autó nem az ő bir­tokukban volt. hanem ők kikölcsönözték egy előttük teljesen ismeretlen társaságnak. Bátor vagyok felvetni azt a kérdést, hog?/ van-e itt a nemzetgyűlés tagjai között eery olyan férfiú (Peidl Gyula : Van-e józan ember, aki elhiszi ?), aki elhiszi azt, hogy egy autót valaki kölcsön ad teljesen ismeretlen, idegen embereknek. Hiszen egy ceruzát sem adunk kölcsön olyas­valakinek, akit nem ismerünk. Ez bizonyitja azt, hogy milyen helyesen folyt le ez a vizsgá­lat. (Peídl Gyula : El kellett kenni !) Van egy másik jegyzőkönyv is, amelyből kiderül, hogy egy asszony látta, amint két fér­fit, egy magasabbat és egy alacsonyabbat, ka­tonák cipeltek az autóra. Hogy mi történt ezzel a nővel, mi nem, azt megint csak nem tudjuk, nem hallgatták ki. Ezekből egyszóval megálla­píthatjuk azt, hogy csak a védelem tanúit hall­gatták ki, mert ugy látszik, hogy a biró urnák nagyon jó szive volt. Ezekután bátor leszek és fel fogom olvasni azt a jegyzőkönyvet, amely vádo*l és amely meg­akarja mutatni, ki akarja derittetni, hogy a gyilkosokat hol kell keresni. (Halljuk! Hall­juk! a szélsőbaloldalon.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Mivel nem nagyon hosszú, felolvasom a következő jegyzőkönyvet (olvassa) : »A Hadik-laktanyában megjelent egy fiatalember, aki elmondotta azt az egyéb­ként közismert dolgot, hogy a Mária Terézia­laktanyában, a Palace-szállóban és a Britannia­szállóban a Prónay-csoport egy-egy különítmé­nye székel. Ezeknek a különítmények darázs­fészke, központja a Hadik-laktanya, amelynek bejárata a győri országút felől van. Ha a fél­köralaku jobboldali bejáraton az udvar jobb­oldali nagy szárnyépület első részébe jutunk, a második emleten taláüuk a közismert Héjjas főhadnagyot, aki ezen Prónay-különitmény fő­parancsnoka. A vezérkarához tartoznak Bibó és Szász nevű tisztek és azonkivül valami Kis Franci, vagy Francia nevű es-yén, akit nem igen ismernek, de annál többször emlegetik olyankor, amikor valakit el kell tenni láb alól. Az illető fiatalember elmondja, hogy ezen pesti megnevezett helyeken kivül még Komá­rom meg nem szállott részein, Tatatőváros, Almásfüzitő és Ácsi községekben is vannak hasonló bűntanyák. Szászi hadnagyról csak annyit mondhatott, hogy korábban a repülők­nél volt, Bibóról pedig annyit, hogy rendsze­rint rövid bőrkabátban, sportsapkában jár, erős termetű, egészséges arcszinü és gyakran szokott motorbiciklivel járni, de nagyszerűen vezet autót is. Az illető a Britannia-szállóban szokott fél nyolc óra tájban reggelizni és dél­után ugyanott ebédelni és vacsorázni, leggyak­rabban este 8 óra felé. Az illető társaság ál­landó rendelkezésére áll egy Stoever-kocsi a Britannia előtt, egy kis torpedó autó de van azonkivül egy 35 lóerős Prága sötétszürke fé­nyezett, nyitott karosszériás nonyvatetős autó, amely a Hadik-laktanya és Tatatóváros között szokott gyakran megfordulni. A választások alatt két teherautó is üzem­ben volt egyes emberek eltüntetésénél. Ezt a két autót a fővezérség utalta ki számukra. Ha a fentemiitett Héiias főhadnagy szobájába fel­jutunk, az ajtóval szemben csaknem a szoba közepéig van Héjjas ágya, az ágyban van el­rejtve sok titkos feljegyzés, közöttük a még eltüntetendők névsora is.

Next

/
Thumbnails
Contents