Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-223

228 A nemzetgyűlés 223. ülése 19k a szerencsétleneknek, akik a munka harcmezeién estek el, vagy pedig akik a munka haremezején vesztették el munkaképességüknek tekintélyes részét. De a retrográd intézkedések sorozatában, amelyek ezen szociálpolitikai törvényalkotás során észlelhetők, még tovább megy a népjóléti minister ur. Eddig ugyanis az volt a helyzet a munkásbiztositási törvénynél, Jiogy mindazokat a munkásokat, akik balesetet szenvedtek, s akiknek munkaképesség csökkentése 10%-nál nagyobb volt a baleset következtében, a törvény járadékban kivánta részesíteni. A rendelet-tervezet ezt a humánus rendelkezést is megváltoztatja és ma már oly intézkedést kivan rendeletileg szabályozni, — ismétlem, hogy a törvényhozás megkerülésével, tehát súlyos alkotmányjogi sérelem elkövetésével — hogy csak azokat kivánja baleseti járadékban részesíteni, akiknek munkaképesség-csökkenése 20%-on felül van, a 20%-on aluliakat pedig, akik eddig járadékot kaptak a munkásbiztositási pénztártól, végkielégítésben kivánja részesiteni, ami magyarul annyit jelent, — mint Kiss Menyhért igen t. képviselő ur mondotta — hogy szemét magyar pénzzel kívánják ezeket a baleseti sérülteket kielégíteni. (Zaj a balközépen.) Amikor tehát azt látjuk, hogy a túlsó oldalról állandóan fajvédelemről beszélnek; amikor azt látjuk, hogy mindig feltolják magukat a magyar munkások érdekképviseletének, (Zsirkay János: Azt nem lehet monopolizálni.) amikor mindig azt hangoztatják, különösen fajvédőoldalon, hogy kisajátítják a munkások iránt való jóindulatot és azok ügyeiben való felszólalást, akkor sajnálattal kell niegállapitanom, hogy a kormány és a háta mögött ülő párt a legteljesebb mértékben a kapitalista érdekeknek szolgálatában áll, (Eckhardt Tibor: Ezt kifogásoljuk mi is!) s a magyar munkástömegeket kiszolgáltatják annak a kapitalista mohó vágynak, amelynek eddig is ki voltak szolgáltatva. Amikor tehát arról van szó, hogy azoknak a szerencsétlen munkásoknak, akik baleseti sérülést szenvedtek, bizonyos munkaképességcsökkenésüknek megfelelően járadékot szolgáltassunk; amikor arról van szó, hogy a munka harcmeze.iéu elesettek hátramaradottal részére, az özvegyek és árvák részére a legminimálisabb összegeket kiszolgáltassuk: akkor nem azt látjuk, hogy a kormány legalább is azt a segélyezési nivót tartja fenn, amely eddig is megvolt, hanem azt látjuk, hogy ezeket a segélyeket és járadékokat minden egyes ujabb intézkedésével csak csökkenteni kivánja. Ezt meg is teheti ez a kormány és a többségi párt azért is, mert a Munkásbiztositó Pénztáraktól az önkormányzatot már 1919. őszén megvonta és azóta bármennyit is tiltakoztunk, bármennyire is hangoztattuk az önkormányzat helyreállításának szükségességét, ez mindezideig nem következett be. És bár az alkotmány egyéb terén, a törvényhatóságoknál, városoknál és községeknél is arról van szó, hogy újból megalakítják a törvényhatóságot és a községi képviselőtestületet, a népjóléti minister ur a^munkáspénztáraknál még mindig nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy a törvény rendelkezéseit betartsa és érvényt szerezzen egy ma élő törvénynek. Ilyen körülmények mellett a következő interpellációt terjesztem a népjóléti és munkaügyi minister úrhoz. (Olvassa) : »Figyelemmel arra, hogy a népjóléti és munkaügyi minister urnák az 1923. évi április hó 12én beterjesztett, a betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 212 számú törvényjavaslata a nemzetgyűlés előtt fekszik, kérdem; í. évi január hó 16-án, szerdán. 1. Hajlandó-e a minister ur a 9210/1923. M. E. számú rendeletével szabályozott vasúti, hajózási és postaalkalmazottakra vonatkozó betegségi biztosítási intézet felállítására vonatkozó rendelkezést törvényjavaslat alakjában a nemzetgyűlés elé terjeszteni és azt letárgyaltatni? 2. Hajlandó-e a minister ur a jövőben az 1907. évi XIX. te, illetve az ezt kiegészítő és módositó 5400/1919. M. E. számú rendelet minden változtatását addig is, amig a törvényhozás nem intézkedik, a nemzetgyűlés munkásügyi bizottságának előzetes tárgyalás végett bemutatni! 3. Hajlandó-e a kerületi munkásbiztositó pénztárak és az Országos Munkásbiztositó Pénztár, valamint Ferenc József kereskedelmi kórház betegsegélyző pénztára önkormányzatának helyreállítására a szükséges intézkedéseket megtenni? 4. Hajlandó-e a betegségi biztositást ugy szabályozni, hogy az alkalmazottak kereseti összegre való tekintet nélkül legyenek biztosítva, vagy legalább is ugy, hogy a biztosítás alá eső kereseti összeg felső határa évi 12 millió koronában állapittassék meg? 5. Hajlandó-e a balesetbiztosításnál figyelembe vehető kereseti határt a mai átlagos kereseti viszonyoknak megfelelően megállapítani, de legalább is a balesetbiztosításnál figyelembe vehető kereseti összeget évi 6 millió korona összegben megállapítani ? 6. Hajlandó-e a jelenleg érvényben levő rendelkezésnek azt a sérelmes passzusát megváltoztatni, amely szerint más kereseti összeg alapján kapják járadékukat azok, akik 50%-nál kisebb, és más kereseti összeg alapján azok, akik 50%-nál nagyobb munkaképességcsökkenést szenvedtek ? 7. Hajlandó-e a minister ur a halálos balesetet szenvedett biztosítottak özvegye részére és az árvák részére oly segélyt megállapitani, amely a mai megélhetési viszonyoknak megfelel ?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a népjólétiés munkaügyi minister urnák. Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Peyer Károlyi Peyer Károly: Tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. [Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom határozatképen, hogy a nemzetgyűlés hozzájárni ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el, (Helyeslés.) Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Lendvai István ! Elnök : A képviselő ur nem lévén jelen, interpellációja töröltetik. Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Eckhardt Tibor ! Eckhardt Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Olyan tárgyban veszem néhány percre igénybe az igen t Ház szives figyelmét, amelyre vonatkozólag azt hiszem, véleménykülönbség közöttünk egyáltalán nincs és nem is lehet- Magát a tényállást csak a hírlapi közlések alapján ismerjük. A hírlapok szerint a legutóbbi napokban a rendőrség egy igen nagyjelentőségű ós nagykiterjedésű magyar koronacsempészésnek jött nyomára, amely koronacsempészés következtében a magyar korona bécsi értékelése ugrásszerűen sülyedt le ugy, hogy az 1.80-as kurzus alá esett hirtelen Bécsben a magyar korona és egészen 1.50-ig ment le. Ez a jelenség itthon méltán keltett feltűnést, mert hiszen a magyar korona vásárló ereje, valamint a magyar korona stabilitása az 1'80-as kurzuson tökéletesen biztosítottnak látszott, és igy joggal merült fel azonnal az a feltevés, hogy itt mesterségesen ártó szándékkal, haszonleső célzat-