Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-223

14 nemzetgyűlés 223. ülése 1924. választói névjegyzékébe mint választó felvéve volt, már ez alapon is választójoggal bir. 5. §. Aki bármely visszaélést elkövet, mely alkalmas lehet arra, hogy valamely választás törvényes időben való kiírását, vagy megtartását, vagy szabályszerű lefolytatását, vagy befejezését meghiúsítsa, vagy eredményét lényegesen meghamisítsa, amennyiben súlyosabb büntetendő cselekmény fenn nem forog, a nemzetakarat meghamisításának bűntettét követi el. E bűntett büntetésre három évig terjedhető börtön, ha pedig közhivatalnok, habár hatáskörén kivül követi el : öt évig terjedhető fegyház. Ugyané büntetéssel sújtandó az előbbi bekezdésben tett megkülönböztetés szerint az is, aki valamely választópolgárt vagy jelöltet szabad mozgásában vasy a választással kapcsolatos egyéb tevékenységében jogtalanul gátol. Amennyiben bármely visszaélés a választás kiirását, vagy megtartását, _ vagy szabályszerű lefolytatását, vagy befejezését tényleg meggátolja, vagy eredményét megváltoztatja, a büntetés az előbbi bekezdésekben tett megkülönböztetés szerint öt évig, illetőleg 5—10 évig terjedhető fegyház. Az e paragrafusban meghatározott minden büntetendő cselekmény miatt mellékbüntetésül még a hivatalvesztést és a politikai iogok gyakorlásának felfüggesztését is, — és pedig mellőzhetetlenül — ki kell mondani. Az e paragrafusban meghatározott büntetendő cselekmények sem általános, sem különös kegyelem alá nem eshetnek. Az e paragrafusban meghatározott büntetendő cselekményekre nézve az illető kerület sértett képviselőjét és minden választópolgárát a közvád jogai illetik meg. 6. §. A jelenlegi nemzetgyűlés megbizatása 1924. augusztus hó 31-ével lejár. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és akkor azonnal uj nemzetgyűlés hivandó össze. 7. i Az 1913. évi XXXIV. tcikk kifejezetten is hatályon kivül helyeztetik és minden polgár sérthetetlen, elidegenithetetlen, természetes szabadságjogának ismertetik el, hogy bármely alkotmányos eszközzel, bármily alkotmányos ügyért, akár a monarchikus, akár a köztársasági államformáért is, szabadon küzdhessen. Az előbbi bekezdésben kifejezetten is eltörölt törvény alapján hozott marasztaló Ítéletek azonnal hatályukat vesztik. 8. §. Hatályát veszti az 1921. évi III. tcikk 7, és 8. §-a és az idézett és egyéb törvényeknek e paragrafusra utaló minden rendelkezése. Akik az idézett paragrafusok alapján elitéltettek, vagy akik ellen e paragrafusok alapján bűnvádi eljárás folyik, e cselekményüket illetőleg azonnal bűnteleneknek és szabadoknak nyilvánitta tnak. 9. $. Visszaállittatik az 1914. évi békeállapot bűnvádi és fegyelmi eljárási rendje, azonban ami az esküdtbiróságot illeti, az kifejezetten abban az alakban állittatik vissza, amelyben az 1896. évi XXXIII. tcikk eredetileg szabályozta. Azonnal hatályát veszti minden marasztaló, vagy a vádlott érdekét egyébként sértő minden bűnvádi- és fegyelmi Ítélet, vagy határozat, amelyet rendkívüli bíróság, vagy más rendkívüli fórumok, vagy bár rendes biróságok, illetőleg más fórumok, rendkivüli (gyorsitott stb.) vagy rendkívüli fegyelmi eljárás keretében hoztak.« Elnök: A tárgyalásra szánt idő letelt. Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. (Helyeslés a jobboldalon.) NAPLÓ XIX, évi január hé 16-án, szerdán. 225 Horváth Zoltán: Csak felolvasom. (Továbbolvassa): »Amennyiben hivatalból üldözendő büntetendő cselekményről lenne szó, azok rendes fórumaik előtt, rendes eljárás keretében újra letárgyalandók; addig is azonban az elitéltek, ha még fogságban lennének — kivéve az élet ellen elkövetett büntetendő cselekményért elitélteket — ezennel szabadoknak nyilváníttatnak. 10. §. Az állam ellen, vagy netalán vétkes birói vagy más közhivatali személyek ellen a jelen törvény rendelkezéseiből kifolyólag a múltra nézve anyagi kártérítést senkisem érvényesíthet. 11. §. Azok az állampolgárok, akik forradalmi szereplésük miatt való félelmükben 1921 december 31-ig külföldre menekültek, az országba szabadon visszatérhetnek és nem üldözhetők, ha nyereségvágytól indítva, testi épség, vagy élet elleni büntetendő cselekményt nem követtek el. 12. §. Amennyiben időközben meg nem történik, azonnal kormányrendeletek bocsátandók ki és törvényjavaslatok nyújtandók be annak a célnak minél sörgősebb megvalósítása érdekében, hogy ugy pénzügyi, mint nemzetgazdasági téren, különösen az adóztatás, gazdálkodás és a forgalmi élet terén, lehetőleg az 1914. évi békeállapot rendje álljon vissza. 13. §. A mindenkori ideiglenes államfő hivataloskodási ideje háromévi időtartamban állapittatik meg. A jelenlegi államfő hivataloskodásának ideje 1924. évi december 31-én lejár. Az uj ideiglenes államfő legkésőbb 1925. évi március 31-ig megválasztandó. 14. §. Az 1920. évi I. törvénycikk 14. §-a a jelenlegi államfőt illetőleg akként módosittatik, hogy az alkotmány és a törvény megszegése esetében, de csak az 1923. évi december hó 31-ig esetleg történtekért, ugyanaz a birói fórum vonhatja és csak ugyanazon módon felelősségre, mint a kir. Curia elnökét, habár hivataloskodási ideje lejárt volna is; az 1923. évi január hó 31-ike után netán elkövetett vagy elkövetendő alkotmányos törvénysértésekre azonban a rendes felelősség marad érvényben. A jelenlegi államfőt a múltra nézve magánéletében is ugyanazon sérthetetlenség, és, amennyiben a hivataloskodása alatt történtekért bántalom érné, ugyanazon büntetőjogi védelem illeti meg, mintha még hivatalban volna. 15. §. Kivéve a jelenlegi nemzetgyűlést, az államfőt a nemzetgyűlés feloszlátási joga többé nem illeti meg. 16. §. A jelenlegi államfőnek, mig hivatalban van, biztosíttatik a veto-jog minden olyan törvénnyel szemben, amely hatalmi jogkörét a jelen törvényben irt határoknál szűkebbre szoritaná, vagy felelősségét kiterjesztené. 17. §. A polgári és katonai kabinetirodák intézménye 1924 december 31-ével megszűnik. Az államfő hivatalának irodai teendőit 1925. évi január hó 1-től a ministerelnökség segédhivatalai végzik el. 18. §. Az országos főkapitányi állás, jogkör és hivatal azonnal megszűnik. 19. %, A nemzeti hadsereg és az állam alkalmazottai, általában az esküre kötelezett közalkalmazottak 1925 január 1-től kezdve csak az alkotmányra tesznek esküt. 20. §. Ez a törvény kihirdetése napján azonnal életbe lép. « (Prónay György : Végrehajtásával Károlyi Mihály bizatik meg! — Várnai Dániel : Semmit sem lehet tudni ! A tréfa még valóra válhatik! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Másodszor kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Horváth Zoltán: Miután annyi hibát és annyi mulasztást látok a kormánynak ugy belpolitika» 81