Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-223

226 A nemzetgyűlés 223. ülése 1924. évi január hó 16-án, szerdán. jában, mint külpolitikájában, ennélfogva ezzel a kormánnyal szemben bizalommal nem viseltetem és igy az igen t. többség egészen természetesnek fogja találni, ha az indemnitási törvényjavaslatot, épen ezen bizalom hiánya miatt, nem szavazom meg, (Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A vitát megszakitom s megteszem előterjesztéseimet. Bemutatom a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbizott népjóléti- és munkaügyi minister ur átiratát, amelyben értesit, hogy »a helyettesíthető ingóságokra vonatkozó jelzálog bejegyzéséről«, »a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítéstől«, »a Tisza-Dunavölgyi Társulat alakításáról«, »a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek lecsapol ásáról«, »a buzaértékre szóló záloglevelekről« és végül a szőlőtelepítésnek, továbbá a szőlővesszők és szől> oltványok termesztésének és forgalmának szabályozásáról szóló, a nemzetgyűlés által elfogadott törvényjavaslatok, mint az 1923. évi XXVIIL, XXXIX., XL., XLL, XLIL és XLIII. tcikkek az országos 1 örvény tárban kihirdettettek. Tudomásul vétetik. Bemutatom a belügyminister ur átiratát, amelyben a nemzetgyűlés 1923. évi november hó 22-én hozott határozatának megfelelően Huszár Elemér képviselő ur mentelmi jogának megsértése ügyében jelentést tesz. A jelentés a házszabályok 188. §-a alapján kiadatik a mentelmi bizottságnak. Bemutatom az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségének Rubinek István ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a polgári eljárás és igazságügyi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat némely szakaszának módosítása tárgyában. Miután a polgári eljárás és igazságügyi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat az igazságügyi bizottságnál van, a kórvény előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik az igazságügyi bizottságnak. Következik az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék előbb az inditványkönyvet felolvasni. Petrovits György jegyző: Az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincsen. Elnök: Kérem az interpellációs-könyv felolvasását. Petrovits György jegyző (olvassa): Györki Imre a népjóléti és munkaügyi ministerhez a vasúti és hajózási vállalatok, úgyszintén a postaós távirdai alkalmazottak betegségi biztosítása tárgyában kibocsátott 9210/1923. M. E. rendelet tárgyában; Peyer Károly az összkormányhoz az országos inségenyhitő akció elszámolása tárgyában; Lendvai István az igazságügyministerhez két bajai közjegyzői kinevezés tárgyában; Eckhardt Tibor az igazságügyministerhez a koronacsempészés miatt letartóztatott tettesek szabadonbocsátása és a súlyos államellenes bűncselekménynek kihágássá való minősítése tárgyában. Elnök: Mielőtt az interpellációk meghallgatására áttérnénk, előterjesztést fogok tenni a legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 17-én, délelőtt tiz órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki az egyes bizottságokban megüresedett tagsági helyek betöltése és pedig: a földmivelésügyi bizottságban egy, ä gazdasági bizottságban egy, a kivándorlási bizottságban egy, a könyvtári bizottságban egy, a közoktatásügyi bizottságban kettő, a külügyi bizottságban egy, az igazságügyi bizottságban egy, a naplóbiráló-bizottságban egy, a pénzügyi bizottságban egy, a számvizsgáló-bizottságban egy, a véderő-bizottságban egy, a drágasági kérdés és lakásrendelet tárgyában kiküldött bizottságban egy, és a mentelmi bizottságban egy tagsági hely betöltése. A napirend második pontja lenne az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni

1

? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Természetesen a bizottsági tagsági helyek betöltése alatt a házszabályok sürgősségi szakaszai nem nyernek alkalmazást. Következnek az interpellációk. Ki az első interpelláló képviselő? Petrovits György jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! Régi sérelme ellenzéki képviselőknek (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) ... hogy bizonyos alkotmányjogi kérdéseket szabályoznak ujabb időben a kormányok anélkül, hogy ezeket a kérdéseket törvényjavaslat alakjában a nemzetgyűlés elé terjesztenék és ezáltal módot adnának a nemzetgyűlésnek arra, hogy ezekhez a törvényjavaslatokhoz, rendelkezésekhez hozzászóljanak. Ilyen fontos rendeletet adott most ki a kormány, 9210/1923. M. E. szám alatt múlt év december 29-én, amely rendelkezéssel szabályozta a vasúti és hajózási vállalatok, úgyszintén apostaés távirdai alkalmazottak betegségi és baleset i biztosítását. E kérdésről, amelyet ez a rendelet magában foglal, tételes törvényünk van és pedig az 1907. évi XIX. te. Az 19Ü7. évi XIX. tcikket az 5400/1919. számú kiadott rendelet némiképen módosította, illetőleg kiegészítette. Azóta történt már ujabban, ismételten ezen a törvényen valami változtatás, a változtatást azonban a törvényes szabályoknak megfelelően a múlt nemzetgyűlés letárgyalta és törvénybe iktatta. Azóta ugylátszik a minister ur újból szükségesnek látta a kérdést szabályozni. A kérdés újból való szabályozására vonatkozólag törvényjavaslatot is terjesztett a nemzetgyűlés elé és ez a törvényjavaslat letárgyalás nélkül múlt év április 12-e óta itt fekszik a nemzetgyűlés előtt. Amikor azt látjuk, hogy egy törvényjavaslat itt fekszik letárgyalás nélkül, amikor azt látjuk, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslat benyújtása óta hónapokig szünetet tartott, amikor pedig módjában lett volna ezt a fontos törvényjavaslatot letárgyalni, teljesen érthetetlen és alkotmányjogi szempontból fontos sérelemnek tartom azt, hogy az előkészítés és tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot és rendelkezéseit kikapcsolva, ezt rendeletileg szabályozzák. Ez a rendeleti szabályozás azért is súlyos sérelem, mert ezáltal az 1907. évi XIX. tc-kel megalkotott munkásbiztositási szervezetet teljesen felbontotta és azt a nagy koncepciót, amelyet ez a törvényjavaslat magában foglalt, nevezetesen, hogy az egész országba kiterjedőleg egy közös pénztárt alkot, hogy az egyes kis életképtelen pénztárakat egy közös gyüjtőmedencébe foglalja és igy teszi erőteljes szociális intézménnyé, ez a rendelet, amelyet a népjóléti minister kezdeményezésére az összkormány kiadott, teljesen szétbontja, ugy hogy megint visszatérünk arra a primitív és kezdetleges állapotra, amelyben volt az 1907. évi XIX. te. megalkotása előtt a magyar munkásbiztositás, nevezetesen, hogy külön egymástól független pénztárakat alakítanak, amelyek termé-