Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-223

m A nemzetgyűlés 223. ülése 1924. évi január hó 16-án, szerdán. sából leszek bátor határozná javaslat formájában, az igen t. Nemzetgyűlés beesés engedelmével egy törvényjavaslatot benyújtani. (Barthos Andor: Hányan vannak? Egyen vannak, vagy hányan ? — Rupert Rezső ; Egy is többet ér, mint maguk az egész ! — Zaj jobb felől. — Barthos Andor : Azt hiszi, kérem, hogy a gorombáskodás igazság? — Karafiáth Jenő: Kossuth Lajos megfordul a sirjában emiatt! — Kuna P. András: Visszaélnek a nevével! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Horváth Zoltán: Barthos Andor t. képviselőtársam! Ön mindig a parlament nivója miatt, a gorombáskodás miatt szokott panaszkodni, (íiarthos Andor: Az csak nem gorombáskodás, ha azt kérdezem, hogy hányan vannak!) Ha nem gorombáskodik a t. képviselőtársam, akkor nem menthető tájékozatlanság az, amit tanúsított. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Egy aktiv politikusnak illik tudni, hogy egy parlamentben milyen pártok vannak és minden egyes parlamenti pártnak hány tagja van. (Kuna P. András: Sokról beszélnek mindig az egész országban!) Méltóztassék tehát megengedni, hogy ezt a határozati javaslatot felolvassam. Egy kissé hosszú, de úgyis jogom van felolvasni. (Halljuk ! a szélsőbaloldalon. — Olvassa) : »A Nemzetgyűlés kimondja, hogy az alábbi törvényjavaslat tárgyalásra azonnal előkészítendő és sürgősen napirendre tűzendő : Törvényjavaslat a nemzeti kiengesztelődésről: A Nemzetgyűlés megállapítja, hogy azok a remények, amelyeket a nemzet az 1920 :

1. tc.-be iktatott ideiglenes alkotmányhoz és annak várható fejleményeihez fűzött, nem mindenben váltak valóra. Ez az alkotmány s annak alapján fejlődött erkölcsi, jogi és gazdasági életrendünk nem tudott enyhíteni azon a súlyos végzeten, amely Magyarországra a háború szerencsétlen befejezésének következményeként sújtott. Ellenkezőleg, csak sok átkos viszálynak, igazságtalanságnak, mérhetetlen szenvedéseknek, üldözéseknek, elnyomásnak és fokozódó pusztulásnak magvát és lehetőségeit rejtette és érleílte magában. Nyomában — megnyugvás, béke, egyetértés és vállvetett épitő munka helyett — vad testvérharc és embertelen gyűlölet dúlta szét és dúlja még most is belső életünket, miközben nemcsak belső erőink fogyatkoznak, hanem külpolitikai esélyeink is egyre rosszabbodnak. (Patacsi Dénes : Igen, Károlyi is mit csinál Radicscsal Londonban hazánk ellen ? !) Végzet-terhes idők felelősség-terhét érezve, fel kell végre ismernünk, hogy végpusztulás előtt állunk, ha még a tizenkettedik órában sem gondoskodunk róla, hogy feledve a múlt minden sötét emlékét és kioltva és eltiporva a test vérharcnak még lappangó tüzét is, a nemzet minden millióinak vállvetett munkáját, egyetértését, bizalmát, a valódi nemzetakaratot hívjuk fel a megmentés nagy munkájára. (Helyeslés jobbfelöl.) Csak ez az erő, ez a hatalom, maga az egyakaratu nemzetegész lehet az, amely belső életünkben rendet parancsolni, az általános biztonságérzés és kölcsönös bizalom áldó érzéseit a haza minden polgárának szivébe visszaoltani, a sirva-vigadás tékozló könnyelműségének és a máról-holnapra élés szerencsehajszolásának véget vetni s a teremtő munkát a tisztelet, értékelés és eredmények oltárára visszahelyezni tudja, emellett, pedig sikeresen vállalkozhatik arra is, hogy a vagyon általános védőkötelezettségét, a nemzeti áldozatkészséget igazságosan és abban a teljes mértékben, amint a végszükség parancsolja, proklamálni és kikényszeríteni merészelje. Csak ez lehet az, amely külpolitikai vonatkozásokban is kellő súllyal, kellő^ tekintéllyel és a bizalomkeltés reményével léphet fel a világ előtt, amikor sok esetben ellenséges érzésű és érdekű nemzetekkel kell életéért és jövendőjéért viaskodnia. Csak az osztatlan nemzetegység lehet biztositéka annak, hogy a harcban megállani tudjanak a nemzet mindenkori kormányai is és sohase juthasson eszükbe, hogy a maguk érdekében és a maguk könnyebbségére megelégedjenek kevesebb eredménnyel, mint a nemzet erdeke megengedi és jelentősége és életrevalósága joggal követelheti. A nemzetgyűlés belátja azonban, hogy ezt a nemzetegységet, amelynek szövődését ma még a múltnak sok átkos emléke akadályozza és sokaknak önzése zavarja, megteremteni csak akkor és ugy lehet, ha a nemzet lelkéből és testéből kiirtatik az önzésnek, viszálykodásnak, haragnak, gyűlöletnek, hazugságnak és keserűségnek minden magva, minden fájó emléke és kártevése. Csak ugy lehet, ha hatalmasok és alávetettek egyképen a kíengesztelődós megváltó útjára lépnek és végre ténnyé lesz : a nemzetakarat. Erre intenek, hogy így legyen, erre hív-' nak bennünket a végzet órái. Ezért a nemzetgj^ülés, hogy a maga részéről is az engesztelődés útjára lépjen, hogy állami és társadalmi rendünk megszilárdulásának s a fejlődésnek biztosabb alapjait rakja le, főképen pedig a valódi nemzetakarat megnyilatkozását biztosítsa, Isten és a történelem előtt tartozó felelőssége tudatában a kövekező törvényt alkotja : (Kuna P. András : Irta Károlyi Mihály.) 1. §. Hatályát veszti minden irott és nem irott jogszabály, mely az állampolgári jogegyenlőséget sérti (Helyeslés a szélsőbaloldalon.), vagy az állam nolgárainak szabadságjogait, különösen a szólás, sajtó, gyülekezés ós egyesülés jogát szűkebb korlátok közé szorítja (Ugy van 1 a szélsőbaloldalon,), mint az 1914. évi béke-jogállapot volt. Mennyiben alkalmazandók e rendelkezések ideg-en államok polgáraira, a viszonosság és a mindenkor fennálló nemzetközi szerződések határozzák meg. 2. §. Hatályát veszti minden irott és nem irott jogszabály, amely olyan jogokat sért, amelyeket közönségesen az ember elidegenithetlen jogainak szokás elismerni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) 3. §. Addig is, mig külön törvény nem intézkedik, visszaállittatik az 1920 :

1. tc-kel törvény esitett nemzetgyűlési választói jog és váválasztási rend, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) azzal a változtatással azonban, hogy hatályukat vesztik mindazon rendelkezések, amelyek egyes választópolgárokat különleges személyi okokból — jogerős bírói Ítélet kifejezett rendelkezése nélkül büntetésként fosztanak meg választójoguktól, illetve annak gyakorlatától és azzal, hogy a. választási eljárás egészen kivétetik a közigazgatási hatalom kezéből s_minden tekintetben, ideértve a karhatalmi^ jogot, valamint a felügyeleti, ellenőrzési, gyülésengedélyezési és egyéb hasonló jogokat is, az igazságügyi kormányzat birói szervezetének kezébe tétetik le. , 4. §. Aki az első nemzetgyűlési választások