Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-223
A nemzetgyűlés 223. ülése 1924. együttműködve a nemzetek szövetségének tanácsa által erre a célra kiküldött ideiglenes bizottsággal, valamint a főbiztossal, megállapítja a fokonként megvalósítandó reformoknak és újjáépítésnek a programurját, amely nagy vonásokban a pénzügyi bizottság jelentésében körvonalozva van.« , A 2. § pedig azt mondja (olvassa) : »Ha időközben változnék, akkor a főbiztos a kormányai az adott nieg'hatalmazás alapján változtatja azt«. Hát mit jelent ez magyarul ! (Rupert Rezső : Diktatúrát !) Ez diktatúrát jelent. Két és fél esztendőre a parlament elmehet jeget aszalni. — (Nagy Emil igazságügyminister : Hasznosabb volna ! — Dénes István : Most is csak azt csináljuk, mert hiába beszélünk ennek a kormánynak most is ! — Rupert Rezső : Ez volt a cél ! Nem a 250 millió, hanem hogy a kormány megszabaduljon a parlamenttől. — Zsirkay János : Ennek pótlására nevezték ki a főtanácsosokat ! — Zaj. Elnök csenget.) Ez a nemzetgyűlés tehát ebből a külföldi kölcsönből kifolyólag kénytelen lesz megszavazni a diktatúrát. Két és fél esztendeig a kormány még ha akarna, sem jöhetne ide a nemzetg'yülés elé, hogy itt a nemzetgyűlést felvilágosítsa, vagy a nemzetgyűlésnek beleszólást engedjen a dolgokba. Hát mi ez, ha nem diktatúra ? (Rupert Rezső : Szabadon emelheti az adókat és szabadon bocsáthatja el a tisztviselőket. Nem merte a saját fejéből és a maga szakállára !) Elnök : Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék a folytonos közbeszólásoktól tartózkodni. (Szabó István (nagyatádi) földniivelésügyi minister : Nagyon megszokta a beszédet, nem bir meglenni nála nélkül !) Horváth Zoltán : Kérdem az igen t. ministerelnök urat, mi ez, ha nem a belügyeinkbe való beavatkozás 1 A legflagránsabb módja a beavatkozásnak. ! (Ugy van ! Ugy van ! a balés a szélsfybaloldalon.) Nekünk ezeresztendős magyar alkotmányunk van ; a mi alkotmányunk nem tűri azt, hogy a nemzet szuveréni-' tása a kormányba helyeztessék át. (Rupert Rezső : Négy év óta, mióta a Bethlen-kormány van, nincs alkotmányosság ! — Farkas István : Törvényes választójogunk sincs ! — Rothenstein Mór : A kisgazdák jóvoltából még az sincs ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Csendet kérek. Horváth Zoltán : Méltóztassanak ezzel foglalkozni, méltóztassanak ezt mérlegelni, méltóztassanak efelett meditálni, hogy micsoda szomorú, micsoda lehetetlen feltétel ez. (Zaj és közbeszólások jobbfelöl. — Rupert Rezső : Csakhogy ezek többet tudnak, mint te Î) Elnök : Rupert képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj és közbeszólások jobbfelől. — Rupert Rezső : Azért tudnak többet !) Rupert képviselő urat rendreutasitom. Horváth Zoltán : A kormány szempontjából lehet, hogy kellemes és kedves dolog az, hogy itt a nemzetgyűlés nem kellemetlenkedik neki, mert hiszen a mai kormányzatnak látjuk azt a tendenciáját, hogy ha csak teheti, ezt a kezes bárányt, ezt a nemzetgyűlést, is lehetőleg szétküldi. Soha kormány ilyen előnyös helyzetben, mint a montani komány, nem volt Van egy mindenre kész többsége és van egy lojális ellenzéke. (Derültség jobbfelől. — Renezes János: Gyönyörű lojalitás!—Patacsi Dénes : Magad sem hiszed el !) Azt hiszem, évi január hó 16-án, szerdán. 219 hogy mindazt, amit mondok, el is hiszik. (Rupert Rezső : Egy év óta nem hangzott cl ilyen szép^ beszéd és igy honorálják.) Mert ha nem hinnék el, akkor én sokkal nagyobb tisztelettel viseltetném a nemzetgyűléssel szemben, semhogy azt itt előadni merészelném. Igenis állitom, és t. túloldali képviselőtársaim tapasztalhatják is, hogy valahányszor felszólalásaikban szociáis kérdéseket vetnek fel, valahányszor olyan témát érintenek, amely valóban közérdek, erről az oldalról mindig csak azt hallhatják : Terjesszétek elő. megszavazzuk, jöjjetek vele elő, ti benn vagytok a kormányban, csináljátok meg és mi támogatni fogjuk. (Dénes István : Ne ugrasd őket ! — Derültség a baloldalon.) Amikor tehát azt állitom, hogy ez az ellenzék igenis lojális, akkor igazat ^ mondok. Most van egy szavam a jelenlévő igen t. földmivelésügyi minister úrhoz. (Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból meguyitom. Horváth Zoltán képviselő urat illeti folytatói a&" a szó. Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Az előbb azt mondottam, hosy az épen jelenlevő földmivelésügyi minister úrhoz volna egy üzenetem. Nem tudom, hogy az igen tisztelt földmivelesusryi minister ur a népszövetség pénzügyi bizottságának jelentését áttanulmányozta-e, de ha nem tanulmányozta át — hiszen nasry elfoglaltsága mellett el is hiszem, hosry^ ennek a hosszú okmánynak áttanulmányozására ideje nem volt — engedje meg-, hogy felhívj am a fteryelmét ennek az okmánynak egyik pontjára. (Halljuk !) Igen bölcsen méltóztatnak tudni azt, hogy a külföldi kölcsönnek biztositekait, illetőleg a jóvátételi bizottság által feloldandó állami bevételeket ez az okmány megállapítja, még pedig a következőképen. Felajánlott zálogok : a brutto, nyers vámbevételek, a dohánybevételek, a sójövedék s a cukorfogyasztás! adó, tehát az országnak ezek a jövedelmei volnának azok a zálogok, amelyek a kibocsátandó külföldi kölcsön biztosítékait képezik. Ezzel szemben azonban, t. földmivelésügyi minister ur, az egyik passzus, »A cukorfogyasztási adó« alcím alatt, a következőket tartalmazza (olvassa): »Ugy véljük, hogy függetlenül azoktól t a bevételektől, amelyeket a kölcsön-szolgálat céljára lekötni javasolunk, pótbiztositék volna létesítendő.« Itt zárjelben adja ez az okirat (olvassa) : »amint azt egyébként a magyar kormány javasolja«, tehát ön is, földmivelésügyi minister ur ! »...oly módon, hogy azok a földek, amelyek jelenleg a vagyondézsmatörvény végrehajtása alapján a kormány birtokába jutottak, későbbi időpontban megállapítható feltételek mellett elsőrendű zálogokkal terhelhetők meg, hogy elgáncsolnák a földbirtokreformot. (Drozdy Győző : Kell nekünk kül1 földi kölcsön ! — Zaj és mozgás.) T. kisgazda képviselőtársaim, méltóztassanak ezeket a sorokat szíves figyelemre méltatni. Itt tulajdonképen tehát a földbirtokreíormnovella alapját vesztjük el, mert alapvető jogszabály, hogy a zálog olyan valami jogi állapot, amelynél a tulajdon a hitelezőnek adott jog által korlátozva, van, tehát azzal a záloggal, azzal a területtel, azzal a földdel, amelyet zálogként odaadott, a kormány nem rendelkezik. (Szabó István (nagyatádi) földmivelés mi« 30*
