Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-223

A nemzetgyűlés 223. ülése 1924. évi január hó 16-án, szerdán ? Scitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Györki Imre a népjóléti és munkaügyi ministerhez, a vasúti ós hajózási vállalatok, úgyszintén a posta ós távirdai alkalmazottak betegségi biztosítása tárgyában kibocsátott 9210/1923. M. E rendelet ügyében. — Eckhardt Tibor az igazságügy­ministerhez, a koronacsempészés miatt letartóztatott tettesek szabadonboesátása és a cselekménynek kihágássá való minősítése tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 10 perckor.) A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Szabó István (nagyatádi), gr. Csáky Károly. Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bartos János jegyző ur ; a javaslatok mellett felszólalókat jogyzi Csik Jó­zsef jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző ur. Napirend szerint következik az indemnitás­ról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Bartos János jegyző: Szabó Sándor! Szabó Sándor: T. Nemzetgyűlés! Az indem­nitás vitája immár hetek óta és nap-nap után le-leszakit egy darabot abból az időből, amelyet a nemzetgyűlésnek munkálkodásra kell szentelnie. Általában az a felfogás, mint hogyha ez hiábavaló szóáradat lenne, mégis azonban ez az a politikai aréna, ez az a ház, ahol meg kell ütközniök a gondolatoknak, az elveknek, ahol el kell dőlniök a nagy kérdéseknek s ahol a részletkérdésekben a pártok itt-ott engedményeket tehetnek egymás­nak akár az időre, akár a végrehajtásra és a megvalósításra nézve. Ha én azon a nézeten lettem volna, hogy hiábavaló minden felszólalás, akkor magam sem igyekeztem volna igénybe venni a nemzetgyűlés idejét. Azt gondolom azonban, hogy a kormányt támogató pártoknak is szót kell emelniök azokkal a felfogásokkal, azokkal a feltevésekkel szemben, amelyekkel itt immár hetek óta mosdatják, ke­félik, rúgják, vágják, foltozzák a kormánynak és a kormányzó egységespártnak politikai magatar­tását és ténykedéseit. Idáig felszólalt t. ellenzéki képviselőtársaim ugy tüntették fel a kormányzó­párt magatartását, mint hogyha egyedül volna felelős a mai helyzetért, a mai helyzet esetleges hiányosságaiért, mint hogyha ők nem tartoznának felelősséggel épugy, mintha ők nem volnának kötelesek épugy a helyzet javitására mindent elkövetni, mint ahogy az egységespárt-, a kor­mánypártbeli képviselőknek kötelessége. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Klárik Ferenc: Leszavaznak bennünket !) Szerény véleményem szerint rnindannyiunk­NAPLÓ XIX. nak egyformán kötelességünk ez, (Hebelt Ede : De nem tudjuk megtenni!) mindannyiunknak egyformán ki kell vennünk részünket a nemzeti épitő munkából és a jövendő biztositásábói. Hiszen t. ellenzéki képviselőtársaim, önök is képviselnek kormánypárti szavazókat és választókat, mert hiszen az önök kerületében is épugy vannak kormánypárti választók, mint ahogy a mieink­benis vannak ellenzéki felfogású választók. (Dénes István: Erről beszélhetnénk!) Sőt a múltkor.épen a t. túloldalról hallottuk azt a megjegyzést, — ha jól emlékszem, Sándor Pál t. képviselőtársunk volt az, aki azt mondta — hogy hiszen tulaj don­képen a többség az ellenzék mellett van, mert hiszen a kormánypárti kerületeknek is egy része ellenzéki felfogású választópolgárokból áll. Igen t. ellenzéki képviselőtársaim, ez megfordítva is áll. Épugy kötelességük tehát önöknek is a nemzet egész egyetemes érdekét képviselni, (He­belt Ede: Meg is tesszük!) mint ahogy arra vállalkozott az egységespárt, mert mi nem va­gyunk szorosan egy pártnak a képviselői, hanem az egész nemzet egyetemes érdekét kell szem előtt tartanunk működésünkben, (Dénes István : Csináljunk uj választást, képviselő ur! Igazságos választást! — Karafiáth Jenő: Hol lesznek akkor maguk!) Elnök: Csendet kérek! (Dénes István: Ne piszkálja akkor ezt a kérdést!) Szabó Sándor : Sérelmezem, t. Nemzetgyűlés, hogy hétről-hétre feltálalnak itt nekünk napi­rendi viták alakjában mélyreható és nagy hord­erejű kérdéseket, csakúgy érintőleg. Az én sze­rény megitélésem szerint a nagy kérdéseknek megfelelő előkészítéssel, megfelelő megvitatás után keli a nemzetgyűlés elé kerülniök. És ne akarjanak nekünk minden héten szemrehányást tenni, hogy nem dolgozunk. Azt hiszem, az egész egységespárt véleményét fejezem ki, amikor kijelentem, hogy mi legjobb szándékunkat, leg­jobb erőnket és munkaképességünket hozzuk ide a nemzetgyűlésbe, hogy áldozatul hozzuk a jelen­legi helyzet megvitatása érdekében. (Nagy Ernő: Önöket tolták ide!) Azt tartom, hogy azokkal a bizonyos határo­zatképesség és tanácskozásképesség megállapítá­sára tett indítványokkal mindig csak a kor­mánypártot akarják ugratni. Igen t. képviselő­társaim, meg fogják engedni, épugy kötelessége

Next

/
Thumbnails
Contents