Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-222

À nemzetgyűlés 222. ülése 1924. nyilatkozatok dacára is elkövetnek az egyesülési és gyülekezési jog terén. Rakovszky belügyminister nr 1922 novemberében a következő r kijelentést tette (olvassa): »Soha sem tudnék arra az álláspontra helyezkedni, hogy erőszakkal kell megakadályozni azt, hogy a dolgozó néprétegek a maguk anyagi sorsának megjavítására szervezeteket létesítsenek a törvény keretein belül.« Ugyanakkor pedig vagy azután a belügyinmister ur, aki a szervezkedéssel kapcsolatban ezt a kijelentést teszi, titkos utasításokat ad a közigazgatási hatóságoknak, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a szervezkedést, de különösen a mezőgazdasági munkások szervezkedését. Csak igy érthető az a helyzet, amely e tekintetben a" vidéken fennáll. A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének vezetőségi tagja vagyok (Baticz Gyula: Éljen!) s igy közvetve és. közvetlenül vagyok részese azoknak az üldözéseknek, amelyeket a közigazgatási hatóságok a földmunkásokkal szemben kifejtenek. (Dénes István: Most zárták be Békéssámsonban a munkáspártot. A csendőr megjelent és feloszlatta. A kormánynak nem kell földmunkásszervezet Î A minis.erelnök eldicsekedhetik majd vele Londonban! — Zaj.) A földmunkásoknak legilis szervezetük van; az egyesület belügymiiiisterileg jóváhagyott. talapszabállyal működik. Nem rejtegetünk bombákat (Dénes István: Nem bizony!), nem vagyunk akadályai a konszolidációnak és mégis minduntalan azt tapasztaljuk, hogy bolsevikieknek akarnak bennünket átminősíteni és ezen a címen akadályozzák meg minden legkisebb működésünket is. (Dénes István: De ezek az urak ma is 2000 korona napszámbért fizetnek! — Rothenstein Mór: Az más! — Vanczák János: A régi garasos napszám.: ez a magyar politika!) Később majd .kiterjeszkedem- arra, hogy milyen kálváriát kell járnunk akkor is, na csak egyszerű tagértekezletet akarunk bejelentetni vagy engedélyezteűni. Milyen keserves kálváriát kell járnunk akkor, ha helyi csoportot akarunk alakitani, vagy ha ennek a helyi csoportnak megalakulását akarjuk tudómásulvétetni. Arra nézve, hogy azután hogyan lehet tovább működni, hogyan lehet tagértekezletet tartani, felolvasok egy hatósági végzési, amelyet a szentesi rendőrkapitány adott ki múlt év decemberében egy taggyűlés bejelentése alkalmából. A szentesi mezőgazdasági munkások helyi csoportja bejelentette, hogy taggyűlést óhajt tartani a következő napirenddel : 1. Elnöki megnyitó, 2. A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége céljának ismertetése és a földmunkásság helyzete. Erre természetesen betilvó végzést kaptunk s a betiltás indokolása a következő: (olvassa): »Minthogy a munkásegyesületek, illetve helyi csoportjaik u. n. taggyűlésein csakis szigorúan az egyesület és annak tagjait érintő szervezeti, háztartási és gazdasági kérdések tárgyalhatók; minthogy pedig a bejelentés szerint a bejelentett taggyűlés programja ezen kereteket messze meghaladja: ennélfogva a bejelentést tudomásul nem vehevem és a taggyűlés megtartását nem engedélyezem.« Bárki, aki az alapszabályokat a kezébe veszi, meggyőződhetik róla, hogy ez a napirend megközelitőleg sem nieritette ki az alapszabályokban előirt jogainkat, nemhogy még túlhaladta volna ; de keresni kellett a hatóságnak ürügyet, felsőbb uíasitás folytán, arra nézve, hogy ne engedé- I évi január hó 15-én, kedden. lf-3 lyezze ezt a tagértekezletet és, mint a mellékelt ábra mutatja, ilyen ürügyet talált is. De érdekesebb eset a következő. Alapszabályaink szerűn ott, ahol helyi csoportot nem aiaüithatunk, aiakitunk befizetöhelyelvet. Ehliez aiapszabályszerü, törvényes jogunk van. A nagylaki járás főszolgabirája egy konkrét eset kapGsán azért, mert az alapszabályok alapján működő beíize.őhelyen tagsági járulékokat szedtek, koldulás címén tagjainkat 10—J0.000 korona pénzbírságra Ítélte. (Vanczák János: Nem gazság ez? —Baticz Gyula: Nem muzelmba kell tenni ezt a főszolgabírót 1 — Dénes István: Ki az?) Valami Pán nevű főszolgabíró. (Rothenstein Mór: Az a hires!) Az alapszabályokban annak idején a tagsági dijakat is szabályoztuk. Az alapszabályok előirják, hogy 10 filléres tagsági járulékokat szedhetünk csak. A főszolgabíró ur szellemes, és kimutatta, hogy mi akkor, amikor magasabb járulékokat szedünk az előirt 10 fillérnél, az alapszabályok kereteit túlhaladjuk és koldulásnak minősítette a magasabb tagsági járulékok szedését. (Vanczák János: A legnagyobb gazság és a magyar munkásság lealázása az ilyen bitang eljárás!) Megnéztem a Köztelek legutóbbi számát, amely minden további nélkül megállapitja, hogy a tagsági járulékokat ezután búzában — métermázsákban számítva — kell fizetni s az Omge. tagjainak, akinek kevesebb holdja van, kevesebbet fizet, akinek több holdja van, az többet fizet métermázsákban. Kíváncsi vagyok, hogy ugyanez a főszolgabíró ur ezt a tényt, ezt a cselekedetet koldulásnak minősiti-e és elitéli-e az Omge. funkcionáriusait azért, mert magas tagsági járulékot szednek az egyesület tagjaitól. (Baticz Gyula: Itt mutatkozik az egyenlő mérték! — Dénes István : Az Omge. előtt hasra esik az igen t. firkász ur!) Annak igazolására, hogy amit mondottam, szószerint igaz, felolvasom az e tárgyban hozott végzésnek az indokolását (Batitz Gyula: Meg kell örökíteni az utókor számára!) — Olvassa): »I. rendű terhelt, mint a szövetség elnöke, II. rendű terhelt, mint jegyzője, III. rendű terhelt, mint pénztárnoka, egyöntetűen beismerik, hogy a szövetség tagjailói az alapszabályokban megállapított tagsági díjnál — 10 fillérnél — jóval nagyobb összegeket szednek be bélyegjegyek ellenében. Ezen ténykedéstikkel a jogtalan könyöradománygyüjtés fogalmát teljesenkimeritik, mert a magasabb tagsági díj, valamint az u. n. temetkezési segély beszedésére az alapszabályok szerint joguk nincs, továbbá arra sem, hogy bélyegjegyeket árusíthassanak. Minthogy az ekként beigazolt cselekmény az 1897. évi 35.100/B. M. számú rendelet 8. §-ába ütköző kihágás tényálladékát képezi, terhelteket a kihágásban vétkesnek kimondom és tekintettel beismerő vallomásukra és büntetlen előéletükre mint enyhítő körülményre, a kiszabott pénzbüntetéssel megbüntetem s a Rbsz. 210—212. 4-ai szerint megállapított s a még esetleg felmerülő eljárási és tartási költségek megfizetésére köteleznem kellett. Jelen itélet hiteles kiadványban kézbesítendő Hosztina György, Juhász Ádám és Zellmann György pitvarosi lakosoknak azzal, hogy ez ellen a Rbsz. 167. §. értelmében fellebbezésnek van helye Csanád vármegye alispánjához a Rbsz. 169. §-a szerint a kézbesitést követő naptól számitott 15 nap alatt, mely fellebbezést hivatalomnál akár Írásban, «kár szóval kell előterjeszteni. (Bâtiez Gyula : Elrendelem ennek a szolgabíró-