Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-222

A nemzetgyűlés 222. ülése 1924. iparnak érdekeit és a jövőben biztosítva lesz az iparnak szakmunkásszükséglete, szakmunkáslétszáma. Olyan szociális intézményről van szó, amely az első megfontolásra megérdemli, hogy ugy az állam, mint az ipar részéről támogatásban részesüljön és megérdemli azt is, hogy a szervezett szakmunkások is teljes erejükből, teljes erkölcsi támogatásban részesítsék. Ebben a kérdésben annak a nagy politikai eltávolodásnak, amelyet az imént is láttunk és annak már olyan gyakran megismétlődött áldatlan személyeskedésnek meg kell szűnnie, ebben a kérdésben pártkülönbség nélkül össze kell fogni, mert ez nemcsak a munkásságnak és az iparnak érdeke, hanem érdeke az egész országnak. (Ugy van! Ugy van! a balközépen.) Az általam sürgetet iparostanonc-internátusban ezeknek az ifjaknak testi és lelki szükségleteiről megfelelően lehet gondoskodni. A műhelyekben a fizikai szakmunkát sajátítják el, az internátusokban pedig elméletileg képezhetik tovább magukat, ellentétben a mai helyzettel. Mert mit látunkl Ma igen sok tanoncmunkás nem mehet el az iskolájába, részben azért, mert talán igen nagy részének nincs meg a megfelelő ruházata. De nem mennek el azért sem — és ezt igen súlyos hibának tartom, — mert az ifjaknak nem jelentéktelen része meg van fertőzve, mert erkölcsileg nem részesült olyan nevelésben, mint amilyen nevelésben a mai viszonyok között különösen részesíteni kellene ezeket a szegény serdülő ifjakat. Az erkölcsi nevelés nem másodrendű kérdés és ezt biztosítja ezeknek az interna tus oknak felállítása. Ezeket az ifjakat mes- kell óvni az elzüllés veszedelmétől, de nem mellékes emellett a közegészségügyi érdek sem. Mert rendesen berendezett és vezetett internátusokban könnyű feladat lesz minél teljesebben eleget tenni az egészségügyi követelményeknek is. Annyira vitán felülinek s közérdekűnek tartom ezt a kérdést, hogy elvi nézeteltérésre nem is számitok. Számolok azonban a gyakorlati nehézségekkel. Ha sikerül egyöntetűen megállapítanunk, hogy ezekre az iparostaiionciskolákra, ezekre az internátusokra szükségünk van, és ha sikerül megállapítanunk azt, hogy ez az államnak ép ugy, mint a munkásságnak és az inarnak egyformán érdeke, akkor már csak azokkal a gyakorlati nehézségekkel kell foglalkozni, amelyek előtt állunk. Állapítsuk meg, hogy elsősorban a kormánynak kell áldozatokat hoznia, de áldozatokat kell hoznia az iparosságnak is, különösen a nagyiparnak. Az országnak érdeke, hogy az ipar feutarfassék, érdeke az is, hogy vissza ne fejlődjék, de továbbmegyek, érdeke az is, hogy ez az ipar feilődőképes legyen. Ha az inar visszafejlődik, akkor csökken az ipar adózóképessége, a behozatal nagvobbodik, a behozatali szükségletek mindinkább fokozódni fognak, végeredményben uedig szegényedni fog az ország. Az ipari érdekeltségeknek, akik nemcsak a jelent, hanem a jövőt is tekintik, saiát jól felfogott érdekükben gondoskodniuk kell arról, hogy kellő számú szakképzett iparos álljon rendelkezésre. Kell, hogy a nagyipar elősegitse annak az ifjúságnak boldogulását, amelynek tagjai a jövőben az ő termelő munkásai lesznek. Az ipari érdekeltség az áldozatokból bizonyosan ki fogja venni a mar"*v részét és nem zárkózik el az áldozatkészségtől még akkor sem, ha annak ellenértékét nem ma, vagy holnap, hanem talán később fogja látni. Kétségtelen ugyanis, hogy az azokban a tanoncinternátusokban felnevelt iparosok, akiket nemcsak szakszerüleg képeznek ki a műhelyekben, haNAPLÓ XIX. évi január hó 15-én, kedden. 167 nem akikre erkölcsileg is gondot fordit az állam, ez az ijumunká&ság kellő fizetés mellett nem fogja elhagyni azt az iparágat, azt a foglalkoztatási helyet, ahol szakképzettségének elsajátítására az illető iparvállalat módot, alkalmat adott neki, hanem továbbra is lelkiismeretes szakmunkása marad az illető annak a vállalatnak. Az ipartörvény legfontosabb rendelkezései azok, amelyek biztosítani vannak hivatva azt, hogy a tanoncképzés teljes szakszerűséggel történjék. A rendelkezéseknek egész sora van az ipartörvényben; igy például a tanoncoknak szakbavágó munkával kell foglalkozniuk, a munkaadó kötelessége a tanoncok ellenőrzése, megállapítja továbbá az ipartörvény a tanoncidő és a tanonciskola időtartamát és hátránnyal sújtja ugy az iparostanoncokat, mint az iparosokat, akik munkájukat el nem végzik, illetőleg tanoncaik felett felügyeletet nem gyakorolnak. Igen, igen helye sen alkottatott meg az ipartörvény, büszkeségére válik az akkori kereskedelemügyi minis térnek, (Csilléry András: Nincs végrehajtva!) büszkeségére válhatik magának az iparnak és az országnak; ennek az ipartörvénynek különösen a tanoncképzésre vonatkozó szakaszait sürgősen végre kell hajtani. (Ugy van, ugy van! a középen.) Az ipartörvény végrehajtásával igen nagy lépést teszünk előre. Nagyon jól tudjuk, hogy az ipartörvény megalkotása miatt az illető minister urak sok-sok támadásnak voltak kitéve, nagyon jól tudjuk, hogy milyen sok oldalról támadták és támadják még ma is, de le kell szögeznünk, hogy, ha a kormányzat kihasználja az ipartörvényben lefektetett lehetőségeket, az ipar olyan hatalmas lépést tesz előre és annyira fejlődni fog, hogy ezt az országnak minden egyes polgára meg fogja érezni. Én nem gondolok arra, hogy ezeket az Iparostanoiic-Otthonokat máról-holnapra fel lehetne állitani; tudóin, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok mellett milyen nehéz az Íparostanonc-Otthonok felállítása, de ha az állam nincs is abban a helyzetben, hogy tucatszámra állithasson fel ilyeneket, az ipartörvény keretén belül módja van reá, hogy megszerezze a nagyipar támogatását ezen céljának elérésére, A kormányzat ugyanis a nagyiparnak olyan bénéket tud nyújtani, hogy hiszem, hogy készséggel rendelkezésére fog állani az államnak és meghozza azokat az áldozatokat, melyeknek meghozatala saját érdeke is. Ennek morális előnyét is látom és azt hiszem, nem túlzott optimizmus részemről, ha még mindig bizom az emberi jobbérzésben, mert ugy látom hogy ha a kormány ezt a kérdést felkarolja és kellő számú iparostanonc-otthonokat létesit, ez a munkaadókat és a munkásokat is közelebb fogja hozni egymáshoz és ennek folytán a munkaadó és a munkás jobban meg fogja egymást érteni. Ugy gondolom, hogy az emiitett intézményeket elsősorban Budapesten és a nagyobb vidéki városokban kellene létesíteni, Budapesten kivül Debrecenben, Szeeeden, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen. Sátoraljaújhelyen. Ezek volnának azok a vidéki városok, ahol idővel létesíteni kell ezeket az internátusokat. Nagyon jól tudom, hogy a mai nehéz gazdasági helyzet nem engedi meg, hogy ezeket az in ter nátu sokat máról-holnapra felépíthessük, de még a mai gazdasági helyzet is megengedi azt, hogy a fennálló törvény alapján fokról-fokra kiépitsük ezeket a szervezeteket. Ha ma szakképzett iparosok alkalmaztatása, azoknak kellő dotálása nehézségekbe is ütközik, a kormánynak mégis módot kell tadó